|
Téma: Nyelvédesanyánk.
|
|
onogur |
Válasz | 2007. január 24. 09:28 | Sorszám: 336 |
Hogy miért Beatrice?
Több mint gyanús, hogy a "kutya" szó akkor tűnik fel nyelvünkben, amikor erős dél-itáliai befolyás éri az országot.
Olasz nyelven a kölyökkutya: "cucciolo"...
Persze azt sem szabad elfelejteni, hogy például a rokon észt nyelvben a kiskutya: "kutsikas". De ha a "kutya" ősi szavunk, akkor hol volt a XV. század végéig?
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2007. január 24. 09:22 | Sorszám: 335 |
Megmenekült a gigád! 
A "kova" a "kő" szó "köv-" tőváltoztának mély hangrendű alakja, az "-a" pedig kicsinyítő képző. Tehát a "kova" jelentése tulajdonképpen kis kő, kövecske. Későbbi változata a kovacs, melyből az idők folymán kavics lett.
|
|
|
|
negyven rabló |
Válasz | 2007. január 24. 00:58 | Sorszám: 334 |
Télleg! Lehet, hogy ez esetben a hivatali nyelv előzi a köznapit? 
A macskát javítanám macs-ra, a cicát meg libára, hogy a nőkről se feledkezzünk meg!
|
|
|
|
Rendes Kis |
Válasz | 2007. január 23. 22:15 | Sorszám: 333 |
|
Farkcsóva, az ebsör
Kutyák számára kreált sört egy holland ölebboltos. A nedűt marhahúskivonatból és malátából erjesztette. Az ötlet onnan jött, hogy vadászgatás után mindig sört iszogatott cimboráival, kutyája pedig csak vizet lefetyelt, amiért megsajnálta. Az ebsör márkaneve: Farkcsóva (Kwispel), a termék szlogenje pedig: "Egy sör a legjobb barátodnak". A még csak pár napja forgalomba került ital alkoholmentes, és ember is ihatja, bár feltehetően nem fogja, mert az ebsör négyszer drágább, mint az "embersör".
... http://gondola.hu/hirek/33560
|
|
|
|
gajo |
Válasz | 2007. január 23. 17:26 | Sorszám: 332 |
|
hm. "Eb oltást" szoktak hirdetni és nem kutya oltást. eb-------------kutya
sertés---------disznó
burgonya-------krumpli
macska---------cica
...
|
|
|
|
negyven rabló |
Válasz | 2007. január 23. 03:00 | Sorszám: 331 |
Mé pont Beatrix? Tán Matyi folyásolta be?
Én pl. mindíg aszondom az kutyunak, hogy: Te bolond eb! erre mindíg elindul a farokkörzés! Nem értem!
|
|
|
|
gajo |
Válasz | 2007. január 22. 22:13 | Sorszám: 330 |
Nem tudom, hogy a "kovács" szavunkat hogyan szeretük, ám nekem gyanús a "kova" szó. Persze ha a kova is átvétel, akkor végem, elnyiszálom a gigám. 
|
|
|
|
gajo |
Válasz | 2007. január 22. 22:07 | Sorszám: 329 |
|
Néha olvasgatok ezt meg azt
|
|
|
|
gajo |
Válasz | 2007. január 22. 22:06 | Sorszám: 328 |
Nemtom! 
|
|
|
|
|
|
gajo |
Válasz | 2007. január 22. 18:32 | Sorszám: 326 |
Bizánciak szerint, Róma szerint, Szovjetúnió szerint,USA szerint.... blablabla...
Azt még senki sem tudta megmondani, hogy pontosan mit értettek a bizánciak TÜRK-ön.Egyébként ippen a bizánci tolmácsok állították, hogy a magyar nyelv azonos a hun-nal. A hun nyelvet beszélő tolmácsok értették a magyart.
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2007. január 22. 17:23 | Sorszám: 325 |
Már bocsánat, de olyan, hogy "kabar", nem létezik, azt csak a Bíborbanszületett találta ki, más egyéb bizonyíték valamiféle különálló kabarok (kavarok) létére nincs.
Mellesleg idáig még senki sem állította olyant, hogy Árpád honfoglalói ilyen vagy olyan nyelven beszéltek.
Megjegyzem: a bizánciak szerint Árpád népe TÜRK (török) volt, és azt szokták mondani, hogy egy császár tévedhet, de egy tolmács az soha.
|
|
|
|
gajo |
Válasz | 2007. január 22. 17:15 | Sorszám: 324 |
"vasverőnek"
És előtte bronz-és rézverőnek?
|
|
|
|
gajo |
Válasz | 2007. január 22. 16:56 | Sorszám: 323 |
A "tárkány" valóban kovács, csak egy a bibi, hogy kabarul.
A kabarok a Kazár birodalomból szakadtak ki, és valószínűleg a török nyelv egy fajtáját beszélték.
A hitükről mindmáig vitatkoznak.
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2007. január 22. 10:59 | Sorszám: 322 |
Egy kis OFF kovács-témában:
A mai Somogyfajsz környékén feltárt X. századi vaskohók technológiája Árpádék előtt ismeretlen volt a Kárpát-medencében. Többek között itt állították elő gyepvasból azt a 15-20 tonna (!!!) nyilakhoz, fegyverekhez szükséges vasat, mely a sikeres itáliai hadjárat megvívásához volt szükséges.
