Gratulálok, HAME kartács, háttal állva a céltáblának tizes kört lőttél!
Idézek Fehértói Katalintól:

"Györffy György több ízben kifejtett elmélete szerint Árpád legidősebb fia volt Levente, és nevét két helynév tartotta fenn. Az egyik az Abaújvár megyei Levente, a másik a 902-ben meghódított Morvaország déli központjában fekvő, 1054-ben feljegyzett Laventenburch, újabb nevén Lundenburg vagy Bretslav."

"selek j=s-re vált?"
Igen. Ez nem általános, hanem az egyik csuvasos típusú nyelvjárásra jellemző. Ami érdekes, hogy Róna-Tas szerint kialakulása nem lehet korábbi, mint a IX. század vége illetve X. század eleje.
Akkor már csak az a kérdés, hogy mely csuvasos típusú török nyelven beszélő néptől vette át a magyar, amikor már a Kárpát-medencében volt?

"Már pedig egyszerre, ugyanazon szabályok szerint nem módosulhatott eltérő jelentésű 100-150 szó."

Nem is így történt, és nem csak 100-150 szóról beszélünk.
A török nyelvek családja hatalmas, és hál'istennek a turkológia egy folyamatosan fejlődő tudományág.
Török jövevényszavainkat vizsgálva nagy találati aránnyal meg lehet mondani, hogy melyik nyelvjárástól kölcsönöztük szavunkat, sőt, ezzel a módszerrel még az átvétel pontos idejét is megmondhatjuk.

Ez nagggyon szépen hangzik. Csak hogy nem igaz.
Például mondom azt, hogy a honfoglalás koráig minden szavunk magánhangzóra végződött! Ez egy elemi szabálya volt a középmagyar nyelvnek.
Példának okáért ideírom néhány őstörökből átvett szavunkat:

ŐSTÖRÖK..........ÓCSUVAS.........KÖZÉPMAGYAR........ÓMAGYAR

Még magamnak sem tudom elmagyarázni!

Szerintem a c hang nem ismeretlen az ősmagyar nyelvben!
Te ott voltál, és hallottad ?

Semmiféle megbonthatatlan tömb nincs, minden élő nyelv fejlődik. Vagy Te el tudnád magyarázni magyarul egy ezer évvel ezelőtt élt magyarnak, hogy 60 gigabájtos vincseszter van a laptopodban?

A nyelv változása, idegen szavakkal való bővülése nem szégyen. Gondolj csak az angol nyelvre! Először kelta nyelvekből gazdagodott. Utána a dán hódítás idején dán szavak százaival bővült. Majd a normann hóditás idején francia szavakkal. Mindettől ők kevesebbek lettek, vagy gazdagodott a nyelvük?

A magyar nyelv is először iráni szavakat vett át, majd 300-500 közötti török szót, a honfoglalást követően pedig előbb szláv, majd később latin és német szavakat. Az utóbbi két évtizedben meg az angol hatás erősödik nyelvünkre. Ez van.

A poroszlón kár vitatkozni, az a szlávból került a magyarba, ehhez ragaszkodom!
Hogy megértsd, egy példát mondok.
Van egy város Lengyelországban, melyet ma Wroclawként ismerünk. Nevét I. Vratislav cseh királyról kapta, aki a várost alapította. A cseh Vratislavból lengyel Wrocislaw > Wroclaw lett. No most.
A szókezdő "v" a magyarban "b" lett, erre rengeteg példa van.
A "c" hang az ősmagyarban-ómagyarban ismeretlen, ebből "sz" lett.
A mássalhangzótorlódás elkerülése érdekében még egy "o" betűt beiktattunk, a szóvégi "v" hangot pedig elhagytuk.
Eredmény: "Boroszló"
Bizonyíthatatlan meggyőződésem, hogy Wroclaw német neve, Breslau, a magyarból került a németbe...

Jó nagy lehetett az a birtok !
-Korlátfalva /Nyitra v.m., ma Rozbohy/
-Korláthelmec /Ung v.m., ma Chomec/
-Korláti /Nógrád/
-Korlátkő /nyitra v.m., ma Cerová a lieskové/
-Korlát(Fürged) /Tolna/
-Korlát(Tiszafüred)
-Korlátkatanya /Zemplén v.m./
-Korlát /Bars v.m./
-Korláth /Abaúj v.m./
-Korlátháza /Gömör v.m./

Poroszlóhoz még az alábbiakat találtam: