Az ukrán kormányfő, Viktor Janukovics, aki indul az október végi
elnökválasztáson is, beillesztette választási programjába a kettős
állampolgárság lehetővé tételét.

"Bárkinek, aki Ukrajnában született, bárhol éljen is a továbbiakban,
lehetőséget kell kapnia ahhoz, hogy Ukrajna állampolgára legyen anélkül,
hogy a másik állampolgárságáról le kelljen mondania" - fejtette ki az
elnök-jelölt.

– Mit tud tenni a Fidesz a kettős állampolgárság kapcsán kiírt népszavazás sikeréért?

– A népszavazásról szóló törvény elegendőnek tekinti azt, hogy az emberek 25 százaléka vegyen azon részt, de azoknak ebben az esetben egy irányba kell szavazniuk. Mi őszintén, nyíltan és egyenesen fogunk erről a kérdésről Magyarországon beszélni. Azt fogjuk javasolni a választópolgároknak, hogy ha azt akarják, hogy a határon túl élő magyarok a szülőföldjükön biztonságban boldogulhassanak, s ne kelljen a biztonság keresése érdekében Magyarországra költözniük, akkor szavazzák meg a kettős állampolgárságot. Ez az utolsó eszköz arra, hogy a határon túli magyarok biztonságát megteremtsük a szülőföldjükön. Ellenkező esetben egyre nagyobb számban fognak Magyarország határain belülre érkezni. Ez nem érdeke sem a határon belüli, sem a határon túli magyaroknak sem. A magyarok elsősorban biztonságot keresnek, hiszen mindenfajta feszültséget élnek meg, élnek át, nap mint nap. A kettős állampolgárság tehát maga a biztonság. Miért tagadnák meg ezt a biztonságot a délvidéki vagy az erdélyi magyaroktól?

– Ezt akár a Fidesz hivatalos álláspontjának is tekinthetjük?

– Formális döntést ebben az ügyben a Fidesz MPSZ még nem hozott. Úgy vélem, álláspontom egybeesik a többségi állásponttal. A Fidesz parlamenti frakciója ebben az ügyben már megszólalt, támogatta a népszavazást, s azt javasolta, hogy a politikai pártok ezt ne tekintsék pártügynek, mert ez a legvilágosabban pártok felett álló nemzeti kérdés. Fogjunk tehát össze, s együtt válaszoljuk meg azokat a kérdéseket, melyeket a kettős állampolgárság felvet. Mi a szocialista párttal hajlandóak vagyunk egyeztetni, hogy közösen alkossuk meg azokat a törvényeket, melyek a kettős állampolgárság gyakorlásához szükségesek. Hangsúlyozom: ezt a kérdést a Fidesz pártok felett álló, nemzeti kérdésnek tekinti.

– A magyar sajtóban a Fideszt azzal vádolják, hogy Önök a kettős állampolgársággal szemben az autonómiát szorgalmazzák. Hogyan vélekedik erről?

Megy ez neked. Bár az előtte olvasható felsorolás enyhén szólva is cinikus - már bocsánat.

Neked nem, hiszen semmilyen hátrányos megkülönböztetést nem vagy kénytelen elszenvedni.

Adott valami ami ártani biztos nem fog, vagy hasznos lesz, vagy közönbös, akkor meg miért lenne olyan irtózatosan rettenetes megpróbálni?

