Budapesti önkormányzati „kirendeltség" Torockón
2005-06-18

Forrás: Szabadság, Kolozsvár

Vendégházat avatott Steiner Pál, Budapest V. kerületének főpolgármestere pénteken Torockón. A múlt századi épületet, amely teljesen romos állapotban került a tulajdonukba, a budapesti önkormányzat erdélyi falumentő programjának keretében vásárolta meg, és állíttatta helyre. A kolozsvári Transsylvania Trust Alapítvány által felújít ott épület újabb ékkő a műemlékértékű, sajátos torockói építési stílusjegyeket őrző házak sorában.

Budapest Belváros-Lipótváros önkormányzata csaknem egy évtizede indította falumentő programjait a két testvértelepülésen, az aranyosszéki Torockón és a székelyföldi Énlakán.

Az V. kerület önkormányzata 1996-ban döntött úgy: jelentős anyagi támogatással kíván hozzájárulni a két erdélyi település építészeti hagyatékának megmentéséhez, megőrzéséhez. A testület hathatós anyagi segítséget nyújtott a felújítási munkálatokban, és évente átlagban 140 torockói ingatlan tulajdonosának juttat karbantartási támogatást (évente egy átlagbér értékét) azzal a feltétellel, hogy a házak építési és utcaképi elemeit nem változtatják meg, s ha módosítanak azelőtt kikérik a szakértők váleményét.

Elsősorban ennek a segítségnek köszönhető, hogy Torockó népi építészeti öröksége épségben megmaradhatott. Nem is csoda, ha a torockói értékvédő programra felfigyeltek külföldön is, ezt 1999-ben Európa Nostra-díjjal jutalmazták.

– Csaknem tízéves mély, baráti együttműködés eredménye ez a mai házavató is – emelte ki beszédében Steiner Pál. A polgármester szerint e program sikere jó példája a magyar–magyar, magyar–nem magyar összefogásnak ebben a térségben. Úgy vélekedett: a budapesti önkormányzati segítséggel nem csak a torockói műemlék-együttest alkotó házakat sikerült az enyészettől megmenteni. Ezáltal új lehetőségek nyíltak a falubeliek előtt, hiszen növekedett a település idegenforgalmi vonzereje, a faluturizmus felpezsdülése pedig megélhetést biztosít sokak számára.

Szép Gyula, az RMDSZ művelődési főosztályának vezetője a szövetség nevében köszönte meg a budapestiek törődését, anyagi segítségét. Szabó Bálint, a Transsylvania Trust Alapítvány elnöke úgy vélekedett: Torockó a legjobb példa arra, mit is jelent a hatékony anyaországi segítség, amely a legalkalmasabb pillanatban jött, hiszen a helyi közösség nem tudta vállalni a felújítási, karbantartási munkálatok anyagi fedezetét. Az viszont most már nagyrészt a helyieken múlik, vigyáznak-e arra, hogy ez a csoda valóban megmaradjon.

Az eseményen jelen volt dr. Román András is Budapestről, akiben ennek az erdélyi faluvédő programnak a megálmodóját tisztelhetjük. Elmondta: e program nélkül az a szépség, ami elődeinktől maradt ránk, elpusztult volna. Jó, hogy a torockóiak is rájöttek, milyen értéknek a birtokosai, hogy tudatosult bennünk, Európa egyik legszebb településének lakói, és hogy ezt a kincset meg kell őrizni. Reményének adott hangot, hogy a román kormány, az RMDSZ mindent megtesz azért, hogy Torockó a világörökség részévé váljon.

A házavatón jelen volt Ludányi-Horváth Attila kolozsvári magyar konzul. Nem hiányoztak a helyi, illetve a megyei hivatalosságok sem: a vendégeket Veres Rudolf polgármester fogadta, köztük Kocsis Krisztiánt, Nagyenyed alpolgármesterét, Mircea Negru kerületi rendőrparancsnokot, illetve Florin Margineant, a Fehér Megyei Tanács alelnökét, aki rövid beszéddel köszöntötte a magyar vendégeket. Elmondta: Torockó kiemelt helyen szerepel a megye turisztikai fejlesztési elképzeléseiben. Hogy terveik komolyságát bizonyítsa, kijelentette: hamarosan megkezdődik a Torockó–Nagyenyed (gyakorlatilag járhatatlan) útszakasz javítása, az erre szánt pályázati pénzt már megszerezték.

A másik testvértelepülés, a székelyföldi Énlaka is népes küldöttséggel képviseltetette magát Hajdó István gyergyói főesperes, Dézsi Zoltán, Hargita megyei alprefektus, és Garda Dezső Hargita megyei képviselő, személyében.

Délután Budapest Belváros-Lipótváros önkormányzata és a Transsylvania Trust közösen létrehozott, és Zsakó Istvánról, egykori torockói bíróról, nemzetőrszázadosról, a helyi unitárius közösség gondnokáról elnevezett díjakat osztottak.

Ebben a kitüntetésben azok részesülhettek, akik az elmúlt évek során kitűntek a tulajdonukban lévő épület karbantartásában, helyreállításában. A díjazottak: Botár Simon és családja, Májay Cecilia és Fehér Csilla, valamint Pető Tünde és Károly.

Az ünnepséget a Bogáncs népi táncegyüttes fellépése tette színesebbé.
http://www.hhrf.org/szabadsag/uj/

Mádl Ferenc Zilahon
2005-06-18 18:57

A történelmi regionalizmus új szerepet kaphat napjainkban a határmenti együttműködési formákban, segítve a Magyarországi és a szomszédos országokban élő magyarság gazdasági és kulturális integrációját - hangúlyozta Mádl Ferenc köztársasági elnök szombaton Zilahon, a romániai magyar közösségeknél tett kétnapos búcsúlátogatása második napján.

A Partium a történelemben "kompországrész" volt - utalt Ady Endre szavaira, aki Magyarországot Kelet és Nyugat között kallódó kompországnak nevezte. "Azt várjuk, hogy ez az egykori határvidék ne elválasszon, hanem összekössön kultúrákat, gazdaságokat" - mondta beszédében. Mádl Ferenc Zilahon a református Nagytemplomban fővédnökként szólalt fel a Szilágyság - Arccal Európa felé konferencia, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület és a Polgári Magyarországért Alapítvány közös rendezvényének keretében. A Nagytemplomban szintén felszólalt Matolcsy György volt gazdasági miniszter, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke. Ahhoz, hogy a szűkebb régió, de Magyarország és a Kárpát-medence egésze számára a XXI. század a siker évszázada legyen, olyan fogódzókat kell találni, mint a nemzet egysége, az autonómia, a család, a hit és a munka. Szilágyság és a Partium számára a gazdasági fellendülésben fogódzó lehet még különösen a turizmus - mondta Matolcsy György. Mádl Ferenc köztársasági elnök Szatmárnémetiből érkezett Zilahra. Szatmárnémetiben helyi és megyei állami és önkormányzati vezetőkkel tárgyalt, szombaton pedig találkozott Schönberger Jenő római katolikus püspökkel. A köztársasági elnök Zilahról Szilágysomlyóra, Szilágy megye második legnagyobb településérre, onnan pedig Érmihályfalvára látogat.

MTI - fideszfrakcio.hu

Nemzeti kormányra van szüksége Magyarországnak 2006-ban, olyan kormányra, amely a nemzet legjobb erőit foglalja magába - jelentette ki Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szombaton, a Professzorok Batthyány Köre 10 éves jubileumi rendezvényén Budapesten.

A pártelnök, aki 2002-ben kérte fel a szervezetet a most bemutatott Szent István Terv elkészítésére, hangsúlyozta: a nemzetstratégiai dokumentum szerint megfogalmazódó kormányzati programot "pártkormány végrehajtani nem tudja", ezért "2006-ban Magyarországnak arra van szüksége, hogy nemzeti kormány jöjjön létre", amely a nemzet legjobb erőit foglalja magába, "nem egyetlen párt keretei között helyezkedik el".

