Új téma  Új hozzászólás

Gondola főoldal | beállítások | regisztráció | keresés | GYIK | fórum főoldal | moderáció
  előző téma   következő téma
»  gondola Fórum   » Mûhely   » Lelki jelenségek, elváltozások (50. oldal)

 
A téma oldalai: 1  2  3  4  5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  16  17  18  19  20  21  22  23  24  25  26  27  28  29  30  31  32  33  34  35  36  37  38  39  40  41  42  43  44  45  46  47  48  49  50  51  52  53  54  55  56  57  58  59  60  61  62  63  64  65  66  67  68  69  70  71  72  73  74 
 
Fórumunkon a regisztráció szünetel
Téma: Lelki jelenségek, elváltozások
Modi Anti
  Válasz | 2009. december 04. 12:13 | Sorszám: 618
Ezzel a nagyon okossal egy Tomcat nevezetű kitudja kicsoda, most fölmosta a stúdiót!

Ide vezettek ennek a "nagyon okos" embernek a lelki elváltozásai...

john batky
  Válasz | 2009. december 04. 09:41 | Sorszám: 617
Az emberek elfelejtik, hogy nomen est omen. A név. Van, akinek értelmes szó a vezetékneve, talán foglalkozás, van, akinek értelmes fogalom, szín, ilyesmi, de ez a szemnek szól, nem a cselekvésnek.

Ha valaki Kék... mit tehet?

Ha valaki Lakatos, mit tehet? Menjen el lakatosnak, tanuljon annak. A neve kötni fogja a szakmához. Ennyi lenne az egész?

Legyenek mesterség-akadémiák, ahol felső fokon lenne esztergályos, szakács az ember?

john batky
  Válasz | 2009. december 04. 09:17 | Sorszám: 616
"Nem olyan nagy csoda ezért - szerintem - ha az agy olyan dolgokat is csinál, amiket nem tapasztalt."

Csoda, csoda. Csoda, ha a testben lélek van, még nagyobb, ha a lélekben test vagy valami ilyesmi volt.

Szokratész a Diotímiában írja, hogy az intuíció az, amikor a premisszákból a racionális gondolkodást megkerülve jutunk helyes következtetésre. Az indiaiak az ilyesmit srútinak vagy szmritinek hívják. A japánok szatorinak, mi talán megvilágosodásnak.

Ez elő is idézhető különböző nem-kétértékű logikai eszközökkel, mint a koan, paradoxonok, az indiaiaknál a katuszkoti... "négy diszkrét függvény szvitje" http://en.wikipedia.org/wiki/Catuskoti

A meditáció megfoszt az éntől, kiüresít, aztán jön a varázslat. Ezek a fenti módszerek kizökkentenek a regularitásból, a paradoxon felhívja az elme figyelmét önnön szinguláris voltára. Hogyan szól egy tenyér ha csattan?

Én egyszerűen "a priori" tapasztalatnak.

Most azon dolgozunk hobbyból és titokban, hogy összefésüljük a klasszikus mechanikát a kvantummal. Eleinte nehéz volt a megfelelő matematikai analógiát feltárni, de már tisztán látom, hogy amiről úgy gondoltam, szemlélet alapján lehetetlen az átmenetet leírni, mégis lehetséges. A megoldás útja a középiskolai matematikán keresztül az általánosított függvények elméletével vezet.

Funkanal tanárunk, egy mélységesen bölcs fiatalember mondotta, lesz jó, mert nagyon absztrakt. És hogy a globális problémák nagyon nehezek, ezért vizsgálódunk lokálisan. Akkor még csak éreztem, hogy nem egészen. Aztán olvastam Bohr-nál a mély dolgok kettős igazságáról, hogy egy mély igazság tagadása is igazság. Ki vagyok én, hogy felülbíráljam a mesterem, az egyik legkiválóbb magyar matematikust? És Bohr-t? Senki vagyok. Ezért tagadtam és ötvöztem. És most dereng valami.

Ami absztrakt... az a legszéleskörűbben alkalmazható. Villám... tűz... sütés-főzés... világítás... melegedés... gyújtogatás... lézer... nukleáris tűz... isteni szikra... Prométheusz... Nem folytatom.