De rátérve a hozzászólásaidra. Orbán itt valószínűleg alkalmazott némi demagógiát, hisz bizonyára több tízezres nagyságrendben fognak áttelepülni Kárpátalja, Erdély, és a Vajdaság felől. Ugyanakkor először is Magyarország népessége fogy, ráadásul általánosságban épp a liberálisok szokták szorgalmazni hogy a csökkenő népességű fejlett országok a fejletlenebbek irányából pótolják a kieső munkaerőt, így nem értem miért lenne akkora katsztrófa ha mondjuk a következő 5 év alatt érkezne összesen 50.000 ember. Másodszor múltkor éppen olyan véleményt fogalmaztál meg, hogy senkinek sem illene megszabni hogy hol élhet és hol nem. A kettős állampolgárság ezen a téren éppen azt jelentené, hogy ha valaki át akar jönni, elég fognia a bőröndjét és jöhet, míg ma azt hiszem jó esetben 3 évet, rosszabb esetben 8 évet kell várni az állampolgárságra, addig az áttelepült csak másodrangú lakója az országnak. A 3 vagy 8 év kivárásához pedig előtte tartózkodási, munkaválalása, stb engefélyeket kell beszereznie.

Magától a veréstől nem véd meg, de ha kettős állampolgár vagy, akkor magyar tiltakozásra a szerb kormány nem mondhatja többé azt hogy ez szerb belügy, amihez Magyarországnak ugyanúgy nincs semmi köze mint ahoz hogy a szerb jegybank mennyivel emeli vagy csökkenti a kamatokat.

Ha pedig komolyra fordul a dolog, akkor nem kell menedékjogért vagy tertózkodási engedélyért sorban állni, elég beülni az autóba és kész.

Azt sem értem, hogy miért akarják ezt sokan kiüresíteni, hiszen a jelenlegi törvények szerint ha egy magyar állampolgár külföldön él (állandó lakhely + munkahely), akkor sem szavazati joga nincs, sem szociális elletásra nem jogosult. (Nyugdíjra csak akkor, ha előtte már dolgozott Magyarországon, akkor az itteni munkaviszonya alapján)

aztán magyarázza már el nekem valaki, hogy amennyiben mondjuk egy vajdaségi magyar vagyok, akkor miben segíti elő a boldogulásomat az a bizonyos magyar állampolgárság?
jobb állást kapok?
több lesz a fizum?
könnyebb lesz az ügyintézés az ottani hivatalokban?
okosabb és szebb leszek tőle?
vagy mi?

érzelmileg valóban sokat jelenthet, ezt egy percig nem vitatom, de van egy olyan érzésem, hogy praktice semmire se jó, főleg ha elmismásolják belőle a tartalmat, amire nagy esély van (ráadásul érzésem szerint ebben alapvetően négypárti konszenzus lesz, amikor a biankó csekkre összeget is kell írni, már amennyiben sikeres lesz a népszavazás)

2004. szeptember 29. 8:05


Mi oszintén, nyíltan és egyenesen fogunk errol a kérdésrol Magyarországon beszélni. Azt fogjuk javasolni a választópolgároknak, hogy ha azt akarják, hogy a határon túl élo magyarok a szüloföldjükön biztonságban boldogulhassanak, s ne kelljen a biztonság keresése érdekében Magyarországra költözniük, akkor szavazzák meg a kettos állampolgárságot. Ez az utolsó eszköz arra, hogy a határon túli magyarok biztonságát megteremtsük a szüloföldjükön. Ellenkezo esetben egyre nagyobb számban fognak Magyarország határain belülre érkezni. Ez nem érdeke sem a határon belüli, sem a határon túli magyaroknak sem. A magyarok elsosorban biztonságot keresnek, hiszen mindenfajta feszültséget élnek meg, élnek át, nap mint nap. A kettos állampolgárság tehát maga a biztonság. Miért tagadnák meg ezt a biztonságot a délvidéki vagy az erdélyi magyaroktól?

Wittner Mária igazolta azt a hírt, hogy Csáky András, az MDF
országos választmányának elnöke nyilvánosan megtagadta a kettos
állampolgárságért kezdeményezett népszavazás támogató aláírását.