A politikus szerint 2005-ben, az 1985 és 1990 közötti időszakhoz hasonlóan, olyan helyzetben van ország, hogy minden értelmiséginek éreznie kell, ismét a szellemi emberek segítségére van szükség, hogy megtaláljuk a kiutat. Mint mondta, 1985 és 1990 között a magyar értelmiség úgy gondolta, hogy csak akkor lehet a válsághelyzetet megoldani, ha a szellem emberei is a részt vesznek a közéletben.

"Egy olyan helyzetbe jutottunk most 2005-ben, amikor minden értelmiséginek, a szellem minden emberének szinte éreznie kell a saját bőrén, le kell tudnia venni a levegőből azt a késztetést, hogy most az ország bajban van, szolgálni kell ismét, segíteni kell, hogy megtaláljuk a kiutat" - mondta.

A politikai osztály - mondta - ebből a nehéz helyzetből csak rövid távú menekülő utakat találhat, ezért van arra szükség, hogy a szellem emberei megalkossák a javaslatokat, amelyek alapján a politika dönthet, és vállalhatja érte a felelősséget. A Szent István Terv is ezt a célt szolgálja, hogy megtaláljuk benne a hosszabb távon követendő utat - jegyezte meg.

Orbán Viktor felkérte a Professzorok Batthyány Körének tagjait, hogy segítsenek minél több emberrel megismertetni a Szent István Tervet, juttassák el az egyetemi központokba, kezdeményezzenek beszélgetést róla a tanárokkal és a diákokkal.

"Ha a polgári oldalhoz tartozó szellemi emberek közössége nem bizonyítja a gondolatok, javaslatok, tervek programok nagyobb életre valóságát, mint a másik oldalon megfogalmazódott - elnézést, hogy bántom őket - kesze-kusza zavaros gondolatok, ha ezt nem tudjuk nyilvánvalóvá tenni, abban az esetben nem lesz tartós közéleti-politikai fordulat sem Magyarországon" - mondta.

A pártelnök a liberális gondolattal szemben az állami felelősségvállalás fontosságát hangsúlyozta, mert mint mondta, a versenyképesség nem csak a tőkén múlik, hanem azokon a gazdaságon kívüli körülményeken és környezeten is, amit az állam megteremthet - így egy állam polgárainak tudásán, műveltségén, munkára való készségén, vagy az átláthatóságon.

"Ha Magyarország ma a legkevésbé bürokratizált, legkevésbé korrupt, jogállamiságot, átláthatóságot, kiszámíthatóságot leginkább biztosítani képes, a legjobb oktatási rendszerrel rendelkező, a legkulturáltabb, legtisztább, leginkább munkára képes emberek közössége volna, akkor hiába lennénk szegények egyébként, nagyon gyorsan meggazdagodnánk" - fejtette ki Orbán Viktor.

Pálinkás József, a Fidesz kulturális tagozatának vezetője, a Professzorok Batthyány Körének tagja, a szervezet 10 éves jubileumi rendezvényének szünetében tartott sajtótájékoztatón elmondta: reméli, hogy a Szent István Terv, amelyet a 10 éves évfordulóra bocsátottak ki, az elkövetkezendő évekre iránytűt, zsinórmértéket jelenthet a politika és a közélet számára. Mint mondta, a terv, amelynek az alcíme: gondolatok a nemzet felemelkedéséről, foglalkozik Magyarország múltjával és a kívánatos jövővel, a vidék problémáival, népesedéssel, a cigányság helyzetével, oktatással, gazdasággal és Európával is.

A kérdések több területet érintettek. Érdekelt volna például, hogy az utóbbi években az elnök mire költötte az úgynevezett koordinációs keretek milliárdot meghaladó összegét (2003-ban például a határon túli magyarok koordinációs kerete 560 millió forintot, a kisebbségi koordinációs és intervenciós keret pedig 127 milliót tartalmazott), de azt is megnéztem volna, hogy a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormánytól milyen összegeket kaptak (és azzal hogyan számoltak el) a határon túli pártalapítványok. Megkérdeztem, hogy mire és mennyit kaptak az anyaországi kormányváltás után a határon túl létrehozott baloldali sajtóorgánumok, milyen költségtérítést kaptak a határon túli magyar politikusok az utazásaikhoz, és működik-e jelenleg a HTMH-ban a határon túlra irányuló adóforintokat nyilvántartó központi rendszer (amire egyébként törvény kötelezné a hivatalt). Érdekelt volna a HTMH-val kötött szakértői, tanácsadási szerződések jegyzéke és az is: igaz-e, hogy a hivatal egyik munkatársa fennakadt a nemzetbiztonsági átvilágításon.

A levél igen érdekes lavinát indított el. Politikusok és hozzá közel álló szakértők hívtak fel, hogy óvatosan megtudakolják: ki „bérelt fel” a kérdések megfogalmazására. Néhányan azt javasolták, hogy „ezzel nem kellene foglalkozni”, mások pedig bonyolult politikai összefüggéseket véltek felfedezni a levelem mögött.

A küldemény a HTMH életét is megbolygatta: jelentős számú névtelen levél érkezett a szerkesztőségi címemre, amelyekben magukat a hivatal alkalmazottainak mondó személyek adtak tippeket, hogy még mit kellene megkérdezni a vezetőktől. Például azt: kérdezzem meg az elnököt, hogy ő rendelkezik-e C típusú nemzetbiztonsági átvilágítással, és ha nem, akkor miért, mert különben erre törvény kötelezné.
Néhány nap után valaki elküldte azt a jogi választ is, amelyet az én levelemre fogalmaztak meg a hivatalban, és mellékelte az ellenérveket is, hogy a magyarázat miért nem állja meg a helyét. Magyarán az informátornak köszönhetően előre tudtam, hogy mit fognak válaszolni, és az hol támadható.

Május 3-i keltezéssel aztán megérkezett Bálint-Pataki József válasza. Egész pontosan fogalmazva csak a levél jött meg, mert egyetlen kérdésemre sem válaszolt érdemben. A cinikus válasz állandóan a Fidesz-kormány alatti hivatallal példálózik, annak ellenére, hogy én nem azt kérdeztem. Az elnöki extrajuttatások konkrét öszszegét firtató kérdésemre például ezt írja: „Bálint-Pataki József HTMH-elnök munkabére 2003 és 2005 között ugyanakkora volt, mint a 2003-at megelőző időszakban Szabó Tibor akkori HTMH-elnöké, s annak mértéke természetesen megegyezett, illetve megegyezik a köztisztviselői törvény szerinti juttatás mértékével.” A legfurább dolgot azonban az utolsó bekezdés tartalmazza, ezért ezt is szó szerint idézem: „az ön által kért további szerződéseket – beleértve a Kárpátaljai Alappal kapcsolatos támogatási szerződéseket is – egy előzetesen egyeztetett időpontban szívesen személyesen rendelkezésére bocsátom. Egyetlen feltételem az lenne, hogy előtte számoljon el azzal a 100 000 Ft összegű támogatással, melyet 2001. július 7-ei, a romániai magyarság státustörvénnyel kapcsolatos véleményéről készítendő tanulmány összeállításának támogatására irányuló kérelme alapján 2001. december 10-én utalt a HTMH a kérelemben megjelölt saját tulajdonú vállalkozása számlájára, s amellyel több mint 3 éve adósa hivatalunknak.”

Akkor nézzük csak, mi történt 2001-ben! A rendszerváltozás után Székelyudvarhelyen egy svájci karitatív cég ingyenterületet igényelt a várostól, hogy egy fogyatékos gyerekeknek adó otthont felépítsen. Ezt megkapták, a grandiózus épület elkészült, de a svájciak az utolsó pillanatban az épületet elajándékozták egy görög katolikus apácarendnek, amely bukaresti gyerekeket akart oda betelepíteni a székely fogyatékosok helyett. A felháborodott lakosság tüntetni kezdett, és egy adott pillanatban az emberek ölbe kapták az apácákat, és visszafoglalták az épületet. Egyiküket Bardóczy Csaba vitte ki, akit egy sajtófotó alapján azonosítottak a román hatóságok, és többéves letöltendő börtönbüntetésre ítéltek. Bardóczy a biztos halál elől külföldre menekült. (Az már más kérdés, hogy a csereháti épületet később az apácák – román karhatalmi segítséggel – visszafoglalták, és azóta is román fogyatékos gyerekeket nevelnek benne.)