Ez a teljesítmény a X. század Európájában szinte példa nélküli "nagyipari" termelés volt...
|
|
|
onogur |
Válasz | 2007. január 22. 08:38 | Sorszám: 321 |
Más a foglalkozás és más a foglalkozás elnevezése.
Az, hogy a "kovács" szavunkat a szlávból vettük át nem jelenti azt, hogy az átvétel előtt ismeretlen volt ez a mesterség, csak akkoriban még vasverőnek, korábban tárkánynak nevezték a kovácsokat.
Ugyanez a helyzet a "pásztor" szóval is.
A nyelv folyamatosan változik, szinte a szemünk előtt. Nézd meg például, mára szinte teljesen kiveszett a köznyelvből az ősi "eb" szavunk és helyét elfoglalta a XV. században ( talán Beatrix a ludas ) feltűnt "kutya".
|
|
|
|
gajo |
Válasz | 2007. január 21. 21:37 | Sorszám: 320 |
|
pásztor Latinul:armentum, upilio opilio, pastor. Szlovákul: pastier Horvátul: pasztir, paziti Oroszul: pasztúh Lengyelül: pasterz Svédül: herde, herdar Észtül: karjatama, lambur, hingekarjane, juhatama Finnül: paimen
|
|
|
|
gajo |
Válasz | 2007. január 21. 18:59 | Sorszám: 319 |
|
pásztor: a háziállatokat legeltető, örző és gondozó személy. Tehát pásztor a: csikós, gulyás, csordás, juhász, kanász-kondás, csürhés, libapásztor, kecskepásztor. Csikós: eredetileg a ridegen tartott méneseket őrizte./A ló 3-4 éves koráig csikó/. Csordás: a marhákat naponta kihajtja a falu legelőjére. Gulyás: a marhákat tavasszal kihajtja a legelőre, és az ősz beálltáig ott marad velük. Juhász: a juhnyájat legelteti, ápolja. Kondás-kanász: egy falunak tavasztól őszig felügyel a szabad legelőn tartózkodó sertésállományára. Csürhés: a sertéseket naponta kihajtja a "legelőre". Nyáj: együtt levő, együvé terelt vagy együtt legelő juhok, vagy kecskék csoportja.
/Régen más állatok csoportját is nyáj-nak nevezték/.
|
|
|
gyaloggos |
Válasz | 2007. január 21. 09:32 | Sorszám: 318 |
|
A lengyelben savat jelent!
|
|
|
|
Rendes Kis |
Válasz | 2007. január 20. 22:05 | Sorszám: 317 |
|
Őszintén megvallva, nem voltam benne biztos, hogy van-e ilyen latin szó, de majdnem eltaláltam: nem pastare, hanem pasta és nem legel, hanem legeltet
|
|
|
|
HAME |
Válasz | 2007. január 20. 21:44 | Sorszám: 316 |
|
lehetni lehet, mert az etimológiához még annyit sem értek, mint a főzéshez
|
|
|
|
Rendes Kis |
Válasz | 2007. január 20. 18:38 | Sorszám: 315 |
|
Lehet, hogy a pászty a latin pastare-ból (legelni) keletkezett.
|
|
|
|
HAME |
Válasz | 2007. január 20. 14:30 | Sorszám: 314 |
szerintem az állattartás és a pásztorkodás jóval régebbi, mint a kereszténység nyájazása, tehát nem hinném hogy a lelki pásztorból lett marhapásztor, hanem inkább fordítva (az is lehet, hogy a zsidóknak nics külön szavuk a juhászra és a pásztorra, mint ahogy pl. nálunk a kecskéket kecskepásztor tereli ). Egyébként milyen eredetű a latin pastor?
Mert szlávul a pászty legelést jelent
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2007. január 20. 11:07 | Sorszám: 313 |
Nem csak a "kovács", janem a kovász is szláv. A "kvas, kvasz" ugyanazt jelenti az összes szláv nyelvben, savanyítással erjesztett ital, élesztő.
A kohó meg német.
Lásd újfelnémet "choch" - kovácsműhely, vaskohó jelentéssel.
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2007. január 20. 11:01 | Sorszám: 312 |
|
"A magyar ugyebár nomád, pásztorkodó, vadászó népként érkezett." Ez már elavult álláspont, Árpád népe egyértelműen félnomád volt.
A "pásztor" valóban átvétel a szlávból ( igaz, a szláv is átvette a latin "pastor" főnévből ), de Magyarországon az egyházi szláv terjesztette. Tehát elsődleges jelentése szóösszetételekben "lelkipásztor" ( dusni pastir, duchovny pastier ), aztán majd később így kezdték el elnevezni az állatokat terelgető pásztorokat is. A "gulya" szó kaukázusi nyelvekben is előforduló ősi szavunk, a dargva "gula" szó jelentése: nagy hízómarha. Tehát nyugodtan lehetett a "gulyás" foglalkozásnév a "pásztor" elterjedése előtt.
|
|
|
