Új téma  Új hozzászólás

Gondola főoldal | beállítások | regisztráció | keresés | GYIK | fórum főoldal | moderáció
  előző téma   következő téma
»  gondola Fórum   » Mûhely   » Lelki jelenségek, elváltozások (23. oldal)

 
A téma oldalai: 1  2  3  4  5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  16  17  18  19  20  21  22  23  24  25  26  27  28  29  30  31  32  33  34  35  36  37  38  39  40  41  42  43  44  45  46  47  48  49  50  51  52  53  54  55  56  57  58  59  60  61  62  63  64  65  66  67  68  69  70  71  72  73  74 
 
Fórumunkon a regisztráció szünetel
Téma: Lelki jelenségek, elváltozások
john batky
  Válasz | 2011. augusztus 11. 14:42 | Sorszám: 1311
Alvás közben, tudjuk, hogy REM alvásban álmodunk. Amikor a gyors szemmozgás 20 perces szakasza elkezdődik (és 90 percenként ismétli magát), a test (HW) nyaktól lefelé lebénul és a test hőmérséklet-szabályozása leáll.

Sagan olyasmire céloz, hogy ez az emberben a hüllőkomponensre utal, ilyenkor mintha kígyó énünk kelne életre.

Szerinte még két másik réteggel is bírunk. De csak a neokortex tud beszélni, a hüllő- és limbikus rész nem.

john batky
  Válasz | 2011. augusztus 11. 14:38 | Sorszám: 1310
Engem olyasmi izgatott, létezhet-e, hogy kvázi kettő vagy több "operációs rendszerből" képes bebootolni az agy. Mondjuk nappal win xp, éjjel unix. Ugyanaz a hardware de más-más környezet, utasítások, feltételek ne adj isten képességek éjjel és nappal.

Valamint képesek lehetünk-e a nappali, tudatos oprendszerrel megismerni az éjszakait. Ha nem, akkor a jóisten a megmondhatója, mit, miért és hogyan teszünk, van-e szabad akaratunk vagy sem.

Abbal bízom, hogy ezeket a kérdéseket meg fogják egyszer válaszolni (lehetőleg életemben, mert nagyon érdekel ).

onogur
  Válasz | 2011. augusztus 11. 14:32 | Sorszám: 1309
Nálam ott bukik a rencer, ha megpróbálják az agyat elvonatkoztatni az embertől.
Bármennyire is fáj, az agy az ember szerves része.
Nincs külön "állati" hardver és valami felsőbbrendű izétől kapott szoftver.
john batky
  Válasz | 2011. augusztus 11. 14:18 | Sorszám: 1308
Jogos, nem voltam elég precíz... Alvás közben az agy tudatos tevékenysége, a gondolkodás, az érzékszervek egy része (input) jobbára ki van kapcsolva, nincs zavarás, mintegy "önmagát mutatja". A hallás talán az, amely alváskor is online.

Egy hasonlattal próbálok még válaszolni:

"A Földön a gravitációt kutatni olyan, mint egy HiFi berendezést a kazánkovács műhelyében tesztelni."

Gyöngy
  Válasz | 2011. augusztus 11. 14:06 | Sorszám: 1307
"Miért egyszerűbb ébren lévő aggyal, mint alvóval foglalkozni? Mert beszélhetünk vele?"

Nem igazán világos, hogy milyen beszédre gondolsz. Mert ha azt érted alatta, hogy pl. enkefalográffal észlelik egy éber ember reakcióit bizonyos ingerekre, akkor tényleg az aggyal "beszélgetsz", de ugyanezt alvó ember agyával is megteheted. Ha pedig arra gondolsz, hogy egy tényleges beszélgetésben próbálsz egy emberről valamit megállapítani, akkor tényleg nehézségekbe ütközik az alvó ember esetén ugyanez, de ilyenkor az emberrel való beszélgetésről van szó, nem az aggyal való "beszélgetésről".

john batky
  Válasz | 2011. augusztus 11. 12:27 | Sorszám: 1306
(
Dr Powell felhozza, szakmájában trivialitás, hogy a megfigyelő része a rendszernek, amely rendszert a terapeuta és a vizsgált beteg képez. Nem véli tarthatónak, hogy az orvos külső megfigyelő próbál maradni ebben a vonatkozásban. E nézőpont kapcsolata a modern fizikával szerinte nyilvánvaló. (Magam is így gondolom.)
)
john batky
  Válasz | 2011. augusztus 11. 12:10 | Sorszám: 1305
Ebből a felsorolásból sok mindent/mindenkit kihagytam, akiknek a gondolatai befolyásoltak.