A Magyarok Világszövetségének székházában 56-os tanácskozás zajlott,
amelyen részt vett az egykor halálraítélt Wittner Mária is. Az MVSZ
sajtószolgálatának munkatársa rákérdezett: mi igaz abból a kósza hírbol, hogy a
népszavazási aláírásgyujtés során Wittner Mária felkérését Csáky András
kategorikusan elutasította volna? Az eset azért érdekes, mert Körömi Attila
független országgyulési képviselo korábbi, a sajtóban megjelent beszámolója
szerint, miközben arra buzdította képviselotársait, hogy aláírásukkal támogassák
a kettos állampolgárság nemzetstratégiai fontosságú ügyét, az MDF frakció
részérol azt a hivatalos választ kapta, hogy az MVSZ népszavazási
kezdeményezését már minden MDF-es képviselo aláírta.

Wittner Mária elmondta, hogy a Csíksomlyói búcsú alatt sokadmagával
gyujtötte az aláírásokat a kettos állampolgárságért kezdeményezett népszavazás
támogatására. Amikor egy magyarországi zarándokcsoportot, élén Dr. Csáky András
országgyulési képviselot, az MDF országos választmányának elnökét látta, így
szólt hozzájuk: "Csak az menjen tiszta szívvel imádkozni Babba Máriához, aki
aláírta a kettos állampolgárságot." "Nem politizálni jöttünk, hanem imádkozni!"
- replikázott, a politikus, majd elutasította a feléje tartott ív aláírását és
az aláírásról lebeszélte a kíséretében levo magyar állampolgárokat is.

A Csíksomlyói búcsú alatt több mint húszezren írták alá a
népszavazási kezdeményezést.

Griniusz Ádám.
Szadeszes minisztériumi uralkodó, HVG slapaj.

Patrubány: Újabb akadályt gördítettek a népszavazás elé
2004. szeptember 28.

Magyar Nemzet
Soron kívüli találkozót kért az Országgyűlés elnökétől és a parlamenti pártok
frakcióvezetőitől Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke,
mivel szerinte az alkotmány szellemével szemben a parlament újabb akadályt
gördített a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kiírása elé.

Patrubány azt kifogásolta, hogy amíg az Országgyűlés szeptember 13-án az
összegyűlt több mint kétszázezer hiteles aláírás alapján elrendelte a
népszavazást, addig szeptember 20-án tárgysorozatra tűzte az MDF azon
törvénykezdeményezését a kettős állampolgárságról, amely szerinte a referendum
ellehetetlenítését szolgálja.

Az MVSZ elnöke azt is bejelentette, hogy Alkotmánybíróságon (Ab) támadják meg a
népszavazási törvényt, mivel szerintük alkotmányellenes az a rendelkezés, amely
az állampolgárok számára kétszer is lehetővé teszi az óvást a referendummal
szemben. A kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazásra utalva
emlékeztetett arra, hogy korábban nemcsak a hitelesített kérdőívet támadták meg
az Ab-n, hanem a napokban az Országgyűlés határozatát is. Patrubány az alkotmány
szellemével ellentétesnek tartotta, hogy néhány állampolgár ellehetetlenítse
több százezer ember akaratát.

1. Az erről szóló népszavazással kapcsolatban bizonyosra vehető, hogy azok
az - igen jelentős - erők, melyek a nemzetvesztés szakadéka felé taszítják
folyamatosan hazánkat, most is mindent meg fognak tenni annak érdekében,
hogy a részvétel minimális legyen, az eredmény pedig minél kétségesebb.
Minden honfitársunkkal egyetérthetünk abban, hogy ezt a nemzetellenes
ténykedést nem nézhetjük ölbe tett kézzel: nekünk is mindent meg kell
tennünk, ami rajtunk áll a sikeres és eredményes népszavazás érdekében.

2. Tudván azt, hogy mekkora az ellenpropaganda és ennek gyümölcseként a
tudatlanság és a közöny, a népszavazással kapcsolatos céljainkat akkor
érhetjük el, ha a Magyarok Világszövetsége és valamennyi nemzeti
elkötelezettségű párt és civil szervezet az eddigi választási kampányokat
meghazudtoló mozgósítással tudja megszólítani minden honfitársunkat.

