Idézetek Gyurcsány Ferenctől:
--------------------------
1. ELŐTTE: "Magyarországnak nincs szüksége megszorító költségvetésre és a közfinanszírozás nem indokolja ezt." (MTI, 2005. október 11.)
UTÁNA: "A kiigazítást meg kell csinálni, mert nagy a baj." (Mszp Választmányi ülés, 2006. május 28.)

2. ELŐTTE: "Nem lesz gázáremelés." (Székesfehérvári lakossági fórum, 2004. szeptember 10.) "Nem engedjük, hogy a lakossági gázárak növekedjenek; egy fillérrel sem fognak nőni." (Mszp Választmányi ülés,
2005. október 1. "Nincs gázáemelési terv." (mondja tagoltan) (Index.hu, 2006. április 19.)
UTÁNA: "...most, augusztus 1.-jétől a gáz árát átlagosan 30 százalékkal növeljük." (Országos Érdekegyeztető Tanács ülése, 2006.
június 10.)

3. ELŐTTE: "A mi kormányunk az adócsökkentés kormánya. Legőszíntébb becsületszavamra mondom." (Kossuth Krónika, 2005. július 5.)
UTÁNA: "...az egészségügyi biztosítási járulékot szeptember 1-étől 4-ről 6 százalékra növeljük. A munkavállalói járulék 1-ről 1,5 százalékra emelkedik. Összesen tehát 2,5 százalékos járuléknövelés
lesz szeptember 1-étől. Januártól az egyéni egészségbiztosítási járulék 6-ról 7 százalékra fog növekedni." Országos Érdekegyeztető
Tanács ülése, 2006. június 10.)

4. ELŐTTE: "...olyan alacsony az infláció, amilyen nem volt 20 évvel ezelőtt" (Kossuth Rádió, 2005. február 24.) "2006-ra három százalék alatti inflációt tervez a kormány" (Külképviseleti értekezlet, 2005 július 14.)
UTÁNA "...azt tudom mondani, látva az idei és a következő évi várható inflációs folyamatokat, hogy ez a 4-5%-os sávban lesz itt most 5-6 éven keresztül az infláció átmeneti növekedéssel..." (Corvinus Egyetem, 2006. június 21.)

5. ELŐTTE:"Riporter: Miért kevés a bátorság ahhoz, hogy kimondja, hogy akár megszorító intézkedések is lehetnek szeptembertől, nyártól?" Gyurcsány Ferenc: Nem a bátorság hiányzik, nincs ilyen szükség." (MTV, 2006 február 20)
UTÁNA: "A kiigazítást meg kell csinálni, mert nagy a baj." (Mszp Választmányi ülés, 2006. május 28.)

6. ELŐTTE: "...ha azt mondtuk, hogy jövőre 2,9 százalékos lesz a hiány, akkor annyi lesz." (Külképviseleti értekezlet, 2005 július 14.) "Mit akarunk lefaragni? Az államháztartási hiány, köszöni szépen, jól van. (...) Március közepén azt tudom mondani, az államháztartási hiány a költségvetési törvényben meghatározottak szerint alakul." (Világgazdaság, 2006 március 17)
UTÁNA: ""Az idén annyival rosszabb a helyzet, mondhatom önöknek, hogy még 8-nál is több lenne, ha a kormány mindjárt hivatalba lépését követően nem hozna olyan lépéseket, amelyek megtétele után nagyjából 8 százalék körül lesz a költségvetés, az államháztartás idei (...)
hiánya." (Országgyűlés, 2006 június 8.) Itt jegyzem meg a Magyar Rádió mai Déli Krónikájában az hangzott el,
hogy a konvergencia program keretében a kormányzat már 10,5%-os idei hiánnyal számol.

7. ELŐTTE: "Nagyobb igazságosság, csökkenő adóterhek, valóságos közteherviselés. (...) úgy, hogy a vállakozások adóterhei, az emberek adóterhei mindeközben ne növekedjenek, hanem csökkenjenek." (Central European Business Center (CBBC) üzleti reggelije, 2006 február 10.)
Vizsgálni kell a TB terheinek csökkentét is. (...) hogy kevesebb adó fizetésével ösztönözzünk többeket, hogy ne titkolják el a jövedelmüket, (...) próbáljuk meg élénkíteni a gazdaságot, hogy több munkahely legyen." (Kossuth Rádió, 2005 január 18.)
UTÁNA: "A vállalkozások számára a legnagyobb teher, hogy az, amiről azt hitték, hogy csökkeni fog az nem fog csökkeni (...) az, amire számítottak, hogy csökkeni fog a tb-járulék terhe a következő másfél-két évben, az nem fog bekövetkezni." (Országos Érdekegyeztető Tanács ülése, 2006 június 10.)

