Téma: Nyelvédesanyánk.
|
Madelon az eb |
Válasz | 2009. november 14. 21:16 | Sorszám: 711 |
Akkor rosszul szótáraztál. Legalábbis ami a csehet és a szlovákot illeti.
|
|
|
Rendes Kis |
Válasz | 2009. november 14. 20:31 | Sorszám: 710 |
Számomra a vlach -> oláh, olasz levezetés hihető.
|
|
|
gajo |
Válasz | 2009. november 14. 20:29 | Sorszám: 709 |
"Miért hívjuk olaszoknak Itália lakóit ?" Azért erre még nem hangzott el meggyőző válasz.
|
|
|
gajo |
Válasz | 2009. november 14. 20:26 | Sorszám: 708 |
Valahol, valamikor olvastam... most kiszótáraztam, a "szőr"-re, ezeket a találatokat kaptam.
|
|
|
Rendes Kis |
Válasz | 2009. november 14. 20:21 | Sorszám: 707 |
Hangosak voltak, de nem tudtak érthetően beszélni ...
|
|
|
Madelon az eb |
Válasz | 2009. november 14. 20:03 | Sorszám: 706 |
szerintem a nemý-nemec (néma-német) párosítás meglehetősen a hajánál fogva előrángatot. A germánok eléggé zajosak voltak...
|
|
|
Madelon az eb |
Válasz | 2009. november 14. 19:57 | Sorszám: 705 |
a vlasy nem szőr, hanem haj. Csehül chlupy, szlovákul chlpy a szőr, oroszul ugyan voloszi, de nekik a haj is voloszi.
|
|
|
Rendes Kis |
Válasz | 2009. november 14. 19:05 | Sorszám: 704 |
Akkor pontos fordítása a "barbár" (= szakállas) szónak !
|
|
|
gajo |
Válasz | 2009. november 14. 19:02 | Sorszám: 703 |
"Oláh, olasz: I. Mindkét megnevezés a kelta Blachus törzsnévből származik"olás, olaas, olas Kun nemzetség név...
|
|
|
gajo |
Válasz | 2009. november 14. 18:55 | Sorszám: 702 |
Én meg azt olvastam, hogy a szőr az alábbi nyelveken: cseh=vlasy belorusz= valaci lengyel=wlosy orosz=volosz szlovák=vlasy ukrán=volosszjainnen már nem nehéz eljutni a vlach szóhoz. Sajnálom de szerintem a vlach szó egyszerűen szőrös embert/embereket jelent, illetve egy olyan népcsoportot melynek jellemzője a dús szőrzet.
|
|
|
Rendes Kis |
Válasz | 2009. november 14. 16:42 | Sorszám: 701 |
Valamék társtopikban olvastam, hogy az "ugor" is "idegen"-t jelent szlávul, az meg régebbről rémlik, hogy a "német" is a szlávból jön és "némá"-t jelent.
|
|
|
mezeiegér |
Válasz | 2009. november 14. 09:37 | Sorszám: 700 |
Na wikipedián ezt találtam: [QUOZTE]The word Vlach is ultimately of Germanic origin, from the word Walha, a name used by ancient Germanic peoples to refer to (mainly) Romance-speaking neighbours. As such, it shares its history with several ethnic names all across Europe, including the Welsh and Walloons. Slavic people initially used the name Vlachs when referring to Romanic people in general. Later on, the meaning became narrower or just different. For example Italy is called Włochy in Polish, and Olaszország ("Olasz country") in Hungarian. Through history, the term "Vlach" was often used for groups which were not ethnically Vlachs, often pejoratively - for example for any shepherding community, or for Christians by Muslims (Karadjaovalides). In the Croatian region of Dalmatia, Vlaj/Vlah (sing.) and Vlaji/Vlasi (plural) are the terms used by the inhabitants of coastal towns for the people who live inland or pejoratively: barbarians who came from the mountain. In Greece, the word Βλάχος (Vláhos) is often used as a slur against any supposedly uncouth or uncultured person, but literally it simply means countryperson and is often used as a synonym for Χωριάτης (Choriátis) which means villager.[/QUOTE] Szóval eszerint a szó a germánoknál a római birodalom területén talált lakosság áltlános neve volt, és ebből jött volna Wales és Vallónia neve is. Ugyanakkor a leírás szerint Balkánon a szó pejoratív élt kapott. A dalmáciai horvátok így nevezték az általuk barbárnak tartott boszniai hegyi pásztorokat, a görög nyelvben pedig a leírás szerint a "vlakhosz" szó kb. olyasmi jelentést hordoz mint SZDSZ-es körökben a "mucsai".
