|
Téma: Nyelvédesanyánk.
|
|
onogur |
Válasz | 2005. május 05. 15:17 | Sorszám: 111 |
A palócok az ujgurokkal rokon török anyanyelvű kunok leszármazottai. Így ha a népművészetük is hasonló, az csak kun-ujgur rokonságot feltételez, nem magyar-ujgur rokonságot.
A sárgabarack magyar neve kajszi, ami megfelel a török KAYISI-nak...tehát valamelyik török nép közvetítésével ismertük meg a gyümölcsöt.A magyar-ujgur rokonság inkább az antropológia és a népzene segítségével bizonyítható.
|
|
|
|
Szana |
Válasz | 2005. május 05. 14:54 | Sorszám: 110 |
Szervusztok! Nem győzöm csodálni elmés, csapongó gondolataitokat. Sajna nincs annyi időm, hogy sokat itt legyek, ezért csak összefoglalnám a felvetettekkel kapcsolatos rövid ismereteimet.
1. A paprika ázsiában éppugy honos, mint amerikában. Ez a fűszer paprika. Nyugatra történő és onnan újra hozzánkkerülő nemesített változatai miatt fogadják el sokan, hogy kolumbuszt követően került hozzánk. Kiszely Zoltán professzor az ujguroknál paprikás csirkét kapott vacsorára, csontnyelű késsel terítettek és egy sasmadár volt a csontból kifaragva. Ő maga mesélte személyesen. Az onnan hozott hímzett kötényt megmutatva megkérdezte, melyik tájegységünkön van hasonló. Palócoknál - volt a válasz. Barack pálinkával ittak áldomást. Mai hazánk és Ujguria (Jugria, Jungária) között, 6 ezer km a távolság és közte lévő országokban ilyen nem készül, nem jellemző a sárgabarack fa léte.
2. A kínaiak: Ne feledjétek a hunok támadásait, a nagy falat és a hun dinasztia beli császárt.
3. A kínai írás összerovásból alakult ki, melyet a magyar ékírás ugyancsak ismer. Egyes jeleink megegyeznek és ugyanazt jelentik. Szavak pl: csirke, csin (lélek), teng-leng (imbolyog), teljesen érthetőek.
4. Itt megint óvatosnak kell lenni és mindig az adott kort (és nem a mai Kínát) kell hasonlítani.
5. A magor nép, a tudás őrzője (mi van a magban? a tudás, a DNS-lánc, ami mindent tud az új élethez), mint ilyen, őrzője annak a kor tudásának, ami "babilon " előtt volt. És Babilon nem csak egyszer volt. Most is az van.
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2005. május 05. 12:35 | Sorszám: 109 |
Tudtommal minden török nyelvű nép tudja, hogy a magyarok legnyugatabbra szakadt rokonaik.
Sőt, még Iránban, a perzsák is rokonnak tartják népünket.
Nagyon gazdag nép vagyunk, hogy nem használjuk ki ezt a nemzetünkkel szembeni önzetlen szimpátiát.
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2005. május 05. 12:25 | Sorszám: 108 |
Nem a fűszerpaprika használata a lényeg - szerintem, hanem maga a "pörkölés" eljárása.
Tehát amikor a húst kevés zsiradékon hagymával addig sütjük, amíg kéreg képződik rajta, és utána engedjük fel vízzel vagy egyéb hozzávalókkal. Ez tőlünk nyugatra ismeretlen.
Valahol azt olvastam, hogy a magyarok konyhája azért különleges, mert határvonalon fekszik és két egymástól különböző kultúra módszereit ötvözi.
Hiszen tőlünk nyugatra általában sütnek, míg keletre inkább főznek.
A hunok bográcsai Európa-szerte megtalálhatóak. Külön érdekesség, hogy nem használták vízmelegítésre! Lávaköveket cipeltek magukkal, melyeket tűzbe vetettek.
