Jellemző,jellemző ilyenkor a memóriazavar...

csurka akkori elmebetegségére egész kampányt tudtak ballib/hiszterolibék felfűzni (még évekig tartott), akkor is a jobboldal alig tudta valahogy enyhiteni a böffenettel okozott kárt:

Kormányjavaslat a MIÉP elítélésére
2001. szeptember 19.

A kormány határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek, amely az Egyesült Államokat ért terrortámadást követő, magyarországi kül- és biztonságpolitikai lépésekről szól - jelentette be Martonyi János külügyminiszter a kabinet tegnapi ülése utáni sajtótájékoztatón. A javaslat arra irányul, hogy a T. Ház biztosítsa a támogatását a kormány eddigi intézkedéseihez, amelyekkel nemzetközi téren hozzájárult a terrortámadás következményeinek kezeléséhez, az ország biztonságának erősítéséhez.

A határozati javaslatban többek közt az szerepel, hogy az Országgyűlés a leghatározottabban elítél minden olyan megnyilatkozást, amely az ártatlan áldozatok életét kioltó, emberiségellenes, esztelen terrortámadás egyértelmű megbélyegzése helyett indokokat próbál keresni e barbár cselekedetre. A MIÉP-re és annak elnökére, Csurka Istvánra utalva a külügyminiszter közölte: egy kis ellenzéki párttól származott egy ilyen megnyilatkozás. (A MIÉP elnöke úgy fogalmazott: a terrortámadásért az amerikai globalista politikának is viselnie kell a felelősséget, mindez nem ártatlanul érte az USA-t.)

---

És persze , aztán az egészet szépen rámosták a jobboldalra...

Szép, felelős,értelmes csurkai megnyilvánulás volt.

Valszeg ilyenekre gondolhat Macisajt elvtárs:

Szeptember 12:
"George W. Bush amerikai elnök az USA elleni hadüzenetként értékelte a New York-i Világkereskedelmi Központ és a Pentagon elleni keddi terrortámadást. Az államfõ szerint ezt a háborút Amerika fogja megnyerni. A NATO külügyminiszterei úgy döntöttek, hogy "ha bebizonyosodik, hogy a terrortámadást külföldrõl szervezték" érvénybe lép az Alapszerzõdés kölcsönös védelmet elõíró 5. cikkelye. Ha ez valóban megtörténik, akkor a NATO történetében elõször alkalmazhatják a kollektív segítségnyújtást. A parlamenti pártok, a MIÉP kivételével, úgy nyilatkoztak, hogy Budapest teljesíti szövetségesi kötelezettségeit."

Szeptember 24:
"Az amerikai kérésnek megfelelõen az Országgyûlés jóváhagyta a magyar légtér használatát és a repülõgépek földi kiszolgálását a terrorizmus ellen szervezõdõ akcióban. A hat parlamenti párt közül csak a MIÉP nem támogatta az amerikai kérés teljesítését."

Hadd kezdjük egy kérdéssel:
Vajon a demokrácia van az alkotmányért, vagy az alkotmány a demokráciáért?

Tisztelt Elnök Úr, a hatályos magyar alkotmányt megfogalmazó törvény neve még ma is ez: 1949. évi XX. törvény. Egy olyan alkotmány nevét viseli tehát, amely egy jogállamisággal ellentétes rendszert volt hivatva a jogállamiság látszatával ellátni.

Tudjuk azt is, hogy ez a hatályos alkotmány olyan politikai alkuk révén született meg, amelyeknek célja az volt, hogy az első kormány kitölthesse 4 évre szóló mandátumát. Így jött létre az a stabilnak mondott politikai rendszer, amelyre sokan büszkén tekintettek. Csakhogy nagy árat fizettünk ezért a stabilitásért. Minden pártkoalíció, amelyik 1990 után kormányt alakított, biztos lehetett abban, hogy bármit tesz, mindvégig ő határozhatja meg, ki lesz a kormányfő.

Ez a stabillá tett rendszer sajátos demokráciát hozott létre. A politikai osztály számára 4 éves biztonságot jelentett, az egyszerű állampolgárok számára azonban gyakran bizonytalanságot. Gondoljunk például az adózás szabályaira, vagy a munkahelyek tömeges megszűnésére. A stabilitás azonban még ezen túlmenően is jellemző: csak a rendszerváltó pártok válhattak releváns parlamenti pártokká.