8. ELŐTTE: "Nem tudnak mondani olyan adófajtát, ahol ne csökkentek volna az adók. Megígértük, megtettük. Szavazzon Ön is az 5 éves adócsökkentési programra." (Gyurcsány Ferenc televíziós reklámjából)
UTÁNA: "...az egyéni társadalombiztosítási járulékokat most felemeljük 2 százalékponttal" (Kossuth Rádió, 2006 június 10.)

Tisztelt Elnök Úr!

Hadd kezdjük egy kérdéssel:
Vajon a demokrácia van az alkotmányért, vagy az alkotmány a demokráciáért?

Tisztelt Elnök Úr, a hatályos magyar alkotmányt megfogalmazó törvény neve
még ma is ez: 1949. évi XX. törvény. Egy olyan alkotmány nevét viseli
tehát, amely egy jogállamisággal ellentétes rendszert volt hivatva a
jogállamiság látszatával ellátni.
Tudjuk azt is, hogy ez a hatályos alkotmány olyan politikai alkuk révén
született meg, amelyeknek célja az volt, hogy az els"o kormány kitölthesse
4 évre szóló mandátumát. Így jött létre az a stabilnak mondott politikai
rendszer, amelyre sokan büszkén tekintettek. Csakhogy nagy árat fizettünk
ezért a stabilitásért. Minden pártkoalíció, amelyik 1990 után kormányt
alakított, biztos lehetett abban, hogy bármit tesz, mindvégig "o
határozhatja meg, ki lesz a kormányf"o.
Ez a stabillá tett rendszer sajátos demokráciát hozott létre. A politikai
osztály számára 4 éves biztonságot jelentett, az egyszer"u állampolgárok
számára azonban gyakran bizonytalanságot. Gondoljunk például az adózás
szabályaira, vagy a munkahelyek tömeges megsz"unésére. A stabilitás azonban
még ezen túlmen"oen is jellemz"o: csak a rendszerváltó pártok válhattak
releváns parlamenti pártokká.
Egy elit-demokráciá t alakítottunk ki, az ezt m"uködtet"o elit meghatározó
része azonban az elmúlt rendszer politikai kultúráját tette magáévá.
Ugyanez elmondható a média kulcsembereire is, akik arra szocializálódtak,
hogy egy párthatalom érdekei szerint szelektálják a híreket, értelmezzék
az eseményeket.
Tisztelt Elnök Úr, ennek az elitnek kellett volna alkotmányunkat a
demokrácia gyakorlatává átalakítania. "Ok azonban nem erre törekedtek,
hanem arra, hogy önmagukat alternatíva nélkülinek t"untessék fel. Ebben a
törekvésükben mindent elkövettek, hogy az alkotmány intézményeit üressé,
tartalmát pedig holt bet"uvé alakítsák át. Ez a folyamat csúcsosodott ki
abban a példátlan helyzetben, amely jelenleg fennáll.
Mi jellemzi ezt a helyzetet?
Választási rendszerünk olyan, hogy abban nem a miniszterelnök személyére
szavazunk - legalábbis jogi értelemben nem. A kialakult gyakorlat szerint
azonban egyre inkább a miniszterelnök ellen"orzi a kormány-többséget adó
koalíciót, és nem a parlament a miniszterelnö köt, illetve rajta keresztül
a kormányt. Ez hozza létre azt a kett"osséget, hogy az emberek jogi
értelemben egy pártra szavaznak, mely pártot többek között meghirdetett
programja alapján választanak ki. A vezet"o azonban egy miniszterelnök, aki
adott esetben semmibe veheti ezt a meghirdetett programot.
Most valóban eljutottunk oda, hogy egy párt az ellenkez"ojét hirdette meg
annak, amit tenni akart. S"ot, a nyilvánosságra került - és elismerten
valós - hangfelvétel alapján kiderült, mindezt teljes tudatossággal tette,
ügyelve arra, hogy a választók ne tudhassák meg a valós információkat.
Hogy ez ilyen módon nyilvánosságra került, és a miniszterelnökünk nem lát
benne semmi kivetni valót - nem elhanyagolható motívum. Éppen ez az oka
ugyanis annak, hogy a választás intézménye teljesen kiüresedik, ha az a
parlamenti többség, melynek tagjai egyt"ol-egyig ebben a csalásban
tudatosan és cinkosságot vállalva részt vettek, továbbra is hatalmon
marad.
A jelenlegi alkotmány azonban nem ad jogi eszközt arra, hogy a parlamentet
ugyanezen koalíció képvisel"oi közrem"uködése nélkül feloszlathassuk. Ez a
mostani politikai helyzetben azzal egyenérték"u, hogy a hatályos alkotmány,
szószerinti értelme alapján,nem képes megvédeni magát az alkotmányosságot,
magát a demokráciát. Ezt senki nem láthatta el"ore.
Azt sem látta senki el"ore, hogyan keveredhet önellentmondásba az alkotmány
szövege, mely ezeket a mondatokat is tartalmazza:
5.§ A Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát és hatalmát...
29.§ (1) Magyarország államf"oje a köztársasági elnök, aki kifejezi a
nemzet egységét, és "orködik az államszervezet demokratikus m"uködése
felett.
Ugyanakkor a konstruktív bizalmatlanság intézménye, illetve a köztársasági
elnök jogköre nem ad módot arra, hogy a fenti paragrafusoknak érvényt
lehessen szerezni, amikor maga a parlamenti többség fordul a nép
szabadsága ellen.
Tisztelt Elnök úr, tudjuk, hogy demokrácia nem létezhet a demokráciában és
annak intézményeiben megbízó polgárok nélkül - erre Ön is többször utalt
szeptember 18-i nyilatkozatában. Márpedig ezt a bizalmat, mint látjuk,
ezen alkotmány bet"uje visszaállíthatatlanná teszi.
Tavasszal az MSZP olyan módon szerezte meg a politikai hatalmat, hogy az a
demokráciát alapjaiban kérd"ojelezi meg. Így abban az esetben, ha hatalmon
maradhatnak, a jelenlegi alkotmány de facto értelmét veszíti.
Visszasüllyed abba a szerepbe, amit az 1949. évi XX. törvény eredetileg is
betöltött, a rendszerváltás el"otti id"oszakban.