A HTMH – amely kormányoktól függetlenül tízmillió forintokkal támogat (alapítványokon keresztül) határon túli politikusokat, nem tud pénzt adni kisembernek, ezért a magyarság ügyéért kiálló és ezért menekülni kényszerülő Bardóczyt sem tudta támogatni. A HTMH illetékes hivatalnoka (megjegyzem, az erdélyi főosztály akkori főnökét Bálint-Pataki Józsefnek hívták, és a velem akkor kapcsolatba lépő beosztottja ma is a hivatal alkalmazottja) megkeresett: segítsünk úgy Bardóczynak, hogy írok egy tanulmányt, amelynek ellenértékét a menekülni kényszerülő székely kapja meg. Így is történt: a tanulmány elkészült, Bardóczy kapott százezer forintot.

Nem mondom azt, hogy most – a kérdéseim okozta felháborodás nyomán – a mostani HTMH-vezetőség eldugta a tanulmányt, hogy meg tudjanak zsarolni vele. Tegyük fel, hogy elkallódott. De akkor miért nem írtak egy ajánlott levelet az azóta eltelt majd négy esztendőben, hogy küldjek még egy példányt belőle, mert elszámolási vitájuk van velem? (Különben a HTMH belső szabályzata szerint addig a kifizetés meg sem történhet, amíg meg nem történik a teljesítés, vagyis ebben az esetben a tanulmány leadása.) Ha a Bálint-Pataki József elnök által vezetett hivatalban három éve senkinek nem tűnik fel százezer forintos hiány (csak most), akkor milyen fegyelem lehet a többi támogatás esetében? És milyen jogon kötnek össze egy (mondvacsinált) elszámolási vitát egy közérdekű újságírói kérdéssel? Ezzel reméltek elhallgattatni? Vajon nem emlékszik a mostani elnök, hogy az a bizonyos támogatás kinek ment? Vagy neki a pillanatnyi érdeke fontosabb egy valóban kényes magyar ügynél?

A HTMH elnökének eljárása megerősít abban: valami bűzlik a hivatal környékén, amit mindenáron megpróbálnak eltussolni. Most már csak azért is végigcsinálom az ügyet, de azon is gondolkodom, hogy újabb büntetőfeljelentést teszek hűtlen kezelés gyanúja miatt. A kérdéseimre pedig akkor is választ várok, ha időközben lecserélik a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökét.

Elballagtak az utolsó román osztályok a Bolyai Farkas Líceumból
2005.június 16.

Nem tudom, hogy milyen gondolatokkal ballagtak ki az iskolából szerdán, június 15-én az utolsó román tannyelvű osztályok tagjai a Bolyai Farkas Líceumból, a volt Marosvásárhelyi Református Kollégiumból.

Félő, hogy nem tett jót a tanulók és román ajkú tanárok lelkivilágának az, hogy az utolsó iskolai évben mindössze 71-en maradtak, szemben a 251 magyar diákkal.

Feltételezem: nem a nemzeti tolerancia az a fő érzelem, mely betöltötte lelküket a ballagás, az utolsó iskolai kicsengetés napján. Ám a történelmi igazságtétel nevében a marosvásárhelyi magyarságnak, a református egyháznak joga van ahhoz, hogy magyarnak és részben reformátusnak tudja azt az iskolát, ahol több mint négyszáz éves fennállása idején számos nemzedéknyi magyar ifjú sajátította el a tudást, erkölcsöt.

Tehát idén 322 maturandus hagyja el a skóla hatalmas épületét, mely mentsvárként fogta körül őket. Bár falai közé több éve betolakodott a politikai felhangoktól sem mentes polémia, mégis biztonságban érezhették magukat. A 2004-2005-ös tanévben a három osztályból álló román tagozat ezennel megszûnt létezni.

Izmosodik a középiskolával egyazon épületben működô Református Kollégium. Ennek keretében az idén 2 osztályban, már 55-en végeztek.

Bálint István líceum-igazgató, Székely Emese kollégiumi igazgató és sokan mások elmondták szokásos jókívánságaikat.

A virág sokkal kevesebb volt, mint az én időmben, a hatvanas években, amikor ballagásom napján lakásunkban félig telt a fürdőkád a szebbnél szebb csokrokkal. Ám most piacgazdaságban élünk, ami nálunk egyelőre azt jelenti, hogy a piac diktál, mi meg lapos pénztárcánkhoz igazítjuk vágyainkat, ajándékozó kedvünket. Ám a jó szó még mindig semmibe sem kerül, kívánjuk tehát mi is, hogy az érettségizők minden álmaikat valóra válthassák!

Máthé Éva
Romániai Magyar Szó

Gyurcsányi tudományos kismagyar nemzettudata az MSZP.HU-n:[b]

#8210 Csőrmester 2005. jún. 14. 17:53
Anna kedves!

Az ember nem születik magyarnak, németnek, románnak. Az ember embernek születik. Hogy milyen lesz a kialakult személyisége, az a szocializációtól függ. Az azonos körben szocializálódottak, egymáshoz hasonló személyiségi jeleket vesznek fel és az alapján alakul ki személyiségük.

A Romániában szocializálódottak és a Magyarországon szocializálódottak között lényeges eltérések vannak. Ez nem függ a származástól.

[b]Egy erdélyi magyar a szocializáció miatt, ami egyértelműen a személyiség kialakulásának legfontosabb eszköze, sokkal inkább tekinthető románnak, mint magyarnak.

Származása magyar lesz ugyan, mert valkamelyik őse az volt, de ettől még elsősorban román állampolgár és román mentalitáshoz és környezethez szocializálódott személy.

Távoli rokonunk csupán, de nem azonos még véletlenül sem velünk.

Két szlovák csapat jelentkezett a Magyar Jégkorong Szövetségnél, hogy bekapcsolódna a magyar bajnokság küzdelmeibe.

Szobordöntő Trianon Kolozsváron

Mindannyian tudjuk, mit jelent Trianon, hiszen az országvesztés okai, lefolyása az agyunkban, következménye pedig a szívünkben ég, ezért nem ennek elmesélésével emlékezünk országunk megcsonkítására, hangzott el a kolozsvári Trianon-megemlékezésen.

A kincses város egyetlenegy rendezvényét az Erdélyi Magyar Ifjak szervezte a Protestáns Teológia épületében. A fiatalok Fodor András gyűjtő képeslapjait állították ki, melyek olyan, a történelmi Magyarország területén található egykori emlékművekről készültek, melyeket a megszállás ideje alatt, illetve a diktátum aláírása óta pusztítottak el az utódállamok.

Jóllehet a helyi napilap bojkottálni próbálta a megemlékezést azzal, hogy nem volt hajlandó leközölni az EMI felhívását, mintegy hatvan ember volt kíváncsi a kiállításra és a meghívott előadók, művészek műsorára.

Murádin Jenő művészettörténész, Szakács János szakértő és Magyari Levente előadásai közben Gali Teréz előadóművész és Boér Ferenc színművész korabeli költők verseivel idézte fel Magyarország keresztre feszítésének fájdalmát, egyszersmind megtekinthető volt a mintegy nyolcvan kiállított képeslap, jelképesen emlékeztetve az országrombolásra és a magyar értékek tervszerű pusztítására.

A megemlékezés végén a jelenlevők levonultak a Teológia udvarára, és gyertyát gyújtottak az ott álló harangnál „azért, ami 1920. június 4-én történt, és azért, ami azóta, nyolcvanöt év alatt történhetett volna, de nem történhetett meg, éppen 1920. június 4. miatt.”

Gali Teréz még egyszer utoljára gitárral és énekszóval békítette a szíveket, majd az emlékezők békében hazatértek, miközben zúgott a Teológia harangja, akárcsak az ezeréves Magyarországon nyolcvanöt évvel ezelőtt, a magyarok országának szétrablása napján.

