Persze az előadások utáni vitákban nyilvánvalóvá vált a migrációban rejlő veszély is, de az már nem kapott jelentős nyilvánosságot.

A politikai döntéshozók felé azt üzenték ezek a konferenciák, hogy a népeségcsökkenés oka a korai halálozás és bár nem jó, de megoldás a bevándorlás.

A státusz törvénnyel lehet úgy segíteni a külhoni magyarságot, hogy ott erősödik ahol él. Sőt képes megfordítani az asszimilációt is ott helyben, mert a vegyes házasságúakat inspirálja a magyarság vállalására.

Nézd meg a Nemzetbiztonsági Hivatal évkönyveit.

Az Egyértelmű a törekvése az NBH-nak a külhoni magyarok Magyarországra való betelepítésére. Ezt már az Orbán Kormány regnálásának elején is képviselték.

A státusztörvény, ha több pénzt és önálló a Belügyminisztériumi apparátustól leválasztott intézményi szervezetet kapott volna, akkor a külhoni magyarságot meg tudta volna erősíteni és a betelepülési mozgalmat képes lett volna lassítani.

Patrubány akciója mindenképpen politikai kalandorság, de mögötte állt egy rendkívül száraz politikai elemzés, amit az NBH készített és véleményem szerint többek között a következő elemeket vette figyelembe:
1. A választás után a jobboldalon zavarodottság van.
2. A választások után fűtött indulatú emberek cselekedni akarnak, tehát adni kell nekik teret a cselekvésre.
3. A bevándorlás átmeneti segítséget ad a trianoni Magyarország népességének pótlására.
4. A bevándorlás serkentése a szomszédos - a magyarok politikai súlyának növekedésétől "rettegő" - országok felé szép gesztus.

Ezt nyugodtan nevezzük pofátlan valótlanságnak.

1. A magyar lobby levele topicba betettem, hogy a magyar lobby elérte, hogy a vajdasági magyarok ügyében szenátusi meghallgatás lesz és az USA nyomást fog nyakorolni Szerbiára. Korábban a hasonló akció eredményes volt pl. a kettévágott Szelemenc ügyében.

2. Vagy a néppárt vagy EU hírei topicba betettem, hogy a Európai Néppárt is vizsgálatot kezdeményez a vajdasági magyarok ügyében.

1. Kiderült, hogy Erdélyben készült felmérés. Ennek alapján a kettős éllampolgárság megadása esetén az erdélyiek 2O%- szeretene átköltözni. Ez felér egy második trianonnal.

2. Ahhoz hogy a népszavzás eredményes legyen jobboldal teljes szavazó bázisának cakk pak el kéne mennia. Ekkor mozgosósítás csak parlamenti választásokon sikerült. A kudarc be van programozva.

Egyszerűen nem tudom értelmezni a mondatot én sem.
De valóban levesbeköpés a kétharmados kérdést bevinni a népszavazás előtt a parlamenti megélhetésiek közé...

Megtehetnék a kezdeményezést a népszavazás előtt, ha mindenkép politikai hasznot (ez most nem is jön össze) akarnak: a népszavazás után foglalkozzon a parlament...

Nem jó az sem, hogy egy kétharmados kérdést nem szövetségben, vagy nem nagyobb párt kezdeményez.

Népszavazás
Újabb MDF-es bűvészmutatvány

A Magyarok Világszövetségének elnöksége 2003. augusztus 18-án elhatározta és bejelentette, hogy ügydöntő népszavazást kezdeményez a külhoni magyarok kettős állampolgársága ügyében. Pár nap múlva az MDF országossá dagasztott egy helyi aláírásgyűjtést, mely a kettős állampolgárság gondolatát támogatta. Ezzel máig tartó zavart okozott sok jóhiszemű magyar állampolgár fejében, akik nem tudnak különbséget tenni az MDF közjogi következmények nélküli, ötletszerű aláírásgyűjtése és a Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett, ügydöntő népszavazáshoz vezető aláírásgyűjtés között.

A Magyarok Világszövetsége 2004. július 2-án átadta az Országos Választási Bizottságnak a kettős állampolgársági népszavazást támogató több mint 320.000 magyar állampolgár aláírását. Pár nap múlva az MDF bejelentette, hogy az Országgyűlés elé terjeszti meglévő és alvó törvénymódosító indítványát a kettős állampolgárságról.

„Ezzel a lépéssel az MDF országgyűlési frakciója megpróbálja kifogni a szelet a népszavazás elől, akadályozva a népfelség közvetlen gyakorlását.” – nyilatkozta az MVSZ sajtószolgálatának Patrubány Miklós, majd hozzátette: „Az ügyet az teszi igazán pikánssá, hogy ez év tavaszán az MDF Országos Választmánya egyhangú szavazattal támogatta a Magyarok Világszövetségének népszavazási kezdeményezését.”

Az MDF újabb bűvészmutatványának lehetséges hátteréről tartott mai sajtótájékoztatóról a Magyar Távirati Iroda az alább olvasható hírt közölte.

Tegnapi ülésén az Országos Választási Bizottság 103/2004. (VII. 5.) számú határozatával elrendelte a Magyarok Világszövetsége és a népszavazásra társult szervezetek által a kettős állampolgárság érdekében kiírandó ügydöntő népszavazást kérő több mint 320 ezer aláírás ellenőrzését, és felkérte az Országos Választási Irodát, hogy 2004. augusztus 16-ig terjessze az Országos Választási Bizottság elé az aláírások ellenőrzéséről készített jelentést.

Az OVB határozata megállapítja: „A Magyarok Világszövetsége képviselői a törvényes határidőn belül, 2004. július 2-án benyújtották a – kezdeményezők nyilatkozata szerint – több mint 320 ezer aláírást tartalmazó íveket.”