Ugyanakkor ebben a helyzetben Ön az egyetlen alkotmányos tekintély. Ma
több társadalmi csoport, így a morális válság ellen tüntet"o emberek is,
Önhöz fordulnak. A magyar demokráciáért aggódó emberek eme odafordulása
révén, elérkezhet az a pillanat, amikor az ön legitimációja meghaladja az
alkotmány bet"ujének legitimációját.
Mindezek miatt mi, mint Magyarország törvényes rendjéért és a
demokráciáért felel"osséget érz"o fiatal politológusok és politológus
hallgatók kérjük Önt"ol, hogy fontolja meg, milyen lehet"osége van arra,
hogy kezdeményezze a parlament feloszlatását, és új parlamenti
választásokat írjon ki.

A Nyugdíjbiztosítási Alap nyugdíjkiadásainak 2005. évi részletes adatai:

Öregségi nyugdíjasok:

- 1 649 000 fő, kifizetés: 1 241,2 Mrd Ft, átlag: 62 723 Ft.

- korbetöltött öregségi: 1 470 000 fő, 1 054,6 Mrd. Ft, átlag: 59 767 Ft.

- előrehozott öregségi: 132 000 Fő, 130,4 Mrd Ft, átlag: 82 355 Ft. !!

- korkedvezményes: 47 000 fő, 54,6 Mrd Ft, átlag: 100 433 Ft. !!!

- nyugdíj helyett folyósított illetmény: 1,5 Mrd Ft.

Rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjasok:

- 424 000 fő, 283,6 Mrd Ft, átlag: 55 784 Ft.

- korhatár feletti rokkantsági és bal. rokk. (III. csop.) 302 000 fő, 200,5 Mrd Ft, átlag: 55 339 Ft.

- korhatár feletti rokkantsági és bal. rokk. (I.-II. csop.) 43 000 fő, 33,1 Mrd Ft, átlag: 63 487 Ft.

- korhatár alatti rokkantsági és bal. rokk. (I.-II. csop.) 78 000 fő, 50,1 Mrd Ft, átlag: 53 232

Hozzátartozói főellátások:

- 272 000 fő, 115,0 Mrd Ft, átlag: 35 194 Ft.