Bagoly Zsolt

Magyarország emlékezik
Trianon sem örök[/b[]

Elhülyítették a népet. Semmit sem tudnak Trianonról! – mondja egy idős hölgy a Ferenciek terén lévő aluljáróban. Ugyanott székely népviseletbe öltözött középkorú nők jönnek fel a metróból. „Milyen szép hazánk van!” – lelkendezik egyikük, amikor kijutnak az utcára. Aztán folytatják a városnézést. Bár idegenként mozognak a székesfővárosban, otthon érzik magukat.

Június 3-án több országos napilap is foglalkozik a 85 éve bekövetkezett országvesztéssel. A legnagyobb terjedelemben egy bulvárlap. Ami persze nem baj, mert talán éppen e lapok olvasói tudnak a legkevesebbet az országvesztésről.

Az 1920. június 4-én aláírt diktátumot, a második világégést követően az 1947. február 10-én megkötött békeszerződés gyakorlatilag megerősítette. Sőt: tovább csonkolta az országot. Pozsonynál három magyar falu Csehszlovákiához került.

Az országot sokkolták az események. A sokk mára jórészt közönnyé változott. A magyar történelemkönyvekben ma is csak hiányosan, hézagosan tanítanak Trianonról.

Egyre többen szorgalmazzák viszont az igazságtalan diktátum felülvizsgálatát. Magyarország politikája a két világháború között a területi felülvizsgálatra épült, ezt átmenetileg siker koronázta. A kommunizmus alatt azonban nemcsak a revíziós törekvések, de Trianon említése is tilos volt.

Romániában a kommunista rendszer sikeresen beletáplálta az emberek fejébe, hogy Magyarország csak a kedvező alkalomra vár, azaz revíziót akar. Ezért kellett a nyolcvanas években, szinte havi rendszerességgel fogadkozzon a magyar külpolitika: elismeri Románia területi integritását és becsszóra nem akar revíziót. Ezért látnak sokan ma is a 89-es események mögött magyar titkosszolgálati beavatkozást, a marosvásárhelyi pogrom mögött Erdély elszakítására tett kísérletet.

Ezért nem kellett alig egy hónapja a felajánlott magyar katonai segítség, az árvíz sújtotta Bánságba. Hiszen már a magyar katonai jelenlét – még, ha segítő szándékú is az – fusztráló hatással lehet a többségi nemzetre…

Az évforduló előtt egy héttel Trianonra emlékező plakátok jelentek meg Budapest utcáin. Sokan provokációra gyanakodtak, mivel a fekete-fehér plakátok harci helikoptereket, tankokat és gyalogosokat ábrázoltak, a sokat sejtető: „…együtt vesszük vissza!” szöveggel.

Évtizedekig a hivatalos magyar és a Kisantant politika arra törekedett, hogy Trianont, mint valami örök és változhatatlant sulykolja a fejekbe. A relativitás elmélete azonban úgy tünik, előbb-utóbb a diktátumot is utoléri.

Június 4., szombat. Budapest szokásos hétvégi életét éli. Semmi sem emlékeztet a 85 évvel ezelőtti eseményekre. A média sem. A Duna és Hír Tévét kivéve, hallgatnak róla a közszolgálati médiumok is. A kereskedelmi tévékben a szokásos műsorrend megy. A Magyar ATV-n például a Fásy Mulató. A közszolgálati Kossuth rádióban pedig a Rádiókabaré.

[b]Az egyik országos kereskedelmi rádió munkatársa „trianoni ünnep”-ről beszél

A Szabadság-szobor alatt félárbócra engedve a nemzeti lobogók. „MIÉP – Kalocsa” felíratú kisbusz robog el mellettem az egyik megemlékezés helyszínére tartva.

Merthogy több is van. A Felvonulási téren, a Regnum Marianum templom helyén a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) és a Jobbik szimpatizánsai – elsősorban fiatalok és középkorúak – gyülekeznek.

Feltűnik egy polgári körös tábla is. Ezen kívül egyébként semmi jel sem utal a Fidesz jelenlétére. Egy kilométerrel odébb, a Hősök terén a MIÉP tart nagygyűlést. Utóbbin jobbára idősek vannak jelen. Szokatlanul nagy a rendőri jelenlét.

„Nem sikerült megteremteni a nemzeti egységet” – mondja beszéde elején Toroczkai László HVIM-elnök a két, egy időben tartott Trianon-rendezvényre célozva.

„2001-ben azért hirdettük meg ezt a fáklyás felvonulást, mert sirattuk a múltat. Ellenségeink a balliberális médiában felteszik a kérdést: miért foglalkozunk a múlttal.

Ez óriási tévedés: Trianon nem lerágott csont, hanem nemzetünk élő, fájó sebe. Lásd: Délvidék, ahol verik a magyarokat, és újabban Erdélyben is. Miért hagyjuk? Meg kell mutatnunk, hogy nincs a szívünkben félelem. Mert nyolc évtizede erre építenek ellenségeink: a félelmünkre.”

Toroczkait Kovács Dávid, a Jobbik elnöke követi az emelvényen, amit ezúttal egy teherautó platója jelent:

„Magyar testvéreinket folyamatosan megalázzák és megverik. Tamás Gáspár Miklós és elvbarátai a Moszkva téren küzdenek a rasszizmus ellen. Ajánlom, hogy menjenek át Erdélybe vagy a Délvidékre és ott küzdjenek. Ott van feladatuk. Június negyedike nemcsak a nemzeti emékezet napja, hanem az önvédelmi ösztön mozgósításának napja is kell hogy legyen. Más kérdés, hogy TGM-nek és társainak van sajtója. Pár héttel ezelőtti „rasszizmus elleni” tüntetésükön alig százan lézengtek. Ezek egyharmada fotós és riporter volt."

A beszédek után megindul a hosszan kígyózó tömeg, és egyenként felkeresi a szerb, francia, román, szlovák nagykövetségeket. A peticiókat sehol sem fogadják el. Ezekben területi autonómiát követelnek a határon túli magyaroknak.

A Hősök terén mintegy négyezer ember hallgatja a Psalmus Hungaricust, amikor odaérek. „Hosszú elszánt küzdelemben visszaszerzünk mindent, ami bennünket illet!” – szögezi le beszéde elején Csurka István, a MIÉP elnöke.

„Jelszavaink ugyanazok: Megmaradni, gyarapodni, visszaszerezni! A megmaradás lelki kérdés, akarat és elhatározás kérdése. Lehet, hogy népünk jelentős része már feladta, de mi még itt vagyunk, még látjuk a magyar horizontot és magyarul gondolkodunk.” – mondja beszédében az elnök, miközben alig ötven méterre a MIÉP-rendezvénytől, a szomszédos szerb nagykövetséghez érkezik a HVIM és a Jobbik vezette tömeg.

Néhány perc múlva tovább vonulnak. A piros trolibuszok újra elindulnak. Az egyiken három jólöltözött idős úriember beszélget. Egyiküknél nemzeti lobogó. Mellettük ülő idős nő rájuk rivall: „ez kell maguknak, tüntetés, a forgalom leállítása!” – majd átkozódni kezd, hogy Orbán Viktor elvette a munkáját, a lakását.

„Sebaj asszonyom, a fő, hogy lendületben az ország!” – válaszolja egyikük és leszállnak.

A Keleti pályaudvar mellett, a hetedik kerületi Harlem. Több hetes szemét az utcákon, ordítozó család hangja hallatszik ki az egyik nyitott ablakon, részeg alakok és egykedvűen üldögélő hajléktalanok.

Június negyedike, szombat.

Magyarország így emlékezik.

Fábián Tibor

Sólyom László az új magyar államfő

Jobbján az elődje. Sólyom László megválasztott és Mádl Ferenc távozó államfő a magyar Országgyűlésben.
Reuters-fotó

Mind a 386 képviselő átvette a szavazólapot, de közülük 17-en azonnal visszaadták. Mindannyian a koalíciós SZDSZ képviselői voltak. Hárman azonban a frakció utasítása ellenére is az MSZP jelöltjére, Szili Katalinra voksoltak. 368-an adtak le szavazatot, 367 voks volt érvényes.