3. Javasoljuk, hogy az ügy érdekében tegyük túl magunkat az egymástól
elválasztó - pártpolitikai, világnézeti és egyéb - akadályokon és
előítéleteket, fenntartásokat legyőzve, nyerjünk meg az igennel szavazásra
mozgósításnak minél több magyart.

4. A nemzeti sajtót - ide értve az összes "jobb oldali" újságot, rádió és
TV-műsort - arra szólítjuk, hogy vállalja - mint egyébként - a
"szembe-menetelést" a liberális sajtómonopóliummal: ne legyen olyan
lapszám, olyan adás, ami ne hívná fel a figyelmet a népszavazás tétjére és
a konkrét tennivalókra.

5. Emellett a népszavazás népszerűsítésében rendelkezésünkre álló
eszközökről és lehetőségekről - az ötletektől az anyagi támogatásig -
akkor tudunk folyamatosan egyeztetni, ha az országot lefedő információs
hálózatunk és működőképes koordinációs központunk van: - szervezzük meg!

6. Tekintettel arra, hogy jelenleg nem tudjuk, mennyi idő áll
rendelkezésünkre, a legrosszabbra számítva, föl kell készülnünk a
különlegesen intenzív, minden eddigi kampánynál rendhagyóbb munkára és
küzdelemre.

7. A népszavazás sikere mellett, közös munkálkodásunk kudarca
bebizonyíthatja azt, hogy nincs már valódi nemzeti oldal sem, vagy a
sikere azt, hogy - minden beépített ék és bomlasztó ügynök ellenére - a
nemzeti oldal egysége megvalósulhat

.

"Az Országgyűlésnek tartózkodnia kell a népszavazás befolyásolásától, megzavarásától

Alkotmányt sért a kettős állampolgárság kérdésében elrendelt népszavazással versengő törvénytervezet tárgysorozatba vétele

Az Országgyűlés 2004. szeptember 13-án, az alkotmányos előírásoknak megfelelően elrendelte a kötelező ügydöntő országos népszavazást a Magyarok Világszövetsége népszavazási kezdeményezése tárgyában, a külhoni magyarok magyar állampolgárságának kedvezményes helyreállítását illetően.

Az Alkotmánybíróság 52/1997. sz. határozata szerint a népszuverenitás közvetlen hatalomgyakorlását a maga teljességében a kötelezően elrendelendő népszavazás valósítja meg. Ezért kötelező népszavazás esetén az Országgyűlés köteles minden feltételt teljesíteni a szavazás megtartására. „E kötelessége magában foglalja a tartózkodást is minden olyan döntéstől vagy mulasztástól, amely befolyásolná vagy meghiúsítaná a független és közvetlen hatalomgyakorlás megvalósítását, s köteles más szerveket is távoltartani ettől.”

"A népszavazási kezdeményezést tehát már az aláírások benyújtásától kezdve (és nem csak a hitelesítés megtörténtétől) közvetlenül az Alkotmány alapján abszolút védelem illeti meg." – mondja ki az Alkotmánybíróság alkotmányértelmező határozata, amely az állam minden szereplőjére kötelező.

A már megkezdett kötelező népszavazási eljárási folyamat megzavarásától és meghiúsításától való tartózkodás kötelessége minden, a népszavazásban érintett szervnek "a Kormánytól kezdve az Országgyűlésig és a köztársasági elnökig" – fejti ki az Alkotmánybíróság határozata.

Alig egy héttel a kötelező ügydöntő országos népszavazás elrendelése után, 2004. szeptember 20-án, az Országgyűlés az MDF parlamenti csoportjának kérésére, két korábbi bizottsági és egy plenáris elutasító szavazás ellenére tárgysorozatba vette azt a törvénymódosítási javaslatot, amelynek tartalma hasonló a népszavazásra bocsátott kérdéssel.