Csak a legemlékezetesebbekről:

Protagorasz, aki szerint a dolgok mértéke az ember. Herakleitosz, akinek sejtelmes gondolatai végig inspirálóak voltak (jellemzően az alvásról). A Tabula Smaragdina, amelynél ráéreztem, miként kell ezeket a szövegeket olvasni. Az Upanisádok letisztult világa, ahonnan szinte definíciószerűen kiderült, mi lehet az ember igazából. Az Újszövetség Jézus primer tanításaival. Berkeley, Hume, Russell és Hamvas. És a nagy természettudósok közül sokan.

Így, sok év után azt mondom, ha semmit sem ér az egész, akkor sem volt kidobott idő, mert egy izgalmasat legóztam A jegyzeteim pedig naplózzák ezeket az érdekfeszítő időket, hátha valakinek egyszer hasznára válnak.
...

john batky
  Válasz | 2011. augusztus 11. 11:50 | Sorszám: 1304
Hadd tegyem hozzá, a tudományban is vannak divatok, egy időben sokat fraktáloztak, káoszoztak, lehet, hogy amiről írtam, szintén lecseng egyszer. Mindenestre ez most ígéretes trendnek tűnik, cikkeznek róüla, előadásokat, konferenciákat, tanfolyamokat tartanak, amely valószínűleg anyagi elvárásoktól és elszállásoktól sem mentes. Utóbbi alatt azt értem, olvastam cikket amerikai fizikustól, aki az ESP-t (Extrasensorial Perception), az ufo-kat, az OBE-t (Out of Body Experience), az NDE-t (Near Death Experience) a mikrofizika sokdimenziós teréből eredezteti.

Nekem evidensnek tűnt az alvó agy kapcsán spekulálni. A neuroquantology, mint céloztam rá, neurológiával, kvantummechanikával, aggyal és egyebekkel foglalkozik. Nos, tavaly rákerestem, az alvás, álom és transz témáival 8 év alatt addig egyetlen cikk foglalkozott. Miért egyszerűbb ébren lévő aggyal, mint alvóval foglalkozni? Mert beszélhetünk vele?

john batky
  Válasz | 2011. augusztus 11. 11:32 | Sorszám: 1303
(ono mester, fordulj el, mert már ismered...)

Szóval ahogy a Társalgóban ígértem - megörökítek egy történetet, ami nem tudományos történet, inkább rólam szól... ha valakit ném érdekel, ugorgyon

A mesém 1993 körül kezdődik, amikor egy nem előre prognosztizált esemény miatt elkezdtem gondolkodni azon, hogy vajon a lélek működése leírható-e valamilyen egzaktabb módszerrel. Atkinson Pszichológiáját átlapozva azt láttam, hogy hatalmas esetgyűjtemény áll már ugyan rendelkezésre, de nem állnak mögöttük a természettudományokban megszokott szigor és rendszerező alapelvek (mint a megmaradási elvek).

De vajon hogyan lehet diszciplinákat ötvözni - ez járt a fejemben.

Egyfelől úgy véltem, az emberi kultúra elemei egyfajta vélemények a világról. De egy vélemény nemcsak a tárgyról közöl, hanem a véleményalkotóról is. Tehát a minden elemben benne van az önreferencia, valami visszautalás, amely rendszerbe torzulást hoz be, tehát az ember, minden kultúra forrása önmaga tesz lezárhatatlanná, kerekké egy területet.

Tehát ha a fizikáról vagy egyéb `objektív` természettudományról beszélünk, nem szabad elfelejteni, hogy ezek is véleményalkotások a világról, tehát közük van hozzánk, rólunk magunkról is szólnak.