Mandur László, az Országgyűlés alelnöke bejelentette: a szavazás érvényes és eredményes volt. ĺgy Sólyom László, az Alkotmány rendelkezése szerint 2005. augusztus 5-től veszi át a köztársasági elnöki tisztet Mádl Ferenctől. A bejelentést követően a parlamenti patkó jobboldalán elkezdték énekelni a Himnuszt, amihez egységesen csatlakoztak az ülésteremben tartózkodók.

A megválasztott Sólyom Lászlónak elsőként Mádl Ferenc és Szili Katalin gratulált. Ezután az ünnepélyes eskütétel következett. Sólyom László – aki a földszinti páholyból kísérte figyelemmel a történteket – az ülésterem közepére ment, és ott letette az ünnepélyes esküt. Ezután először Mádl Ferenc, majd Sólyom László mondott rövid beszédet.

„A köztársasági elnök az alkotmány szerint az egység intézménye” – mondta Sólyom László. „Pártokon kívül álló jelöltként választott meg az Országgyűlés” – folytatta, majd köszönetet mondott az őt jelölő civil szervezeteknek, az őt támogató pártoknak, illetve az őt megválasztó Országgyűlésnek. „Megválasztásomat egyetlen párt sem érezheti kudarcnak: én biztosan nem így érzem” – fogalmazott. Hozzátette, az ország javára válhat, ha a politikai pártok és a civil szervezetek együttműködnek. Ugyanakkor a nemzet egységének megőrzése mellett a megválasztott elnök a nemzet sokszínűségét is meg kívánja őrizni.

Az utódjának gratuláló Mádl Ferenc visszaidézte Göncz Árpád öt évvel ezelőtti szavait, aki szerint köztársasági elnöknek lenni embert próbáló feladat. Mádl Ferenc Isten áldását kérte az augusztus ötödikén hivatalba lépő Sólyom Lászlóra.

Sólyom László mindent meg fog tenni azért, hogy Szlovákia és Magyarország között javuljon a viszony, véli Bugár Béla, az MKP elnöke.

„Mivel jogban jártas emberről van szó, meggyőződésem szerint tisztában van azzal, egy köztársasági elnöknek milyen lehetőségei vannak, és úgy érzem, e lehetőségeken belül mindent megtesz majd a jószomszédi kapcsolatok érdekében.

Abban is biztos vagyok, hogy a mostani államfőhöz hasonlóan Sólyom László is érzékeli, hogy a határon túli magyarok és a magyar kormány közötti viszony nem a legjobb.

Államfőként ezen is próbálhat változtatni, bár lehetőségei e téren is szűkösek, ám bízom benne, ezeket ki fogja aknázni” – mondta lapunknak Bugár.

Új nemzeten belüli kapcsolattartási modellre van szükség
Ágoston András gratulált Sólyom Lászlónak

Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke gratulált Sólyom Lászlónak a Magyar Köztársaság elnökévé történt megválasztása alkalmából. Levelében a következőket írja:

Másfél évtizeddel a rendszerváltás után az ország és a nemzet újra válságban van. Az EU megtorpant.

Magyarországnak a többi EU-taggal együtt, évekig elhúzódó belső küzdelemben kell meghúznia a fejlettek és a fejletlenek közötti új, a század első felére szóló réteghatárt.
Az EU-ban jó ideig mindenki magával lesz elfoglalva. S nem azokkal akik még nincsenek benn az EU-ban, vagy ott állnak a kapuban.

Magyarországnak is azt kellene tenni, ami ebben a helyzetben stabilizálja. A megfelelési gesztusok alkalmazásának az EU-ban nincs jövője. Magyarország helyzeti előnye az EU-s belső viták során most valóban a kisebbségi közösségeiben van. Ezt lehetőséget mellőzni, most amikor minden tartalék mozgósítására szükség van, történelmi hiba lenne.

Nagy kérdés, továbbvihető-e a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációja, ha a kormányzati szerepet vállaló kisebbségi versenypártok a kisantant újra éledő szorításában vállalják egy immár belső gyűrű kialakítását. Úgy, hogy eközben Belgrádhoz, Bukaresthez és Pozsonyhoz közelebb állnak mint Budapesthez.

Mi, a vajdasági Magyar Demokrata Pártban úgy látjuk, tizenöt év után újra Magyarországon, a demokratikus rendszerváltó eliten van a sor. A rossz születési mutatók prése alatt csak a reális és nagy ívű kétharmados döntések sorozata hozhat sikert, melynek nyomán új nemzeten belüli kapcsolattartási modell alakulhat ki.

A konkrét döntéseket Budapesten kell meghozni. Vállalnia kell az irányítást, s az ezzel járó felelősséget is. Az új, a 21. század első felére érvényes magyar-magyar kapcsolati modell elvileg adott.

Magyarország fenntartható fejlődése feltételeinek megteremtéséhez, a többi között szükség van a nemzet egészének belső értékeire épülő gazdasági és ezen belül megfelelő foglalkoztatási stratégiára.

Ahhoz, hogy a nemzeten belüli kapcsolatrendszer is segítse a nemzet felemelkedését, a politikai pluralizmus kell a kisebbségi közösségekben, s magyar választók névjegyzékére alapozott tényleges autonómia.

Perszonális autonómia kell a kisebbségi közösségek egészének, területi autonómia a székelyeknek. És kettős állampolgárság, meg részarányos képviselet a helyi többségi parlamentekben.

Mindez az EU-ban nem megy legalább kétharmados magyar fellépés nélkül. Lesz-e ehhez erő és elszántság? Abban bízunk, hogy az Ön segítségével lesz.

Kívánom, hogy az Isten engem úgy segéljen eküszöveggel szentesített elnöki fogadalma értelmében személyesen is hozzájárulhasson ahhoz, hogy az EU-tag Magyarország s a nemzet egésze, sikeresen megtalálja a válságból kivezető utat, s visszafordíthatatlanul elinduljon a felemelkedés útján.
http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=vajdasag&id=1498

A határon túli magyar vezetők üdvözlik Sólyom László megválasztását

Az MTI által készített összeállításból ismertetünk részleteket.

A határon túli magyar vezetők örömmel vették a magyar parlament döntését, hogy Sólyom László legyen Magyarország elnöke.

Vajdasági magyar politikai vezetők azt várják Sólyom László újonnan megválasztott magyar köztársasági elnöktől, hogy folytassa elődei munkáját, és tevékenységével járuljon hozzá a nemzet egységének megteremtéséhez.

Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke közölte az MTI-vel, hogy Sólyom Lászlót „nem könnyű helyzetben” választották meg köztársasági elnöknek, és „nagyon nagy erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy megteremtse a nemzet egységét Magyarországon és az ország határain túl”.

„Az előző két köztársasági elnök, Göncz Árpád és Mádl Ferenc tevékenysége, munkássága és emberi hozzáállása kötelezi Sólyom Lászlót arra, hogy folytassa elődjei tevékenységét emberi megközelítésben is. Nagyon bízom benne, hogy ez sikerülni fog neki” – mondta Kasza József.

Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke örül annak, hogy Magyarország egyik legkiemelkedőbb jogásza nyerte el a parlamenti képviselők bizalmát.

„Fontos jelképes üzenete is van annak, hogy egy kiemelkedő jogászt egy másik kiemelkedő jogász követi az elnöki székben. Ez egyúttal garanciája is annak, hogy a magyarországi demokrácia további építésében a legfőbb közjogi méltóság mindig az alkotmányos feladata magaslatán lesz” – mondta Józsa.

„A vajdasági magyarság természetes elvárása az, hogy az új köztársasági elnök elődjeihez hasonlóan átélje és teljesítse a határon túli magyarsággal kapcsolatos alkotmányos kötelezettségeit is” – mondta az MTI-nek Józsa.

"Sólyom László személye Mádl Ferenc örökségét követve begyógyíthatja a nemzetpolitikán tavaly december 5-én ütött sebeket" – nyilatkozott Tőkés László református püspök az MTI-nek az államfőválasztás eredményének ismeretében.