Az embert az anyagi, reguláris, romlandó világban az elméje teszi folytonossá és egyben szingulárissá, álmodva, hogy lehet halhatatlan, ha az idő határait kitolja vagy végtelen nagy, ha a térét is. A hinduk szerint Purusából, az első emberből lett a világ. A természetben nincs szingularitás, hidd el. A fizikai változók értékei korlátosak, az elme ismeri a végtelent.

Minden ember belül egy-egy szubjektív univerzum, végtelen, majd mesterségesen leszűkített határokkal.

Sokan lebecsülik a fantáziát. Te az AI-ban barátom, embert, homonculus-t szeretnél csinálni. Írd le a fantázia működését, amiből kijön Verne, Leonardo, Armstrong...

Matematikai értelemben -és ez nagyon fontos- az anyagi világ egy redukált, szabályzott fantázia. Az értelem tágabb, a fantázia végtelen. Szinguláris. Az anyagi világ a fantázia korlátozott részhalmaza, ezt senki nem vitatja, a gyerekeknek pedig simán, izomból evidens. Hawking bébi-univerzumokról beszél. Tessék, ott vannak a játszótereken, honfi mester.

Ez az én univerzumom belső képe és nem szeretnék senkit sem kötelezni, inspirálni rá, hogy világot váltson, vagy nézzen be hozzám, a Göncölszekér Fogadóba

Van Pitagorasz-i és van kommersz ezotéria. Ne cseréljük már fel a majmot a tükörképével.

john batky
  Válasz | 2009. december 04. 08:52 | Sorszám: 615
Mérő egy nagyon okos ember. Sokat tanultam a könyveiből... szegről-végről kollégák lennénk. Alkalmazott matematika... híd két világ közt.
john batky
  Válasz | 2009. december 04. 08:51 | Sorszám: 614
Madame Curie is csodálkozott néha az urán.
Modi Anti
  Válasz | 2009. december 04. 06:43 | Sorszám: 613
Szvsz. ez is lelki jelenségekről, elváltozásokról szól. ))

Véletlenül találtam rá.
http://video.google.com/videoplay?docid=-5569189723195291677#docid=-6569257190312763755

Mérő László zsidó matematikus, kontra Tomcat, kitudja milyen micsoda.

BOMBAJÓ !!! )))))))))))))))))))

honfi
  Válasz | 2009. december 04. 01:59 | Sorszám: 612
Van benne valami, de:
A világ folytonos modellje tképpen egyszerübb, mint a quantált.
Az viszont való, hogy csinál az agy olyan modelleket, amik nincsenek meg egyébként a valóságban.
Számítógépek is tudnak azonban pl. magasabb dimenziós problémákat kezelni, tehát a fizikai térnél általánosabb dolgokat. NEm tudnak azonban folytonos modelleket. ( Persze a számítógép is az agyunk nyúlványa, de akkor is "benne van" egy modell, még ha mi is tettük bele.
Quantum ide, vagy oda, szerintem a világ mégiscsak folytonos, ha nem is úgy, ahogy látjuk. Például mint a tengerfenék, amiböl csak a szigeteket észleljük.
Tegyük fel, hogy a világ véges sok részecskéböl áll. Az ismereteink szerinti alkotórészek száma is jelentös. Csak becslés, de úgy néz ki, hogy pl. a lehetséges vegyület száma sokkal nagyobb, mint amennyi atom van. Tehát sokféle vegyület egyáltalán nem létezik. Ez kökemény probléma az anyagkutatásban. Jó lenne találni egy formulát, amely adott virtuálisan összerakott vegyülethez megmondja az elméleti tulajdonságait. Ilyen formulát - függvényt - lehet pl. megbecsülni neurális hálóval. Meg kell neki mutatni a mintákat, amiböl az alkotóelemek+szerkezet <-> tulajdonságok összefüggést becsüli. De ha olyan sok a lehetöség, akkor annyira bizonytalan a - rendkívül bonyolult - összefüggés, hogy semmire se lehet jutni.
Ezt csak azért mesélem, hogy a világ maga valószínüleg nem tartalmazza az összes rá vonatkozó információt, példa formájában. Nem olyan nagy csoda ezért - szerintem - ha az agy olyan dolgokat is csinál, amiket nem tapasztalt.
Modi Anti
  Válasz | 2009. december 03. 21:23 | Sorszám: 611
Jbatky!

Néha úgy beleéled magad egy-egy témába, hogy el is felejtkezel rólunk.
Mintha az Istennel beszélgetnétek.