Amikor főzni akartak, teletöltötték a bográcsot hideg vízzel és beledobták az átforrósodott lávakövet. Pillanatokon belül forró vizük volt...
|
|
|
|
Bigel |
Válasz | 2005. május 05. 11:39 | Sorszám: 107 |
A paprikáscsirke az nagyon finom.
Én is olvastam valamikor erről, hogy az ujgurok úgy készítik, mint mi.
De vigyázat!!! Kolombusz 1492-ben hozott paprikát Amerikából.Onogur! A nevét nem tudom, hogy ki írt, de szerintem az akit te említettél.Még a 80-as évek közepe felé olvastam róla, és az összehasonlítása alapján állapította meg a rokonságot.Ugyanő írta ott, hogy az ujgurok legendájában él egy európai nép,akik tőlük származnak, és a magyarokkal azonosítják(mármint az ujgurok.)Szerintem igaz is 
Nem a könyvet olvastam, csak egy cikket.
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2005. május 05. 10:14 | Sorszám: 106 |
Ilyenről nem tudok.
Hacsak Gajo nem a hunzakutokra gondol, akik ugyan a Tibet déli oldalán laknak, de pakisztáni területen.
A hunzakutok minden valószínűség szerint a fehér hunok leszármazottai.
Emlékeim szerint a huzakutok nyelve ma már nem "eredeti" hun. De hogy mi, azt nem tudom
|
|
|
|
szentistvánjobb |
Válasz | 2005. május 05. 09:19 | Sorszám: 105 |
|
... És az a bizonyos pár ezer fős hegyi törzs ?
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2005. május 05. 08:47 | Sorszám: 104 |
Nem a Gasztronómiai Világszövetség elnöke, Ceybert Róbert írta?
Sokat utazott török nyelvű területekre, és írt egy könyvet a honfoglalás-kori magyar konyháról, melyet összehasonlított a közép-ázsiai konyhákkal.
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2005. május 05. 08:34 | Sorszám: 103 |
|
Az ujgur természetesen török nyelv. A jugarok is ujgurok.
|
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2005. május 05. 07:21 | Sorszám: 102 |
én meg úgy emlékszem, ha a paprikáscsirkét pont úgy csinálják egyes kinai vidékeken, mint itthon..
valaki irt is erről egy könyvet..
|
|
|
|
|
|
|
|
szentistvánjobb |
Válasz | 2005. május 05. 06:44 | Sorszám: 99 |
|
Évente tíz nyelv hal ki
Körülbelül hatezer élő nyelvet ismerünk a világon – és ezek legalább felét súlyos veszély fenyegeti. A világ minden részén nyelvek enyésznek el. Mi több, egy tudós kijelentette, hogy a nyelveket inkább veszélyezteti a kihalás, mint a madarakat vagy az emlősöket. Steve Sutherland, a Kelet-angliai Egyetem professzora kiszámította, hogy a legutóbbi ötszáz esztendőben a nyelvek 4,5 százaléka halt ki – míg a madaraknak csak 1,3, az emlősöknek pedig 1,9 százaléka.
... http://hvg.hu/itthon/20050215merretartavilag/page7.aspx
|
|
|
|
|
|
mandala |
Válasz | 2005. május 04. 23:33 | Sorszám: 97 |
Mandarin kínai .. 
|
|
|
|
|
|
gajo |
Válasz | 2005. május 04. 19:19 | Sorszám: 95 |
Ez valami kamu! Én a jugarok, újgurok és egy, pár ezer fős
hegyi törzzsel kapcsolatban olvastam csak hun-magyar eredetet.
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2005. május 04. 14:41 | Sorszám: 94 |
Az világszenzáció lenne.
Én nem hallottam ilyet.
|
|
|
|
Bigel |
Válasz | 2005. május 04. 14:40 | Sorszám: 93 |
|
Hát Kína nagy ország ,ott sok minden megtörténhet
|
|
|
|
szentistvánjobb |
Válasz | 2005. május 04. 13:43 | Sorszám: 92 |
|
Azt hallottam, hogy a XX. (vagy a XXI. ??) században Kínában találtak "magyarul" (mindenesetre érthetően) beszélő rokonokat ... (akik nem innen mentek oda, hanem még nem jöttek onnan ide) !
|
|
|
|
Szana |
Válasz | 2005. május 03. 09:33 | Sorszám: 91 |
Bocs! Ahol felsoroltan szerepelnel egyes szavak, egészen a mai jelentésükig, (én nem tudtam most visszamenni oda)ott, a sügérig volt levezetve a szóváltozás. Meg is lepődtem, amikor a tokhal félékhez jutottam el, az ajánlott honlapon. No, de sebaj, az elmélkedés jó volt....
Arról a honlapról írtam egy levelet a kutató intézetnek, hogy a család és a faj meghatározás nem szerepel a leírásban. A válasz ma érkezett, a következő javításnál módosítják és a hiányosságot megszüntetik. Ez nektek is köszönhető.
|
|
|
mandala |
Válasz | 2005. május 02. 17:04 | Sorszám: 90 |
|
" Vigyázat: mi a sügérről beszélgettünk és nem a sőregről. " Szvsz, a sőregről volt szó mindvégig.
(( a #56/57-es óta ))
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2005. május 02. 14:35 | Sorszám: 89 |
|
"A sőreg, gazdag, husos valami, ezért a Sőregpuszta kézen fekvő(gazdag, jó termő vidék lehetett), éppen úgy mint a hízott tinó, vagy ökör, szintén sok, nagy, gazdagságot is jelöl." Egyszerűbb magyarázat, hogy a "sőreg" a Sőregpuszta kialakulásának idejében ( XIII-XIV. század ) személynév is volt.
Így egy Sőreg nevezetű ember tulajdonában lévő területet neveztek el ezen a néven, hasonló névadás számtalan van.
Állatnevek mint személynevek ma sem ritkák, az Árpád-ház idejében sokkal sűrűbben fordultak elő.
|
|
|
|
Szana |
Válasz | 2005. május 02. 14:30 | Sorszám: 88 |
|
Bocs! Még valami a hajó kapcsán. Erdélyben és a jelenlegi magyarország egyes vidékein, a padlást (padozat, padlat) hiúnak mondják. Ez természetesen a ház tartozékaként, annak felső része, vagyis héja. Na már most, kiejtése miatt, lehet úgy magyarázni, hogy egyezik a hiu szóval, ami ugye, mégsem ugyanaz, ám okos nyelvészeink megmagyarázhatják, hogy latinból ekkor és ekkor átvett szó.. (Lásd: sevrjuga és sőreg)
|
|
|
Szana |
Válasz | 2005. május 02. 14:20 | Sorszám: 87 |
"Koppenhága ( Kappan-hágó ). " ettől nagyon kifeküdtem...
A kappan különösen jó, mert ugye se fiú, se lány. Tehát aki rámászik, az koppan, vagy hoppon marad és a többi.No! Azért aranyos a vita, mert én is belefutottam a csapdába. Vigyázat: mi a sügérről beszélgettünk és nem a sőregről. A sügér fajtákhoz tartozik a süllő, kősüllő, durbincs, selyemdurbincs és a sügér.
A sőreg a tok félékhez. Amire sok megállapításotok igaz.
A sőreg, gazdag, husos valami, ezért a Sőregpuszta kézen fekvő(gazdag, jó termő vidék lehetett), éppen úgy mint a hízott tinó, vagy ökör, szintén sok, nagy, gazdagságot is jelöl. Még a süreg, sürű, sürgő (gyorsan mozgó, csapatokban?, nagy számban előforduló illene ide.
A 70-80-as években kiadott értelmező szótár nem sokat ér. Főleg azért, mert nagy tudósaink igyekeztek nyakra-főre bizonygatni a szláv és más népektől átvett szavak eredetét.....ami viszont óriási hibája, hogy a megfelelő valódi jelentéstől olyan messze vannak egyes szavai, mint Makó, Jeruzsálemhez. A tájszavakról nem is beszélve.
|
|
|
|