A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke kifejtette: a határon túli magyarság szemszögéből úgy ítéli meg, Sólyom Lászlóra fel tudnak nézni, alkotmánybírói szerepe kifogástalannak minősíthető.

Pártállástól függetlenül nagy örömet jelenthet a magyarság számára, hogy Magyarországnak elnöke van, nem sodródik tovább az ország és a magyarság a válság felé – mondta Tőkés László a Duna-melléki Református Egyházkerület Ráday utcai püspöki hivatalában.

Sólyom László kvalitásai alapján hivatott az államelnöki tisztség betöltésére, másfelől alkalmas arra, hogy áthidalja azt a megosztottságot, amit Szili Katalin személye jelentett a pártosság miatt. Személye ugyanis nemcsak a nemzetet, hanem a koalíciót is megosztotta – mondta a református püspök.

Tőkés László kijelentette, Szili Katalint ettől függetlenül nagyra értékeli, és gratulál neki, hogy méltóképpen vett részt ebben a megmérettetésben.
Úgy fogalmazott, hogy Sólyom László integráló szerepe a jelen helyzetben felértékelődik.

Bugár Béla kiegyensúlyozott és korrekt kapcsolatokra számít az új magyar államfővel, és üdvözli Sólyom László megválasztását. A szlovák kormányhoz tartozó Magyar Koalíció Pártja élén álló Bugár az MTI-nek azt mondta:

–Egyértelműen kedvező fejlemény, hogy sikerült megválasztani Magyarország új köztársasági elnökét. Hogy végül is a parlamenti kisebbségben levő ellenzék jelöltje került ki győztesen a megmérettetésből, az a kormánykoalíción belüli viszonyoktól aligha elidegeníthető körülmény. Ráadásul az ellenzék, elsősorban a Fidesz nagyon ügyes taktikát alkalmazott.

Az elnök úrtól azt várjuk majd el, amit elődeitől is elvártunk. Nevezetesen, hogy eredményesen járuljon hozzá a Magyarország és Szlovákia közti kedvező kapcsolatok kialakításához. Szeretnénk, ha abban is segíteni tudna, hogy a mindenkori magyar kormány és a határon túli magyarok között tartósan jó legyen a viszony. Értem ezen azt is, hogy bízvást segíteni tudja majd a mostani magyar kormány és a határon túli magyarok közt fennálló jelenlegi viszony rendeződését.

– Elvárásaink természetesen az államfő adott jogköreinek ismeretében fogalmazódnak meg, de úgy ítéljük meg, hogy az államfő a rendelkezésére álló jogi eszközök birtokában is sokat tud segíteni a jelzett viszonyok rendezésében.
http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=karpat&id=1168

Az MSZP kudarcának háttere
Elnökválasztás: átszavazó szocialisták?

Sólyom László letette az államelnöki esküt, a parlament tagjai, párthovatartozástól függetlenül, kétszer is elénekelték a Himnuszt. A hangulat emelkedett volt, de néhány órával később a szocialisták már elkezdték keresni kétségtelen kudarcuk okait.

Valósággal sokkolta őket Szili Katalin veresége, bármennyire megtisztelő is második helye az államfői kinevezésért folytatott versenyben.

Valaki nagyon elszámította magát - mondják keserűen MSZP körökben. Hiszen a párt Szili győzelmének biztos tudatában készült a harmadik fordulóra.

Úgy tudni, 185 szavazattal számoltak, a 178 MSZP-s mellett három SZDSZ-es (Mécs, Wekler, Béki), 3 MDF-es és 1 független szavazata volt „biztosított”.

A számítások nem jöttek be, állítólag két szocialista képviselő (két prominens budapesti honatya) Sólyomra szavazott, és ezzel eldöntötte a szavazás kimenetelét.

A szocialista frakció kedden késő délután összeült. Az első jelentések szerint Gyurcsány támadások kereszttüzébe került, amiért nem mutatott kellő erélyt a szabaddemokratákkal még a harmadik forduló előtt folytatott tanácskozáson sem.

A kormányfőhöz közelálló körökből viszont a hvg.hu olyan jelzéseket kapott, hogy Gyurcsány a történtek után ellentámadásba akar átmenni, és erősíteni kívánja pozicióját a párton belül. Hiller és Lendvai helyzete kétségtelenül meggyengült, ők ugyan a Szilit jelölő pártkongresszus határozatának végrehajtására hivatkoznak, de ez a jelenlegi hangulatban aligha szolgál mentségükre.

Sokatmondó, hogy keddi késő délutáni jelentések szerint rendkívüli pártkongresszust hívott össze az MSZP szombatra, ahol fejek is hullhatnak. Hiller szerint a kongresszuson az elmúlt napok eseményeit is értékelik.

A Fidesz váratlan távolmaradása az első fordulóban nem volt ugyan etikus, de eredményesnek bizonyult. Fidesz-körökben még azt is elárulták, hogy nemcsak az MDF három átszavazóját vették figyelembe, hanem „desszantosokat” is beküldtek, akik érvénytelen szavazataikkal hozzájárultak Szili jó eredményéhez. (Kétségtelen, hogy Szili az első fordulóban 183 szavazatot kapott, a döntő szavazásnál viszont csak 182-t.)

Ettől megittasulva a szocialista párt vezetői nem tartották szükségesnek, hogy visszavonják jelöltjüket. Pedig az eredeti tervek szerint, ha esélyei nagyon rosszak lettek volna - az első forduló után az SZDSZ-el egyeztetve - számos jelölt közül tudtak volna választani: Ferge Zsuzsa, Gönczöl Katalin, Bihari Mihály, Bárándy Péter, Kósáné Kovács Magda neve egyaránt felmerült.

Az SZDSZ – mint Pető Iván a Klubrádióban elmondta, neveket ugyan nem említett – még hétfőn, az első forduló után is kész volt közös jelöltről tárgyalni. Ám az MSZP ismét elutasította a liberális javaslatot, Szili győzelmét szinte biztosra vették.

Nem kell jóstehetségnek lenni, hogy megjövendöljük: az elnökválasztás következményei a magyar politikában még jó darabig érződni fognak. Az viszont valószínütlen, hogy kihatnak a jövő évi parlamenti választásokra is. Sólyom László szuverén egyéniség, eddigi példamutató munkásságából következően nem lehet kétséges, hogy cselekedeteiben a jog követése fogja vezérelni, nem pedig pártpolitikai megfontolások.

Trianon - 85 éve szakítottak el 3,3 millió magyart, a magyarság harmadát

Magyarország területe 325.000 négyzetkilométer helyett 93.000-re, lakosságának száma 20,9 millióról 7,9 millióra csökkent, s az ország határain túl, szorosan a határ túloldalán, illetve nagy, egybefüggő tömbökben magyarok százezrei, milliói kerültek idegen hatalom alá.

Az I. világháborúban győztes Szövetséges és Társult Hatalmak (antant) és Magyarország közötti békeszerződést 1920. jún. 4-én írták alá a Párizs melletti Versailles-ban a Kis-Trianon-kastélyban. A békeszerződés életbelépett 1921 júl. 26-án, az ország törvényei közé beiktatja az 1921. XXXIII. törvénycikket. A trianoni békeszerződésben az államterület változásokra vonatkozó rendelkezések a legfontosabbak, ezek eredménye a Csonka-Magyarország.

Erdély a Partiummal és Kelet-Bánáttal együtt Romániáé (1.661.800 magyar), a Felvidék Kárpátaljával Csehszlovákiáé (1.066.700 magyar), Horvátország, a Bácska és Nyugat-Bánát a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságé (558.200 magyar), Burgerland Ausztriáé (26.100 magyar) lett.

Az elcsatolt területeken élő több mint 12 millió lakosból kb 3.3 millió volt magyar.

Magyarország területe: 325.411 km2 volt és 92.833 km2 lett. (71 százaléka veszett el)
Magyarország lakossága: 20.900.000 fő volt és 7.980.000 fő lett. (62 százaléka veszett el)

Nagy-Magyarország közigazgatása 64 vármegyére tagozódott a trianoni békeszerződés előtt.