Az OVB ülésén a Magyarok Világszövetségét Dr. Gaudi-Nagy Tamás elnökségi tag, Európa jogi szakjogász képviselte. Az MVSZ sajtószolgálatának nyilatkozva Dr. Gaudi-Nagy Tamás elmondta, hogy az OVB testülete egyhangú szavazattal döntött. Elmondta továbbá, hogy a testület előtti előterjesztésében Rytko Emília, az Országos Választási Iroda vezetője kijelentette, hogy amióta hivatalát betölti ilyen gondosan és szépen elkészített dokumentumcsomagot nem látott.

Az OVI holnap végzi el az átvett aláíróívek alaki ellenőrzését, és számlálja meg a rajtuk levő aláírásokat. Ezt követően egy számítógépes eljárással generált 5%-os mintát tételesen ellenőriznek. Amennyiben a minta ellenőrzése alapján valószínűsíthető az ügydöntő népszavazáshoz szükséges 200 ezer érvényes aláírás megléte, az eljárást befejezettnek tekintik. Amennyiben a minta ellenőrzése küszöb alatti eredményt valószínűsít, akkor valamennyi aláírást tételesen ellenőriznek.

Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke még aznap kiállította az aláírás-ellenőrzésen résztvevő MVSZ-megfigyelők számára a meghatalmazásokat.

A Magyarok Világszövetségének elnöksége 2003. augusztus 18-án, az MVSZ alapításának 65. évfordulóján határozott arról, hogy a határon túli magyarok magyar állampolgársága érdekében ügydöntő népszavazást kezdeményez.

A kisebbik ellenzéki pártot gyanusítja a Magyarok Világszövetsége

Politikai paktumot feltételez a Magyarok Világszövetsége az MDF és az MSZP között. Állításuk szerint erre utal az MDF-es Herényi Károly keddi bejelentése, amely szerint pártja törvényjavaslatot terjeszt be a kettős állampolgárság ügyében. Emlékeztetnek: az MDF gyakran változtatja álláspontját az ügyben.

Ha a tavalyi sikertelenség után most napirendre tűzik a kettős állampolgárságról szóló törvény módosítását a parlamentben, akkor paktum van a háttérben - fogalmazott Patrubány Miklós. A Magyarok Világszövettségének (MVSZ) elnöke úgy vélekedett, hogy az MDF tegnap bejelentett javaslata kifogná a szelet az MVSZ által kezdeményezett népszavazás vitorlájából. Emlékeztetett arra, hogy az MDF korábban felelőtlenségnek tartotta a népszavazási kezdeményezt, majd az aláírásgyűjtés bejelentésekor támogatásáról biztosította a szövetséget. Ezt követően tavaly ősszel a párt sikertelenül próbálta napirendre tűzetni saját javaslatát, most pedig, amikor összegyűlt 320 ezer aláírás a népszavazás kezdeményezésére, hirtelen újra bejelenti a törvényjavaslatot - tette hozzá Patrubány Miklós.

Az MVSZ által feltételezett paktum első számú célzottja a szövetség elnöke szerint a Fidesz, a másik pedig a magyar demokrácia. Az MDF magyar állampolgárságot adna minden olyan határon túli lakosnak, aki bizonyítani tudja, hogy felmenői magyarok voltak - tette hozzá a szervezet elnöke, kifogásolva, hogy ezzel olyanok is honosíthatnák magukat, akik szavai szerint annak idején részt vettek az ország kétharmadának elrablásában.

"Négypárti egyeztetés a kettős állampolgárságról
2003. december 4.

Egyetértés van abban, hogy a négy parlamenti pártnak szándékában áll a kettős állampolgárság érdekében egy minél szélesebb körű elemző munka megkezdése - nyilatkozta Dávid Ibolya, az általa kezdeményezett megbeszélés után szerdán újságíróknak.


Az MDF elnöke elmondta, hogy a parlamenti pártok képviselői egyetértettek azzal az állásfoglalással, amelyet a köztársasági elnök megfogalmazott.

Mádl Ferenc állásfoglalása szerint "A jog szempontjából (...) nem kizárt az állampolgárság kérelemre történő megadása magyarországi letelepedési engedély és áttelepülés nélkül azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiknek a felmenője magyar állampolgár volt, és alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven vizsgát tesznek".

Dávid Ibolya tájékoztatása szerint december 10-ig létrehozzák a pártok által delegált szakértői csoportot, és felkérték a kormányt, hogy január 30-ig bocsássa a négy párt rendelkezésére a már elkészült hatástanulmányokat, elemzéseket.

Az egyeztetés után Szent-Iványi István (SZDSZ) azt hangsúlyozta: kiindulópontnak tekintik a köztársasági elnök állásfoglalását. Hozzátette: a szakértők körültekintően, az ügyet valamennyi vonatkozására és részletére tekintettel fogják megvizsgálni, beleértve a jogi, a politikai, a gazdasági, a társadalmi és a demográfiai hatásokat is.

"A szakértői munkacsoport készíti majd el azt az előterjesztést, amely újból a politikai szintre kerül, várhatóan a tavasz folyamán" - mondta.

Bába Iván (Fidesz) szerint az alapkérdés a határon túli magyarok megmaradása a szülőföldjükön.

Mint mondta, a Fidesz álláspontja szerint három pillére van ennek a kérdéskörnek: a határon túliak magyar állampolgárságának, vagyis a kettős állampolgárságnak a kérdése, a státusztörvény végrehajtása, hatása a határon túli magyarság létére, erősödésére, gyarapodására, és az aktuális autonómiatörekvések.

Mi változott Trianon óta a magyarságtudatunkban?