Ez a dolog első fele. A másik az, hogy miért a fizika éppen, amit első lépésben kiszemeltem? Azért, mert a könyező világhoz alapvetően van köze, nem a levegőben lóg, a megfigyelési módszerei, mérései tudtunkkal alaposak és nem utolsósorban eszközként használja a matematikát, amely kombináció az elmúlt néhány száz év alatt nyilvánvaló módon bebizonyította ütőképességét: a matematika mindenhol, de főleg ott biztos kézzel is segít, ahol az emberi érzékelés vagy egyszerű spekuláció csődöt mond.

Tehát úgy képzeltem, hogy a matematika nem tolható be direktben a pszichológia alá, csak valami valóságközeli elmélet segítségével.

(Egy pillanatra megállok: ez a hibrid megközelítés hanyag visszautasításra talált mindenfelé, ahol próbáltam elmagyarázni. Ezt most nem ecsetelném, de megértettem.)

De hogyan lehet kapcsolatot teremteni? Honnan várhat az ember segítséget?

Aztán olvastam Hamvast, aki a lélek legfőbb tulajdonságaként az éberségét, érzékenységét jelölte meg. Ezt neveztemn fordulópontnak. Mert analógiákkal lehet csak boldogulni olyan két terület között, amelyeknél úgy látszik, semmi átjárás. De a lélek is a természet része és ezért valószínűleg vannak törvényei.

Az érzékenység hol jelenik meg a fizikában? Például a mechanikában: minél kisebb tömegű valami, annál érzékenyebb a külső behatásokra. De ha valami nagyon kis tömegű, a klasszikus fizika birodalmát elhagyjuk és a kvantummechanika törvényeit szem előtt tartanunk.

Nem ismeretlen dolog, hogy nem kell definiálnunk valamit -pl. a lelket, a halmazt, stb.- ahhoz, hogy továbbmehessünk, a tulajdonság elég...

A lélek irodalma nagy. A modern pszichológia mellett gyakorlatilag a teljes vallási, misztikus irodalom erről szól. Tehát van egy szöveggyűjtemény.

Érdekes, hogy kb. 8 évvel első jegyzeteim után az interneten megjelent egy hasonló témakörrel foglalkozó újság, a neuroquantology.com.

Kérdezősködtem, de úgy tűnt, ilyen kvantumos neurológiával, lélektannal nem foglalkozik itthon senki (ma már lehet, hogy más a helyzet). Aztán kicsit beleástam magam az agy és az érzékszervek biofizikájába, utóbbi minden épelméjű kutató szerint az emberi megismerés alapja. Sok természettudományos kurzuson sajnálatosan átlépnek ezen a kérdésen, mondván a tapasztaló egyén szubjektivitása könnyen megkerülhető. Pedig pl. Russell rengeteget foglalkozik ezzel a kérdéssel és rá nem lehet mondani, hogy szelet hámozó okoskodással töltötte az idejét.

Pár éve rátaláltam egy angol pszichiáter, bizonyos Dr Powell - aki a Királyi Pszichiátriai Kollégium tagja-rendkívül inspiráló cikkeire, aki szerint ha a fizika száz év óta a nem klasszikus jelenségek egész tárházáról tud, akkor végre a gyógyításban is alkalmazni kellene valahogy ezeket a modern felismeréseket bagy kutatási módszereket.

Megjegyzem, mindannyian ismerünk olyan jelenségeket a lélektan kapcsán, amelyek nagyon meglepőek és klasszikus szemléletünket kissé megrendítik. A kvantummechanika összekötése ezekkel -most már sokak szerint- valószínűleg nem ördögtől való dolog.

No, röviden ennyi. Az alvással és az álmodással kapcsolatos adatgyűjtésem és esetleges interpretációm is ígéretes, de talán még korai lenne ezekről beszélni.

