Hun-magyar nyelv
Hun szótár került elő Iránból ie: 5-700-ból
Ajánlom Mellár Mihály krétai és Borbola János egyiptomi kutatási
eredményeinek megtekintését is. (rendkívüliek) Hun-magyar nyelv
Félelmetes.... /!!!
Áttörés a nyelvészetben!
Hosszú ideig ismeretlen volt a nyelvészek számára a hun nyelv, mert
mindössze 3 ital nevét ismertük.
Az Iránban nemzeti kincsként őrzött Iszfaháni kódex és a Krétai kódex
azonban most feltárja a hun nyelv rejtelmeit. A kódexek i.sz. 500
körül illetve 700 táján készültek. Végtelenül érdekes a két kódex
által feltárt hun nyelv összevetése a mai magyar nyelvvel:
Szavak:
Nap = napi
víz = vezi
tenger = tengir
rengeteg, tengernyi = tegngirdi
só = sava (v.ö. sava borsa)
tó = tava
hó = hava, havas
szél = szele
száraz = sziki (v.ö. "Ég a napmelegtől a kopár szík sarja")
lejtő = lüthü
völgy = vüldi
folyómeder = tur (v.ö. "hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek
anyja kebelére")
erdős hegyvidék = kert
hegyalja = soprun
ország, uralom: urruság
lakatlan határsáv = gyepű (v.ö. honfoglalás utáni gyepű rendszer)
kapu = kapu
vár = vara
szó = szava
had = hada
kard = szurr (v.ö. "szúr is dőf is" :-)
nyil = neil
tegez = thegisz
balta = balta
sisak = sisak
sarló = sarlagh
harcos = vitesi
kincs = küncse
kéz = kézi
szem = szöm, szüm
száj = szá(h)
kopasz, tar = tar
ősapa = ise (v.ö. a halotti beszédben: "terümtevé miü isemüköt,
Ádámut" = teremté ősapánkat Ádámot)
felmenők = elüd (v.ö. előd)
úrnő = aszuni (v.ö. asszony: a korábbi emelkedettebb jelentésű szó módosulata)
(halotti) tor = tor
bor = bor
sör = ser
vásár = vásár
por = poura
göröngy = bog
sár = sár
szar = sara
út = utu
kút = kutu
lyuk = liku
szag = szaghu
gömb = theke (v.ö. "nincs nálam boldogabb e földtekén")
piramis = gula
vm.-nek a fele = vele
ma = ma
szám = szán
nem = nen
igen = éjen
kicsi = kücsü
baj = bű (v.ö. bűbáj mint rossz irányú báj)
ész = esze
eszes, okos = eszisi
régi = avesi (v.ö. avitt, avas)
kettő = keltü
tíz = tíz
tizenkettő = tiz hen keltu
húsz = khuszi
hatvan: hotu ben tiz
én = ejn
mi = minkh
ti = tikh
engem(et) = inkmüt
minket = minkhüt
nekem = nikhüm
én leszek = ejn leszim
mi leszünk = minkh leszinkh
te leszel = ti leszil
ti lesztek = tikh lesztikh
ez = ejsz
az = ajsz
ez itt = hit
az ott = hot
az ott távol = oti
kívül = küivüle
belül = béivüle
külön = klün
élő, eleven = eleved
bogár = mütür (v.ö. mütyür)
ló = lú
kutya = kutha
sáska = saska
légy = ledzsi (v.ö. "madzsar")
béka = béka
bagoly = bagialu
sas = sas
hal = kala
teve = tüve
sás = sás
virág = viragh
moha = muha
alma = alma
árpa = árpa
fa = fo(a?)
tő (növény töve) = tüvi
fű = föve (v.ö. föveny)
falevél = zize (v.ö. hangutánzó szavak)
menni = menin
jönni = jüven
járni = járin
teremni = termin
tűrni, elviselni: türen
szagolni = szaghin
tudni = tondin
(fel)avatni, felkenni = kenin
fújni = fuvin
közösülni = batten (v.ö. b@-ni)
ha = cha
hol? = chol
hová? = chowrá
mi? = mi
ki? = ki
hány? = kháni
be = béh
át, által = alta
szét = szeit
rá = wra
Ragozás:
-on, -en, -ön = hen
-ban, -ben = ben
-ba, -be = be
-ra, -re = wra
A főnevek többes száma végmagánhangzó nélküli tő + -ekh. A
mássalhangzóra végződő szavak nál tő + -kh.