|
|
|
mezeiegér |
Válasz | 2009. november 14. 09:24 | Sorszám: 699 |
Én a vlach-ról azt olvastam valahol hogy görögül idegent jelent.
|
|
|
Békáscity |
Válasz | 2009. november 14. 01:00 | Sorszám: 698 |
Engem úgy idegesít amikor a román-kori építészetről beszélnek... még a végén elbízzák magukat
|
|
|
Rendes Kis |
Válasz | 2009. november 14. 00:46 | Sorszám: 697 |
Köszönöm. Az lett volna a következő kérdésem, hogy a lengyelek mért hívják Włochy-nak Olaszországot, de már látom
|
|
|
onogur |
Válasz | 2009. november 14. 00:28 | Sorszám: 696 |
LvT írta az Indexen: Oláh, olasz: I. Mindkét megnevezés a kelta Blachus törzsnévből származik. Ez a megnevezés idővel átszállt a pannóniai - kárpát-medencei frankokra. A név magyar hangalakja a blak, a szláv megfelelő a vlach. Ugyanakkor Anonymus korában már a romanizált népeket, így a románokat is, jelölte. A korai középkor folyamán nem volt ritka Magyarországra a francia (vallon), olasz parasztok betelepítése. Ezeket is vlachoknak hívták, avagy szláv többes számú alakban vlasinak vö. -olaszi végű településnevek). Ezen szavak kezdőhangja a magyarban vokalizálódott és két legközelebbi újlatin etnikum külön megnevezéssé vált (oláh = román, olasz = itáliai).
|
|
|
Rendes Kis |
Válasz | 2009. november 14. 00:02 | Sorszám: 695 |
Miért hívjuk olaszoknak Itália lakóit ?
|
|
|
|
panda |
Válasz | 2009. november 01. 12:13 | Sorszám: 693 |
"kuksiz" szinonimái: szemlél, mustrál, tekint, stíröl, szemrevételez, néz, bámul, legelteti a szemét, kukkol, méreget, les, hesszel, figyel, kukkerol, ... http://www.szinonimaszotar.hu/keres/kuksiz "Magyarország legbétább online szinonima szótára"
|
|
|
|
|
john batky |
Válasz | 2009. október 02. 18:47 | Sorszám: 690 |
Figyi, akkor a vízben átvitt értelemben már belekerül az íÍrás.
|
|
|
Madelon az eb |
Válasz | 2009. október 02. 16:41 | Sorszám: 689 |
sokkal galádab dolog a szenteltvíztartóba fekete tust önteni
|
|
|
onogur |
Válasz | 2009. október 02. 16:06 | Sorszám: 688 |
És ez az ötlet nem nekem jutott eszembe!
|
|
|
nádihegedű |
Válasz | 2009. október 02. 15:43 | Sorszám: 687 |
Ha vizualizálom amit írsz, hát mulatságos lenne, ahogy élénk játék közben nagyokat harapnánakk egy jólfejlett briósba, de rágni már nem lehet alkalmuk sem a vonósok egy részének, sem a fúvósoknak. Már megint az egyenélőtlen helyzetek, hát rémes !! ) És persze ki jár jól, hát pld. a cembalista, a hárfás, a csellista, az ütősök. Szó ami szó, nem egészséges ilyen kapkodva falni. Erről jut eszembe az a tréfa, amikor egy fúvós együttes koncertjére az első sorban ülők félbevágott citromot nyalogatva érkeztek. ) Ez legalább olyan galád, mint szenteltvíztartóba piros bélyegzőfestéket önteni )
|
|
|