Egy elit-demokráciá t alakítottunk ki, az ezt működtető elit meghatározó része azonban az elmúlt rendszer politikai kultúráját tette magáévá. Ugyanez elmondható a média kulcsembereire is, akik arra szocializálódtak, hogy egy párthatalom érdekei szerint szelektálják a híreket, értelmezzék az eseményeket.

Tisztelt Elnök Úr, ennek az elitnek kellett volna alkotmányunkat a demokrácia gyakorlatává átalakítania. Ők azonban nem erre törekedtek, hanem arra, hogy önmagukat alternatíva nélkülinek tűntessék fel. Ebben a törekvésükben mindent elkövettek, hogy az alkotmány intézményeit üressé, tartalmát pedig holt betűvé alakítsák át. Ez a folyamat csúcsosodott ki abban a példátlan helyzetben, amely jelenleg fennáll.

Mi jellemzi ezt a helyzetet?

Választási rendszerünk olyan, hogy abban nem a miniszterelnök személyére szavazunk - legalábbis jogi értelemben nem. A kialakult gyakorlat szerint azonban egyre inkább a miniszterelnök ellenőrzi a kormány-többséget adó koalíciót, és nem a parlament a miniszterelnö köt, illetve rajta keresztül a kormányt. Ez hozza létre azt a kettősséget, hogy az emberek jogi értelemben egy pártra szavaznak, mely pártot többek között meghirdetett programja alapján választanak ki. A vezető azonban egy miniszterelnök, aki adott esetben semmibe veheti ezt a meghirdetett programot.

Most valóban eljutottunk oda, hogy egy párt az ellenkezőjét hirdette meg annak, amit tenni akart. Sőt, a nyilvánosságra került - és elismerten valós - hangfelvétel alapján kiderült, mindezt teljes tudatossággal tette, ügyelve arra, hogy a választók ne tudhassák meg a valós információkat.

Hogy ez ilyen módon nyilvánosságra került, és a miniszterelnökünk nem lát benne semmi kivetni valót - nem elhanyagolható motívum. Éppen ez az oka ugyanis annak, hogy a választás intézménye teljesen kiüresedik, ha az a parlamenti többség, melynek tagjai egytől-egyig ebben a csalásban tudatosan és cinkosságot vállalva részt vettek, továbbra is hatalmon marad.

A jelenlegi alkotmány azonban nem ad jogi eszközt arra, hogy a parlamentet ugyanezen koalíció képviselői közreműködése nélkül feloszlathassuk. Ez a mostani politikai helyzetben azzal egyenértékű, hogy a hatályos alkotmány, szószerinti értelme alapján,nem képes megvédeni magát az alkotmányosságot, magát a demokráciát. Ezt senki nem láthatta előre.

Azt sem látta senki előre, hogyan keveredhet önellentmondásba az alkotmány szövege, mely ezeket a mondatokat is tartalmazza:
5.§ A Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát és hatalmát…
29.§ (1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.

Ugyanakkor a konstruktív bizalmatlanság intézménye, illetve a köztársasági elnök jogköre nem ad módot arra, hogy a fenti paragrafusoknak érvényt lehessen szerezni, amikor maga a parlamenti többség fordul a nép szabadsága ellen.

Tisztelt Elnök úr, tudjuk, hogy demokrácia nem létezhet a demokráciában és annak intézményeiben megbízó polgárok nélkül - erre Ön is többször utalt szeptember 18-i nyilatkozatában. Márpedig ezt a bizalmat, mint látjuk, ezen alkotmány betűje visszaállíthatatlanná teszi.

Tavasszal az MSZP olyan módon szerezte meg a politikai hatalmat, hogy az a demokráciát alapjaiban kérdőjelezi meg. Így abban az esetben, ha hatalmon maradhatnak, a jelenlegi alkotmány de facto értelmét veszíti. Visszasüllyed abba a szerepbe, amit az 1949. évi XX. törvény eredetileg is betöltött, a rendszerváltás előtti időszakban.

Ugyanakkor ebben a helyzetben Ön az egyetlen alkotmányos tekintély. Ma több társadalmi csoport, így a morális válság ellen tüntető emberek is, Önhöz fordulnak. A magyar demokráciáért aggódó emberek eme odafordulása révén, elérkezhet az a pillanat, amikor az ön legitimációja meghaladja az alkotmány betűjének legitimációját.