És akkor én úgy érzem magam, mint kicsi sráckoromban, amikor füleltem, hogy mit dumálnak a nagyok. ))))))))))))))))))

john batky
  Válasz | 2009. december 03. 14:40 | Sorszám: 610
Nem javítok senkit. Az én gondolkodásom nem lehet soha közös. Mert csak én értem
john batky
  Válasz | 2009. december 03. 14:39 | Sorszám: 609
Én sem. Mérnök vagyok, nem tudós.

Honfival elemeztük egyszer a kenyér- és halszaporítás kapcsán, hogy a Banach-Tarski paradoxon abból jön, hogy a kiinduló gömb folytonos, az egész univerzum kitölthető lenne elvben egyetlen narancsból. (még wiki)

Az üzenete az ennek a félelmetes tételnek, hogy az anyagi világ nem folytonos. Ez van a QM mélyén. Sok más is, de dolgoznom kell

john batky
  Válasz | 2009. december 03. 14:36 | Sorszám: 608
Tudod, a fantázia gazdagabb, mint az anyag. Az anyagi világ egy bizonyos szabályok redukált fantázia-világ, ahogy én, mint közönséges mérnök látom, meg tudom ítélni.

Ez egy börtön. A nagyszerű mester, Leonhard Euler szerint minden fizikai változónak van legkisebb és legnagyobb értéke. Nincs végtelen hőmérséklet, sűrűség, stb. De a matematika ismeri a végtelent, és a matematika isteni szikraként a tudatból pattan elő. Mi többek vagyunk, mint az anyag. Ez jön ki. Ismerjük a szingularitást, az igazit, mert hiszen bennünk van. A végtelenről gondolkodó ember tudatával szinguláris egy szabályokat mereven követő világban. A börtön innentől nem börtön talán, hanem a kiszabadulás laboratóriuma. Fariah halála Monte Christo szabadulást jelenti.

És talán van egy bővebb univerzum, ahol az értelem már nem szinguláris, hanem reguláris és saját maga alkotta szabályokat követheti.

Na, valahogy így

john batky
  Válasz | 2009. december 03. 14:29 | Sorszám: 607
Ember

átlag IQ = 100
átlag EQ = 100 (biztos normált ez is)

Legyen a kettő együtt Q.

Képzeletbeli entitások:

Q 200
Q 1,000

Q 1,000,000

Q 100,000,000

Q 1,000,000,000
...

Logikai szintek egy logikai térben, mindössze, fantázia, senki sem veheti komolyan, csak könnyedén.

A felsőbb szintek tudatos, determinisztikus cselekedetei... nekünk random-nak hatnak.

Lem azt mondta, egy kozmikus intelligencia felismerhető arról, hogy asztrotechnológiát használ, pl. valahol megnő a technécium- (43) vagy promécium-sűrűség, indokolatlanul. Ezeket a mesterséges elemeket az ember létrehozta a földön... indokolatalanul, csak úgy, kíváncsiságból, hogy betömhessen két lyukat a Mengyelejev-táblán. Ezek szinguláris elemek.

A technológia és amit Prométheusz hozott. Szingularitás, egy elme vitte bele az anyagi világba.

Szép, buta mese volt, ne haragudj

Modi Anti
  Válasz | 2009. december 03. 12:37 | Sorszám: 606
Érdek...
Micsoda ostoba fogalom itt!!!

Terjesztem, mert ez az Úr parancsa!
Fia mondá: menjetek el, és tegyetek tanítványokká minden népeket...


(Ja, hogy miért vigyorgok közben? Mert az igazságot terjeszteni jó! ))))))

Rendes Kis
  Válasz | 2009. december 03. 11:49 | Sorszám: 605
Menjél csak szépen vissza a Közéletbe szemétkedni !
honfi
  Válasz | 2009. december 03. 11:37 | Sorszám: 604
De miért terjeszted, amit nem értesz?
Érdeked?
honfi
  Válasz | 2009. december 03. 11:35 | Sorszám: 603
Te hova tartozol? Azért itthon is egyre több "hasznáható tudás" áramlik felétek, tudtommal.
Modi Anti
  Válasz | 2009. december 03. 11:23 | Sorszám: 602
"De nem értek hozzá, majd John Batky javít..."