A teljesen elcsatolt 38 vármegye: Alsó-Fehér, Árva, Bars, Belovár-Körös, Beszterce-Naszód, Brassó, Csík, Fogaras, Háromszék, Hunyad, Kis-Küköllő, Kolozs, Krassó-Szörény, Lika-Krbava, Liptó, Máramaros, Maros-Torda, Modrus-Fiume, Nagy-Küköllő, Nyitra, Pozsega, Sáros, Szeben, Szepes, Szerém, Szilágy, Szolnok-Doboka, Temes, Torda-Aranyos, Torontál, Trencsén, Túróc, Udvarhely, Ugocsa, Varasd, Verőcze, Zágráb, Zólyom.

A megcsonkított, vagy részben elcsatolt 23 vármegye: Abaúj-Torna, Arad, Bács-Bodrog, Baranya, Bereg, Bihar, Csanád, Csongrád, Esztergom, Gömör- és Kishont, Győr, Hont, Komárom, Moson, Nógrád, Pozsony, Sopron, Szabolcs, Szatmár, Ung, Vas, Zala, Zemplén.

A trianoni békeszerződés

A területváltozásokkal kapcsolatban a magyar állam vagyonából mindegyik állam megkapta azt a részt, amely a területére került. Az elcsatolt területeken lakók a békeszerződés értelmében a magyar állampolgárságukat elvesztették, és annak az államnak az állampolgárságát igényelhették, amelynek területén volt az illetőségük.

A magyar hadsereg létszámát 35 ezer főre korlátozta, megtiltotta az általános hadkötelezettséget, tisztképzés csak a Ludovikán történhetett. Csökkentette a fegyvergyártás mennyiségét, a katonai és polgári repülést a megmaradt repülőeszközök tönkretételével megbénította.

Kötelezte Magyarországot nagy összegű háborús kártérítés megfizetésére, valamint a háborús károk jóvátételére (később megállapítandó jóvátétel formájában). Kimondta, hogy Magyarország a győztes antanthatalmaknak a legnagyobb kedvezményt köteles biztosítani a kereskedelemben.

Megtiltotta Magyarországnak, hogy más országgal a Nemzetek Szövetsége engedélye nélkül államszövetségre lépjen.

A magyar tengeri kereskedelmi hajókat lefoglalták, a Magyar Államvasútak korábbi vasúti hálózatának 38%-a maradt meg. Magyarország területén egyetlenegy vasércbánya maradt, sóbányáinkat teljesen elvesztettük. Magyarország erdőállománya a trianoni béke után az összterületnek mintegy 15,7%-ra csökkent.

A magyar államvagyon jelentékeny része a trianoni békeszerződés alapján elveszett. Magyarország csak azokat a vagyontárgyakat tarthatta meg, amelyek az új határokon belül estek; ez a vagyon is azonban rangsorbeli elsőbbséggel szavatolt a békeszerződésből származó jóvátételi és egyéb terhekért. A háború és az azt követő események Magyarország pénzügyeiben zavaros állapotokat teremtettek.

Az államadóságoknak a háború alatt mintegy hatszorosára megnövekedett összege teljes egészében Csonka-Magyarországot terhelte.

A Magyar Hiszekegy születése

A trianoni béke aláírásának percében tiltakozásként az országban megkondultak a harangok, a közlekedés tíz percre leállt, bezárták az üzleteket.

A trianoni békeszerződés eredményeképp tovább éleződtek Közép-Kelet-Európa területi és nemzeti ellentétei. Trianon s az ország kétharmad részének leszakítása a nemzet testéről megteremtette az irredentizmust.

Az irredenta mozgalom céljaira nagy számban készültek plakátok, képeslapok, szobrok, emlékművek és egyéb képzőművészeti alkotások. Az irredenta mozgalom dalok, indulók formájában is megnyilvánult. A legnépszerűbbé és a leghatásossabbá, szinte a mozgalom "himnuszává" Vincze-Kulinyi: Hamburgi menyasszony című operettjének "Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország..." kezdetű dala vált.

Az ország megcsonkítása elleni tiltakozás tekintetében a kormány keze meg volt kötve. Helyette és támogatásával társadalmi egyesületek léptek fel a Magyarország számára kedvezőtlen és igazságtalan békefeltételek ellen, majd a területi revízió érdekében. Különösen az 1918 végén alakult Területvédő Liga, illetve a Védő Ligák Szövetsége. E szervezetek már 1919 decemberében, majd 1920 tavaszán, különösen májusban tiltakozó gyűléseket és felvonulásokat szerveztek a tervezett béke ellen, melyeket még nagyobb tömegeket mozgósítva ismételtek meg június 4-én.

Alig száradt meg a tinta a trianoni békeokmányon, a Védő Ligák Szövetsége pályázatot írt ki olyan ima/fohász, illetve jelmondat megfogalmazására, mely alkalmas "a revans eszméjének ébrentartására". A bírálóbizottság elnökévé a nagy tekintélyű Rákosi Jenőt kérték fel.

A pályázat nyertese, "a Felvidék egy elszakadt leánya", Papp-Váry Elemérné, született Sziklay Szeréna, két leány anyja, régi abaúji nemesi család sarja. Apja gömöri főispán volt, férje pedig honvéd ezredes.

Nevét a pályadíj elnyerése tette ismertté.

A Gömbös Gyula által szerkesztett MOVE című lap 1920. október 10-i száma terjedelmes interjút közölt vele.

Ez a figyelem késztethette arra, hogy háromsoros, díjnyertes fohászát tizenöt szakaszos verssé formálja, melyet 1921-ben közölt egy Irredenta című - Heltai Jenő és Herczeg Ferenc írásait is tartalmazó - 24 oldalas "könyvben".

Művészi színvonalról aligha beszélhetünk a vers kapcsán. Az ima és a jelszó azonban kétségtelenül hatásos volt. A siker titka éppen az egyszerűség.

A Budapesti Hírlap 1920. szeptember 12-i kommentárja szerint: "Ehhez nem kell kommentár. Ezt megérti a gyermek, ettől megdobban az aggastyán szíve."

A díjnyertes jelmondat: "Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország".

A Trianon szóból (tria non = három nem) is jelszó lett: Nem, nem, soha!

Megemlékezések

A Kárpát-medence és Magyarország több pontján is megemlékeztek a békediktátumról.

A legjelentősebb immár hagyományosan a zebegényi megemlékezés.

Délután fél ötkor Kárpát-medence szerte megszólalnak a harangok a református templomokban. A Magyar Katolikus Egyház a megyéspüspökökre bízta, harangoznak-e szombaton Trianon emlékére.

Vecsésen a kommunista képviselőtestület nem engedte, hogy ezen a napon közterületen székelykaput állítsanak Trianon emlékére; többek közt azzal érveltek, hogy Vecsés jelképe a káposzta.

Az ország feldarabolására emlékezve a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Jobbik Magyarországért Mozgalom felvonulást tartott. A menet este 6-kor a városligeti Regnum Marianum-emlékkereszttől indul a különböző nagykövetségekhez, így többek közt a francia és a román misszió elé.

A MIÉP szintén 18 órakor tartott nagygyűlést a Hősök terén.

Forrás: trianon.norma.hu, historia.hu
Képek: Nemnemsoha.hu

Trianon-emlékmű-avatás Bárándon

1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést, amelynek következtében az első világháborúban a vesztes oldalon álló Magyarország elvesztette területének kétharmadát, illetve több millió magyar került a határokon túlra. A Hajdú megyei Bárándon egy nappal az évforduló előtt erre az eseményre emlékeztek, és emlékművet avattak a település főterén.

Hiszek Magyarország feltámadásában - hirdeti a főtéren felavatott alkotás, amellyel a 85 évvel ezelőtti békediktátumra emlékeztetnek a bárándiak. A mészkőből faragott emlékmű a településen élők, a helyi egyesületek és a civil szervezetek összefogásával, közös adakozásból készült el.