Gyöngy
  Válasz | 2011. július 29. 11:24 | Sorszám: 1302
Érdekes, hogy amikor már a zseblámpa nem ég, akkor a pólusokról még mindig lehet enyhe savanykás ízt érezni . (Nem én voltam a fényképen, a pályázat időpontjára már rég leszoktam az ilyen ínyencfalatokról .)
john batky
  Válasz | 2011. július 28. 21:17 | Sorszám: 1301
Az egyik korai ARC pályázat egyik nyertes képén egy gyerek egy kilencvoltos elem pólusait nyalogatta. A felirat ez volt: "szórakoztató elektronika".
Gyöngy
  Válasz | 2011. július 28. 20:43 | Sorszám: 1300
Más témában igencsak , de ez egy olyan helyzet volt, mai eszemmel én is így gondolom, hogy örülni kellett, hogy élek egyáltalán. Apámban szerintem ezen egyetlen alkalommal tudatosult, hogy egy gyereket el lehet veszteni (később ezt elfeledte ).
vanna7
  Válasz | 2011. július 28. 19:14 | Sorszám: 1299
Apukád volt a hibás, mert nem tudatta veled időben, hol lakik a rézsfasú bagoly
Gyöngy
  Válasz | 2011. július 28. 19:04 | Sorszám: 1298
Nem, ennél sokkalta egyszerűbb volt. Volt két drót a konnektorban, a szabad végeihez hozzáérintettem egy kés élét. Valami csoda folytán még egy aprócska áramütést sem kaptam, a kés használhatatlanná vált, az oszlopon lévő biztosíték meg kiment. Aznap hideget vacsoráztunk gyertyafénynél, ateista apám meg hálát adott az Úrnak, hogy nagyobb baj nem lett. Nekem sokáig csengett a fülem a kisülés hangjától.
john batky
  Válasz | 2011. július 28. 18:44 | Sorszám: 1297
Ah, biztos a babilonra gondolsz.
onogur
  Válasz | 2011. július 28. 18:16 | Sorszám: 1296
Nem, de úgy megijedtem, hogy beszüntettem a kísérletezést.
A kémiatanárnő amúgy is pikkelt rám. Hiába csináltam neki abból a pálcikás építőjátékból zsiráfot, kisautót, asztalt, mindig egyest adott.
john batky
  Válasz | 2011. július 28. 18:01 | Sorszám: 1295
Vannak ilyen tesztek, hogy a mozdony tetejéről eléri-e az ember a felsővezetéket...
john batky
  Válasz | 2011. július 28. 18:00 | Sorszám: 1294
... és még most is ég?
Gyöngy
  Válasz | 2011. július 28. 17:29 | Sorszám: 1293
A botoxra értettem . Én egyszer egy elektrotechnikai kísérlettel az egész környék áramszolgáltatását vágtam haza , de semmi bajom nem lett.
onogur
  Válasz | 2011. július 28. 15:50 | Sorszám: 1292
Én acetont gyújtottam meg a fürdőkádban.
Akkor még nem tudtam, hogy bajos eloltani, mert vízzel elegyedve teljes nyugalomban ég tovább.
john batky
  Válasz | 2011. július 28. 15:07 | Sorszám: 1291
Japanese Jazz Musician Burns Piano http://www.youtube.com/watch?v=a7C8I_3HHaQ
john batky
  Válasz | 2011. július 28. 10:37 | Sorszám: 1290
Vannak furcsaságok. Én egészen átlagos gyerek voltam, Kalmopyrint égettem a gázon.
Gyöngy
  Válasz | 2011. július 28. 09:17 | Sorszám: 1289
Gyerekem is volt gyerek, de ilyen butaságot soha nem játszott .
vanna7
  Válasz | 2011. július 28. 01:47 | Sorszám: 1288
Mikor gyerekek voltunk ragasztottunk az arcunkra egy egy félbevágott piros almát, az orrunkra egy krumplit..így játszottunk bohócot
..a mai gyerekek is így játsszák a botoxot...
john batky
  Válasz | 2011. július 27. 23:19 | Sorszám: 1287
Most megy a Gothika c. horror Hélberivel az rtl-en, piros tizennyolcas sebesség-korlátozással.

Időzóna: CET
A téma oldalai: 1  2  3  4  5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  16  17  18  19  20  21  22  23  24  25  26  27  28  29  30  31  32  33  34  35  36  37  38  39  40  41  42  43  44  45  46  47  48  49  50  51  52  53  54  55  56  57  58  59  60  61  62  63  64  65  66  67  68  69  70  71  72  73  74 
 

Új téma  Új hozzászólás       előző téma   következő téma
Ugrás:

Email a webmesternek | Gondola