Bölcs beszéd!
Én is pont így vagyok vele! )))))))))

csiszi
  Válasz | 2009. december 03. 10:42 | Sorszám: 601
Semmi ilyen nem gyötör, csak ismerem a saját szakmám hazai állapotait.
csiszi
  Válasz | 2009. december 03. 10:41 | Sorszám: 600
Azért szerintem az atomok körül nem "keringenek" az elektronok "al- és főhéjakon" mert ezek csak valamiféle energiaszinteket szimbolizálnak, ahol az elektron valamekkora valószínűséggel előfordul - mellette meg akár máshol is más valószínűséggel A kvantum elmélet ha jól tudom még a klasszikus útvonal (pálya?) fogalmát sem ismeri. Rémlik alapban a "kvantum" elmélet neve is abból adódik, hogy nem folytonosan változtatják energiaszintjüket hanem "ugrálnak" plank töbszörösével.
Sőt nekem az egész inkább úgy tünik, hogy az apró részek káoszát - annak statisztikai átlagait látjuk mi "rendezettségnek (vö nyomás, lineáris függvényei a részecskék rendezetlen hőmozgása miatt).

De nem értek hozzá, majd John Batky javít ő a szakember.

Modi Anti
  Válasz | 2009. december 03. 10:39 | Sorszám: 599
Ebből ez a három szó: "a lajtán túl" árulkodik!
Arra, aki leírta!

Mintha gyógyíthatatlan kisebbségi komplexus gyötörné! )))))

csiszi
  Válasz | 2009. december 03. 10:30 | Sorszám: 598
A legalapvetőbb különbség h. fizikában a rendszereket alkotó részecskéket nem tudod egymástól megkülönböztetni (2 He atom ugyanolyan) a társadalmi csoportokat alkotó entitásokra ez nem igaz.
Ettől függetlenül, ha a lajtán túl bemész egy szociológai intézetbe/tanszékre ott tuti több matematikust/fizikus/mérnököt találsz (jól tudnak számolni a valószínűségi hullámfüggvényekkel) mint véget nem érő módszertani hitvitákat folytató "bőcsészt" ...
Modi Anti
  Válasz | 2009. december 03. 10:24 | Sorszám: 597
Nem enyém!
Én csak a szemet kaptam az Úrtól, amivel rátaláltam! )))))))

SOLI DEO GLORIA

Rendes Kis
  Válasz | 2009. december 03. 09:28 | Sorszám: 596
Szép munka !
Modi Anti
  Válasz | 2009. december 03. 09:12 | Sorszám: 595
http://gondolkodom.hu/acview.php?ArtID=216

A véletlent... két dolog jellemzi:
1. Céliránytalan összevisszaság, melyből tökéletesen hiányzik a tervszerűség, és a rendszerűség.
2. Az állandóság teljes hiánya, mint ami minden stabilitást nélkülöz.


A teizmus szerint céliránytalan összevisszaság képtelen létrehozni az Univerzum magasan kvalifikált rendezettségét, mert nem rendelkezik szelektív erővel, sem intelligenciával, sem kreativitással. Ugyanakkor amit véletlenül mégis létrehoz, azt a következő pillanatban már le is bontja, jellegénél fogva.

Viszont az Univerzum alapvető rendezettséget hordoz. A bolygók és csillagok keringési sebességét, nem változtatják véletlen folyamatok, hanem óramű pontossággal haladnak.

Keringési irányukat és pályájukat sem változtatják véletlen folyamatok, hanem meghatározott pályákon és keringési iránnyal mozognak.

Az atomok világa ugyanilyen precizitással működik!
A teizmus szerint ez nem lehet a véletlen műve! A véletlen folyamatok káoszt teremtenek, de mi nem káoszban, hanem Kozmoszban élünk!

))))))))))))))))

john batky
  Válasz | 2009. november 30. 15:24 | Sorszám: 594
Ég, ég... néha égnek áll a hajam, ha elrugaszkodom a földtől... vagy amikor visszapottyanok

Időzóna: CET
A téma oldalai: 1  2  3  4  5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  16  17  18  19  20  21  22  23  24  25  26  27  28  29  30  31  32  33  34  35  36  37  38  39  40  41  42  43  44  45  46  47  48  49  50  51  52  53  54  55  56  57  58  59  60  61  62  63  64  65  66  67  68  69  70  71  72  73  74 
 

Új téma  Új hozzászólás       előző téma   következő téma
Ugrás:

Email a webmesternek | Gondola