A tárgy ragja: magánhangzóra végződő szavaknál -t végződés;
mássalhangzóra végződő szavaknál -et végződés.
A birtokjel: magánhangzóra végződő szavaknál -je végződés;
mássalhangzóra végződő szavaknál -é végződés.
A részeshatározó ragja: egyes szám: -neki; többes szám: szótő +
-ekhneki. A hely- és képeshatározó ragja: tő + -étül szóvégződés.
Birtokos személyragos főnevek:
nyilam = neilim nyilaim = neiliam
nyilad = neilit nyilaid = neiliat
nyila = neilej nyilai = neiliaj
nyilunk = neilinkh nyilaink = neiliankh
nyilatok = neilitekh nyilaitok = neiliathakh
nyiluk = neilekh nyilaik = neiliakh
A fellelt hun szavak mintegy fele mutat magyar nyelvi rokonságot. A
fenti válogatás közülük is csak azt a keveset tartalmazza, amelyek
most 1500 évvel később a mai magyar fülnek egyértelműen
beazonosíthatóak. A fenti kivonat Dr. DETRE CSABA írása alapján
készült. A felfedezés mind a nyelvészetnek, mind az őstörténet
kutatásnak hatalmas lökést ad.
Mérvadó nyelvészi vélemények szerint a kódexekből napvilágot látott
részek egy olyannyira egyedi nyelvi rendszert fednek fel, hogy
gyakorlatilag kizárt a hamisítás lehetősége. A Magyar Tudományos
Akadémia nagyon hallgat a témáról. Én egyetlen reakciót tartok
elfogadhatónak részükről:
"Minden követ megmozgatunk, és ha léteznek ezek a kódexek, akkor a
föld alól is előkerítjük őket."
De ezt sajnos még nem mondták. Bármi más válasz pedig mellébeszélés.
Mert ha már a nyomára bukkantunk ennek az anyagnak, akkor az MTA
feladata az eredeti kódexek felkutatása. (A neten megjelent, hogy az
MTA egy irodistája küldött valahova Iránba egy levelet, amire nemleges
választ kapott, vagyis lerázták, és az MTA ezzel lezártnak tekinti az
ügyet.)
Tény, hogy az MTA nem tett közzé hivatalos állásfoglalást az ügyben.
Noszogassuk őket emberek, hogy dolgozzanak a pénzükért!!!
És hogy ne kelljen annyi évet várni, mint amennyit a Tárih-i Üngürüsz
krónika napvilágrahozására kellett.
Források: http://www.varga.hu/OSKOR_ELO_NYELVE/HUN%20szavak_%20hun%20szotar.htm http://www.dobogommt.hu/dobogo/cikk.php?id=20050101092756&evfolyam=IV&szam=4 http://corpuscuit.us/joma/index.php?option=com_content&view=article&id=677:dr-detre-csabahun-szavak-szoevegek&catid=63:figyeloe-2009&Itemid=45 http://www.magyarrovas.hu/files/Tortenelmunkhoz_magyarul_4_kiadas.pdf http://www.magyartaltos.info/index.php/irasok/draga-magyar-anyanyelvunkrol/964-lajdi-peter-a-hun-magyar-testveriseg-ujabb-bizonyitekai http://www.magyarmegmaradas.eoldal.hu/cikkek/nyelvunkrol---irasunkrol/4676
Ennek a villámlevélnek a célja az elhallgatás falának áttörése.
Kérhetem, hogy küldd tovább a mi nyelvünket beszélőknek?!!!