Mindezek miatt mi, mint Magyarország törvényes rendjéért és a demokráciáért felelősséget érző fiatal politológusok és politológus hallgatók kérjük Öntől, hogy fontolja meg, milyen lehetősége van arra, hogy kezdeményezze a parlament feloszlatását, és új parlamenti választásokat írjon ki.

Leányfalu, 2006. Szeptember 20.

Fiatal Politológusok Magyarországért:

Nem igazán emlékszem. Hogy is volt? Zsidózta OV-t? Vagy milyen módon tolta az a beszéd a ballib szekerét?
Az az önkéntes felajánlás meg - amellett, hogy hülyeség volt, legalábbis beszélni róla feltétlenül - kissé túl lett lihegve. Visszaléptetések ugyanis mindig vannak, de sosem károsak - kivéve, ha a MIÉP teszi. Mert akkor nagyon azok.

""Nos,ennyi "pozitívumot" találtál/véltél felfedezni 13 éves radikáljobb tevékenységben?""

Az egyik főszervező, Molnár Tamás kijelentette, hogy jogászcsapat állt fel, amely a "politikai foglyok" kiszabadításáért küzd. Ezen kívül felállítottak egy médiacsoportot is, és tervezik, hogy hamarosan élő online rádiós és tévés közvetítést adnak a térről. A Magyar Nemzeti Bizottság egyik vezetője közölte: már 9 megyében alakult meg a "forradalmi bizottság". Molnár azt is elmondta, hogy pénteken este 6-ra a Markó utcai fogház elé terveznek tüntetést - ahogy többször megismételte - a politikai foglyok kiszabadításáért.

Ezt követően Usztics Mátyás tartott gyújtó hangú beszédet. Ebben kemény szavakkal ostorozta a médiát, illetve a "Strabag Demokraták Szövetségét", majd kijelentette: 16 évvel ezelőt jobban élt az ország, mint ma. A színész a "sunyi média hazugságának" tartotta, hogy a sajtó a Makovecz-féle csoport és a szervezők közötti ellentétről írt. A pénteki Markó utcai demonstráció után egyébként Usztics és társulata lép majd fel a Kossuth téren, ahol péntek éjféltől virrasztásra hívják a szimpatizánsokat.

20:15

Felszólalt Grespik László, aki kijelentette: "A békés tüntetés feloszlathatatlan" - szavait hatalmas üdvrivalgás követte a téren. A Fővárosi Közigazgatási Hivatal egykori vezetője ezt követően a kampánycsend idején történő demonstrálásról értekezett. A "magyar érzelmi jogászként" felkonferált Grespik szerint "semmilyen más szabály nem írja felül ezt a feloszlathatatlanságot", majd azt javasolta demonstrálóknak, hogy a kampánycsend idején "óriási fegyelmet kell tanúsítani és önkéntesen kell korlátozni mindenkinek a szabad véleménynyilvánításhoz való jogát".

Grespik azt is javasolta, hogy kultúrális összejövetel helyett hívják a demonstrációt egyszerűen csak "jelenlétnek", majd azt boncolgatta, hogy milyen lehetőségei vannak a parlament feloszlatásának. Végül elismerte az általa felsorolt lehetőségekről, hogy azok megvalósításának minimális az esélye.
-------

Emmá'döfi...

Molnár hamarosan bevonul a "politikai foglyokért" a Markó utcába,kiszabaditja Táncsicsot,Grespik pedig Usztics
Magor-termékeivel megdobálja a rendőröket...

Mindezt hamarosan "élő online rádiós és tévés közvetítéssel a térről".

Nos, hogy 1998-2002 között mit biztositott a miép, ugye, arról eltérnek a vélemények.(A szavazatokra sem volt feltétlenül szükség , anélkül is mnegvolt a többség).
Arra a kifejezetten káros magas labdára,amit az idióta csurka biztositott 2001 szeptember 11 utáni beszédével
meg végképp nem...

És a 2002-es választások elötti "önkéntes felajánlásával" ,hogy majd ő 120(!) helyen vissza fogja léptetni jelöltjeit a második forduló elött a Fidesz javára - az éppen annyira volt kártékony a TELJES jobboldal számára mint amennyire közröhejes...

Nos,ennyi "pozitívumot" találtál/véltél felfedezni 13 éves radikáljobb tevékenységben?