Most kell aztán megmutatni: a magyarság szeretete a kettős állampolgárságért
leadott szavazatokban is nyilvánuljon meg.

Felajánlom a Budapest Tv-ben lévő 50 perces műsoromat erre a témára.

Meghívnánk elszakított területeken, Erdélyben-Székelyföldön, Felvidéken,
Délvidéken, Kárpátalján élőket, nemzettestvéreink közül, akik hitelesen
érvelhetnek a kettős állampolgárság hazai támogatóinak képviselőivel..
Meg kell lennie a több, mint két millió szavazatnak.
Mint az aláírásgyűjtésnél is, most is azt mondom: az autonómia a megnyugtató
megoldás, ám a kettős állampolgárság megadása egyedül rajtunk, magyarokon múlik.
Az autonómia nem.
Következik: a kettős állampolgárságot meg kell szavazni!
Tehát kampányoljunk időben, ne hagyjuk, hogy a balliberális média máris
ellenkampányba kezdjen.
A lehető leggyorsabban fel kell venni velük szemben a küzdelmet.
Nagy, nagyon nagy hiba lenne, ha veszítenénk.
Jóvátehetelen sebeket ejtene anyaországi és elszakított területen élő magyarok
között !

De a 23 millió román vendégmunkás rémisztgetés hatalmas sikere, már előre jelzi, most mire számíthatunk.
Elképzelem NSZK-ban mi lett volna, ha közlik bocsánat nem egyesülünk a költségek miatt, végül is egyszer élünk.

Megkockáztatom még egy ilyen nép nincs Európában, mint a magyar, ki ennyire elfelejtette múltját és hagyományait.
Kádár rendszer tökéletes munkát végzett ezen a téren is, sajnos.
Szánalmas, olyanért kell óriási küzdelmet folyatatni, ami máshol természetes.

Patrubány Miklós válasz Kovács kijelentésére
MVSZ Sajtószolgálat

A december 15-i, Kempinski szálloda előtti tüntetés másnapján Kovács László külügyminiszter a Kossuth rádió reggeli hírműsorában azzal vádolta meg Patrubány Miklóst, hogy MVSZ elnök létére vagy nem ismeri a történelmet, vagy manipulálja a magyar közvélemény akkor, amikor azt állítja, hogy Erdélyt 1918 decemberében szakították el Magyarországtól. Patrubány Miklós válaszát még aznap bejátszotta a Kossuth rádió, de az internet-listákra, ahol Kovács László vádoló beszéde nagy nyilvánosságot kapott, a válasz még
nem jutott el. Ezt a mulasztást pótoljuk most, és minden kedves olvasónknak Boldog Karácsonyt kívánunk.
MVSZ Sajtószolgálat

Patrubány Miklós válasza Kovács Lászlónak
/elhangzott a Kossuth rádió Krónika c. műsorában 2002.december 16-án este és 17-én reggel/

"Elhiszem, hogy Erdély Magyarországtól való elcsatolásának történetét nehezebb megérteni, mint azt, hogy a győzedelmes októberi forradalom novemberben volt, de próbáljuk meg.

Erdélyt az 1918. december 1-jei gyulafehérvári román nemzetgyűlés határozatai nyomán azonnal, katonai hatalommal elszakították. Az akkori magyar kormány mindezt tétlenül nézte. Olyannyira, hogy három héttel később, 1918. december 22-én a kolozsvári százezres magyar nemzetgyűlést már a városra meredező román ágyúk fenyegetése mellett tartották meg, és pár nap múlva a román hadsereg megszállta Erdély fővárosát. Ha máshonnan nem dédapámtól Fekete Nagy Bélától tudom ezet, aki ezidőben Kolozsvár ügyvivő polgármestere volt.

én nem.
nem lesz egy fáklyásmenet.

Félelmetes, ahogyan hintik a "23 millió románt" ismét.

Cikkrészletek:

"Varga Attila jogász és parlamenti képviselő, az RMDSZ által felállított, a kettős állampolgárság kérdését vizsgáló bizottság tagja a Szabadságnak elmondta: a magyar állampolgársági törvényt vélhetően tárgyalni fogja a magyar parlament a népszavazás eredményétől függően. Hangsúlyozta: az RMDSZ álláspontja, miszerint a határon túliak könnyített feltételek mellett kaphassanak magyar állampolgárságot, azt jelenti, hogy a dokumentum kibocsátásához például ne legyen szükséges az állandó magyarországi lakhely. A politikus szerint ez azért lenne fontos, mert a szülőföldön való maradás is nemzetpolitikai alapelv, amit mind a határon túli közösségek, mind a magyarországi politikum elfogadott."

"Székely István politológus, szintén a testület tagja, úgy véli, hogy a kivándorlással kapcsolatos félelmekre nem érdemes kitérni, mert minden magyarországi jogosítványt tulajdonképpen igen fontos, csupán kétharmados parlamenti többséggel módosítható törvények szabályoznak. Példaként említette a szavazati jogot, amelynek gyakorlásához nem elegendő a magyar állampolgárság, emellett az illetőnek Magyarországon kell laknia, és a választás napján is az anyaországban kell lennie. A magyar költségvetés megterhelésével kapcsolatos félelmeket is indokolatlannak tartja, mivel szociális ellátásban csak az részesülhet, aki magyar állampolgár, de ugyanakkor befizetője is a biztosítási rendszereknek. Hozzátette: nagyon kevés olyan típusú jogosítvány létezik, amely nem feltételezi a befizetést, ilyen például az önkormányzatok által biztosított munkanélküli segély a huzamos ideig nem dolgozók esetében. Hozzátette: ez is azonban azt feltételezi, hogy a kérvényező Magyarországon lakjon. A kivándorlással kapcsolatban elmondta: a kettős állampolgárság megadása azt eredményezné, hogy többen telepednének ki, mint ahányan egyébként is elmennek. Az elmúlt tizenöt év tapasztalata az, hogy minden Magyarország területén érvényes jogosítvány, valamilyen formában az elvándorlást segíti elő.