Kiss Sándor, Báránd polgármester ünnepi beszédében kihangsúlyozta:

- A történelmet nagyon sokféleképpen le lehet írni, mi szeretnénk megmutatni, hogy valójában hogy is volt ez. Én voltam kinn Versailles-ban, a Kis-Trianon palotában még a tíz éve ott dolgozó teremőr sem tudta, mi történt akkor, mert nem érdekli őket. Minket viszont érdekel.

Az ünnepi istentiszteleten a királyhágó-melléki református püspök úgy fogalmazott:

85 évvel ezelőtt ország- és nemzetszakító esemény, a nagyhatalmak és a környező népek által véghezvitt amputáció történt.

Tőkés László szerint önvizsgálatot kell tartani: a tavaly decemberi népszavazás kapcsán fel kell ismerni, hogy nem is érdemlünk jobbat, ha „nem"- el vagy távolmaradással szentesítjük a trianoni döntést.

Duna TV

ZEBEGÉNY, JÚNIUS 4.

10:30 Nemzeti ökumenikus zarándoklat a Trianon Társaság és a Nemzeti Emlékezés Harangja Alapítvány szervezésében

-a trianoni békediktátum 85. évfordulóján Zebegénybe.

Az ökumenikus istentiszteletet a magyarországi történelmi egyházak püspökei és főpapjai, dr. Beer Miklós, dr. Ladocsi Gáspár, Tőkés László, dr. Hegedűs Lóránt, Csuka Tamás, Rázmány Csaba és Smidelius Zoltán mutatják be.

Megemlékező beszédet Harrach Péter, az MKDSZ elnöke, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a térség országgyűlési képviselője mond.

A rendezvényen közreműködik vitéz Döbrentei Kornél Balassi-karddal és alternatív Kossuth-díjjal kitüntetett költő, Bánffy György Kossuth-díjas színművész és Kiss László trombitaművész.

A program keretében felszentelésre kerül a trianoni békediktátumot ellenző Henri Pozzi francia történész emléktáblája, akinek érdemeit Kiss Dénes költő, a Trianon Társaság elnöke méltatja.

Házigazda:

dr. Bőzsöny Ferenc, a Magyar Rádió nyugalmazott főbemondója.

Helyszín: zebegényi Kálvária-domb.

Nem Göncz, hanem Mádl
2005-06-01 - 21:38

Nem a volt államfő Göncz Árpád, hanem a mandátuma végéhez közeledő Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság jelenlegi elnöke látogat Zilahra – korábbi hírünkkel ellentétben – pontosították az Arccal Európa felé elnevezésű konferencia szervezői.

A rendezvény tervezett időpontja június 17-e és 18-a, remélhetően a látogatásból nem marad ki Szilágysomlyó sem, az Erdélynek több fejedelmet adó Báthoryak családi fészke.

Keresztyén magyarok

Történelminek nevezhető a Magyarországi Református Egyház zsinatának döntése, miszerint mától minden magyar reformátust egyenrangú és jogú testvérének tekint, éljen bárhol, bármely elszakított országrészben, bármely szomszédos ország polgáraként.

Június 4-én délután minden református templom harangja megszólal s üzen: emlékeztetni kell önmagunkat is, másokat is a trianoni tragédiára.

A hazai egyházak közül elsőként a reformátusság döntéshozó testülete reagált a tavalyi december ötödikei népszavazás tragikomikus eredményére, mikor arról határozott, hogy törvényt alkot: minden református magyar azonos jogú tagja az anyaországi református egyháznak.

Ma még nem lehet tudni, hogy a lelki-erkölcsi-szellemi-politikai tudatosság és emelkedettség mellett milyen gyakorlati lépéseket indukál ez a törvény, de az bizonyos, hogy enyhíti azok fájdalmát, akik joggal és okkal reménykedtek a kettős állampolgárság törvénybe hozásáról. A szocialista ijesztgetés és fenyegetőzés megtette a magáét; az eredmény ismeretes.

A nehezen kiheverhető sokk után újra eszünkbe juthat a katolikus Antall József miniszterelnök áhítatos mondata:

"Csak a keresztény Magyarországnak van jövője."

S lássunk csodát: a keresztyén Magyarország a lelkekben, íme, megvalósult, értelmes földrajzi fogalom támadt azon a lelki térképen, melyet sem háborúk, sem békekötések nem képesek átrajzolni.

Ez pedig az új egyetemesség fogalma.

A protestáns egyház így tiltakozik a fizikai csonkolás lelki következményei ellen, ekként teremti meg azt a közösséget, melyből talán valóságosan is kisarjadhat, megteremtődhet a tizenöt millió magyar szellemi köztársasága.

A mind kisebb ütemben egységesülni vágyó, pénzben és nemzetben gondolkodó Európa sokat tanulhatna a nemzeti érzelmeire immár újra joggal büszke magyar reformátusoktól.

Sepsiszentgyörgy - A bujtogatókat keresi Puskás
2005-05-28

A Román Hírszerző Szolgálatot és a rendőrséget kéri fel Puskás Bálint szenátor, hogy vizsgálják ki, kik gerjesztik a magyarellenes konfliktusokat Sepsiszengyörgyön.

"Nem egyszerű gyerekcsínyről van szó, és nem véletlen, hogy az 1990-es márciusi, marosvásárhelyi események után az ilyen jellegű provokációk helyszíne Sepsiszentgyörgy volt.

Azt jelenti, van egy csíra, amely gerjeszti ezeket, és minden esetben kiskorúakat használnak fel a konfliktus kirobbantására, mert ők nem büntethetőek. Meg kell találni azokat, akik a háttérben állnak, és felelősségre kell vonni őket" — hangsúlyozta a szenátor.

Puskás felsorolásában csak az elmúlt néhány év sokatmondó hasonló eseményei közül szerepelt néhány: a március 14-i, magyar fiatalok elleni rendőrségi akció, a Discret diszkó előtti román—magyar verekedés, a Lósy-tábla avatásakor lezajlott nacionalisa tüntetés és a mostani magyarverés.

Puskás elmondta, hétfőn a szenátusban is felszólal, és levélben kéri a belügyminiszter segítségét. Ha nem kap garanciát, hogy belpolitikai szinten rendezik az ügyet, értesíti az EU-s szerveket.

A városházán tartott tegnap délelőtti beszélgetésen elsősorban a megoldáskeresésre igyekeztek összpontosítani, a rendőrség, a helyi hatóságok az ügy megismétlődését, illetve továbbfajulását próbálják megakadályozni.

Albert Álmos polgármester elmondta, az elkövetők közt akadnak olyanok is, akiknek szülei külföldön dolgoznak, az iskolák vezetői sem tudják, mikor merre járnak. Ezekben az esetekben a hivatal gyámügyi hatósága intézkedik.

"A szülők mellett nagyon nagy a felelősségük az iskoláknak, tanároknak is. Nem lehet véletlen, hogy az elmúlt időszakban kiskorúak által elkövetett bűncselekmények — legyen szó az ortodox templomra festett sátánista jelképekről vagy a mostani verekedésekről — főszereplői a Constantin Brâncuşi Iskolaközpont tanulói. Azt jelenti, nagy baj van ezzel az intézménnyel. Én a télen, a tüntetés után (a Lósy-emléktábla avatáskor — szerk. megj.) kértem Rodica Parvan igazgatónő leváltását. Indítványom válasz nélkül maradt. Most ismét megteszem, mert nem tartom elfogadhatónak, hogy egy tanintézményben ilyen szellemiség uralkodjék, ez a vezető felelőssége"— nyilatkozta a polgármester.

A hatóságoknak tudomásuk van arról, hogy bosszú készül, és a magyar, illetve a román fiatalok szervezkednek. Éppen ezért délután, este nagyon sok rendőr lesz szolgálatban a belvárosban, próbálják elejét venni az újabb verekedésnek.

"Nagyon veszélyes jelenséggel szembesültünk, meg kell állítanunk a folyamatot, mielőtt továbbterjed. A magyar gyerekeknek meg kell érteniük, nem szabad hasonló módon fellépniük" — ismételte meg felhívását a polgármester.

Farkas Réka, Háromszék