Az Alkotmánybíróság említett határozata egyértelműen kimondja, hogy a kötelező népszavazási kezdeményezés „támogatottságának teljesülése automatikusan a képviseleti szerv fölé helyezi a közvetlen hatalomgyakorlást. Az Országgyűlés az adott népszavazási kérdés tekintetében végrehajtói szerepbe kerül, s azt kell biztosítania, hogy a közvetlen hatalomgyakorlás eljárását ne fenyegesse semmi, egészen az eredményes népszavazásig”.

A kötelező népszavazás garanciarendszerének egyik alapelve „a kötelező népszavazás természetétől idegen, azt megzavaró beavatkozások kifejezett tilalma – ide tartozik a képviseleti szervek közbeavatkozása saját népszavazási kezdeményezéssel – a közvetlen hatalomgyakorlás eljárási folyamata alatt. Az eljárás minden pontján, ahol – elsősorban a képviseleti szervek részéről – olyan döntés születik, amely a folyamatot megzavarhatja, a bírói, illetőleg alkotmánybírósági jogorvoslat alkotmányos követelmény."

A népszavazás alanyi jog, amely magába foglalja az állam kötelességét a joggyakorlás feltételeinek biztosítására. A kötelező népszavazásnál ezeknek az intézményi garanciáknak arra kell szolgálniok, hogy a nép általi hatalomgyakorlás erre az esetre vonatkozó lényeges ismérveit, a zavartalan közvetlenséget, különösen a népszavazás és az ahhoz szükséges eljárási folyamat képviseleti (országgyűlési) befolyástól való függetlenségét és önállóságát, továbbá elsőbbségét biztosítsák. A kötelező népszavazás alkotmányi szabályozásának megfelelően ezek a garanciák tehát elsősorban eljárási jellegűek, s azt kell biztosítaniuk, hogy a népszavazás a kezdeményezéstől eljuthasson a megtartásig, s ezt kizárólag az érintett választópolgárok akarata befolyásolhassa. – olvasható az Alkotmánybíróság 52/1997. sz határozatában.

Patrubány Miklós levélben fordult Dr. Szili Katalinhoz, az Országgyűlés elnökéhez és a parlamenti pártok frakcióvezetőihez, amelyben kérte a folyamatban levő kötelező ügydöntő országos népszavazás védelmét.

"Az alkotmányos oltalmi időszak kezdete óta - a kötelező ügydöntő országos népszavazást kezdeményező több mint 320 ezer támogató aláírás átadásának időpontja - 2004. július 2. óta, az Országgyűlés négy ízben követett el alkotmánysértést." – áll az MVSZ elnökének levelében. "Először július 9-én, azzal, hogy befogadta az MDF versengő indítványát, másodszor augusztus 25-én amikor kijelölte az illetékes bizottságot, harmadszor szeptember 15-én, amikor a Rendészeti Bizottság megtárgyalta, és negyedszer, a legsúlyosabban, szeptember 20-án, amikor az Országgyűlés plenáris ülése arról döntött, hogy az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatának tételes tiltása ellenére, tárgysorozatára veszi a már elrendelt, kötelező ügydöntő országos népszavazással versengő indítványt."

Az MVSZ elnöke kérte az Országgyűlést, hogy tartózkodjék a kettős állampolgársági népszavazás további befolyásolásától, megzavarásától, és halasszon el minden vitát a kötelező népszavazás lebonyolításáig. Ellenkező esetben az MVSZ kénytelen lesz az Alkotmánybíróság oltalmát kérni a már elrendelt népszavazásra. A népszavazási folyamat zavartalanságának biztosítása érdekében, az MVSZ elnöke, mint a népszavazás kezdeményezője, soron kívüli találkozót kért az Országgyűlés elnökétől és a négy parlamenti párt frakcióvezetőjétől.