- korhatár feletti özvegyi, szül_i nyugdíj 132 000 fő, 63,4 Mrd Ft, átlag: 40 095 Ft.

- korhatár alatti özvegyi nyugdíj 22 000 fő, 7,0 Mrd Ft, átlag: 26 350 Ft.

- ideiglenes özvegyi nyugdíj (korhatár alatt és felett) 12 000 fő, 5,5 Mrd Ft, átlag: 38 290 Ft.

- árvaellátás 106 000 fő, 39,0 Mrd Ft, átlag: 30 620 Ft.

Hozzátartozói kiegészítő ellátások:

- 602 000 fő, 140,9 Mrd Ft, átlag: 19 503 Ft.

- ideiglenes özvegyi nyugdíj kiegészítésként (korhatár alatt és felett) 27 000 fő, 12,8 Mrd Ft, átlag: 39 363

- egyesített özvegyi nyugdíj kiegészítés 32 000 fő, 7,3 Mrd Ft, átlag: 18 927 Ft.

- együttfolyósított özvegyi nyugdíj 543 000 fő, 120,8 Mrd Ft, átlag: 18 545 Ft.

13. havi nyugdíj összege: 107,4 Mrd Ft.

Ellátások összesen: 2 947 000 fő, 1 888,1 Mrd Ft, átlag?: 63 280 Ft.

Ebből;

- főellátások 2 345 000 fő, 1 639,8 Mrd Ft, átlag: 58 274 Ft.

- kiegészít_ ellátások 602 000 fő, 140,9 Mrd Ft, átlag: 19 503 Ft.
-
Megjegyzések :

1. Egy-egy személy egyidejűleg többféle ellátást is kaphat!

Ezen ellátások közül a nyugdíjstatisztikai rangsorban legelső a főellátás, a többi kiegészítő ellátásnak minősül!

A rangsor elején a nyugdíjak állnak, majd az egyéb tb. ellátások következnek.

Így bizonyos ellátástípusok előfordulhatnak fő- és kiegészítő ellátásként is! (Hoppáré!)

2. Az ellátásszám a folyósított ellátások száma, a kiegészítő ellátások miatt általában nagyobb mint a létszám.

3. A táblázatban szereplő adatok önállóan kerekített értékek, amelyek összege eltérhet az összegzősor szintén kerekített tényleges nyugdíjkiadás adataitól.

Bonyolultnak tűnik? – Én azt hiszem, hogy igen!

Vesd össze még:

- mennyi a havi nyugdíja a vörös-báróknak, s milyen összegű havi kiegészítést kapnak?
- Mennyi a havi nyugdíja azoknak, akiket un. célszerűségi okok miatt nyugdíjaztak.

S ez utóbb említettek miképpen befolyásolják az un. átlagnyugdíjakat?

Úgy emlékszem, hogy az átlagnyögdíj most 70.000 forint.
4 év =48 hónap
70.000 forint:48 hónap=1.458 forint/hónap
1458/70.000x100= 2 %

Azaz mindösszesen 2% emelésről van szó.
Lehet, hogy én egy könnyelmű ember vagyok, de ez a 2% számomra nevetségesen kis összeg, talán nem kellene annyira félni tőle.

http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=142824&fr=hk

MAtolcsy:
a Fidesznek ma is érvényes a választásokkor meghirdetett gazdaságpolitikai programja az abban lefektetett logikával együtt. Azaz: 2007. január 1-jétől adó- és járulékcsökkentésre van szükség. „Csak ez eredményezhet magasabb foglalkoztatást, magasabb növekedést” – fogalmazott. Kijelentette: 12-14 százalékos GDP-arányos deficittel számoltak már a választási program készítésekor is,...
A 14. havi nyugdíj bevezetésével kapcsolatos kérdésünkre azt mondta: a jelenlegi helyzetben több szempontot kell figyelembe venni. Így kérdéses, hogy a ciklus közepén vagy végén lehetne bevezetni ezt a pluszjuttatást.

...
De mi az, hogy ez esetben mit tehetünk?
Sorolom:
1. Megszerzik a dokumentumot a néppárti barátaikon keresztül. Ezt eljuttatják a HirTV+MN+index esetleg mindenki másnak is.
2. Tartanak még 30 sajtótájékoztatót. Kimennek a Strabag építkezéseire és ott...
3. Föladnak fizetett hirdetést.