Itt a bizonyíték:

"9/2002. (III. 07.) OVB állásfoglalás
a Magyarországon tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárok
névjegyzékbe történő felvételéről

A választójog - a vonatkozó alkotmányos és törvényi szabályozás alapján - mint komplex politikai alapjog magában foglalja a választásra és a választhatóságra vonatkozó jogot.
Az Alkotmány 70. § (1) bekezdése a választhatóságra vonatkozó jog tekintetében három konjunktív feltételt határoz meg:
magyar állampolgárság,
nagykorúság,
a Magyar Köztársaság területén élés.

A választásra vonatkozó jog az említett három feltételen kívül megkívánja további feltételként a szavazás napján az ország területén tartózkodást is."

(ITT EGY PILLANATRA MEGSZAKÍTOM AZ IDÉZETET.
Tetszik figyelni?
Azt írja: "az említett három feltételen kívül".
Tehát: a választáshoz is - nemcsak a választhatósághoz! - szükséges "a Magyar Köztársaság területén élés"!!!
MOST FOLYTATOM AZ IDÉZETET

"Az Alkotmányban szabályozott választójog, azaz a választásra, illetve a választhatóságra vonatkozó jog - az országgyűlési képviselők választására vonatkozó - konkrét tartalmát a Vjt. és a Ve. rendelkezései határozzák meg. Az Alkotmány hivatkozott rendelkezései alapján tehát a törvényalkotó határozta meg azt, hogy milyen konkrét feltételei vannak a választásra, illetve a választhatóságra vonatkozó jognak az országgyűlési képviselők választásán.

A szavazásban való akadályozottság azt jelenti, hogy
állandó vagy ideiglenes magyarországi lakóhely hiányában az országgyűlési képviselők választásán választójoggal egyébként rendelkező nagykorú magyar állampolgár nem szavazhat."

Értesítés:

A HírTV online szavazását a kettös állampolgárságról minden valószínüség
szerint a "NEM-el" (SZDSZ & MSZP és más balos szervezetek, s nem
magyar érdekeket szolgáló egyének) szavazók támadása
érte ma. Ugyanis még ma reggel 81% körül volt az igennel szavazók száma
(3200 szavazatnál) ma estére viszont kb. 40% az IGEN és 50% felett van a
"NEM". Legalább 5000 szavazat futott be alig 14 óra alatt, s szinte
mindegyik
"NEM"-es volt. Ez már magában véve is bizonyíték arra, hogy a HírTV-t
megrohanták az SMS-eket küldözgetö "nem magyar érzelmü" egyének. Ha csak
nem történt visszaélés magánál a HírTV-nél?! Viszont még az sem kizárt,
hogy a
támadás valamely szomszédos országból jött, vagy egy "távoliból".

A HUNSOR felkér minden egyes magyarországi, becsületes és tisztességes
magyarérzelmü lev. tagot, hogy javítson a HírTV online szavazási
eredményén az "IGEN"-ek javára. Felhívjuk a szavazni óhajtók figyelmét,
hogy szavazni az oldalon minden 24 órában lehet, tehát egy-egy
magyarországi szavazó többször is szavazhat a HírTV oldalán.

Ugyancsak felkérjük minden egyes lev. tagunkat és más lev. listák tagjait
is, hogy értesítsék a Magyarországi magyarérzelmü pártokat,
szervezeteket,
alapítványokat, egyházakat, rokonaikat, barátaikat és ismeröseiket
erröl az online szavazásról, hogy minnél többen leadhassák az "IGENT".

Ne engedjük meg, hogy egy ilyen megtámadott online szavazást bármikor is
kampánynak felhasználhasson a "NEM"-el szavazók tábora.
Hajrá Magyarok! Hajrá Magyarország!

HUNSOR Szerkesztöség"

2004. szept. 24., 12:04 HírTV


A kormánypártoknak nem jó a kettős állampolgárság. Eörsi Mátyás, a
külügyi bizottság SZDSZ-es alelnöke szerint az erdélyi magyarok
többsége a Fideszre szavazna, ezért nem érdeke sem a szabad
demokratáknak sem a szocialistáknak, hogy a határon túliak
választójoggal járó kettős állampolgárságot kapjanak.