|
Téma: Nyelvédesanyánk.
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2005. december 12. 09:43 | Sorszám: 160 |
Azon, hogy tejfel vagy tejföl, lehet vitatkozni, de én nem erről beszélek.
A népnyelv nem veszi tudomásul, hogy a tejföl összetett szó és úgy ragozza, mintha egy egyszerű főnév lenne.
Tejföl - tejfeles.
Ugyanúgy, ahogy nem a ház tetőjére mászol fel, hanem a tetejére.
|
|
|
|
HAME |
Válasz | 2005. december 11. 16:36 | Sorszám: 159 |
|
Semmi, csak a "szögedies" tájnyelvi alakot átvette az irodalmi nyelv. Hatalmas tévedés. A modoros butapesti "úriaskodó" "e"-zés terjed a köznyelvben, felváltva a "parlagi" vidékies "ö"-zést, a nyelvészek nagyobb bánatára.
A "szegedies" tájnyelvben nem a kettős alakú szavak (szeglet-szöglet) esetén jelenik meg az ö, henem az ë hang helyén. Az hogy tejfel, mégha tetszik is neked, egy nyelvi salto mortale. Más a tej föle és más a fele. És mást jelent valamit (le)fölözni és mást (meg)felezni.
|
|
|
|
Zsíros B. Ödön |
Válasz | 2005. december 11. 14:21 | Sorszám: 158 |
A hajdúságban téjfeles túrós csuszát esznek...
|
|
|
|
I. Rákóczi István fejedelem |
Válasz | 2005. december 11. 14:20 | Sorszám: 157 |
|
Az, hogy - mint kiderült -, az "üdv" nem főnév, hanem melléknév ! ... ugyanúgy csak alaki változata az "üdé"-nek, mint a "hív" a "hű"-nek ... tehát az "üdvös"-nek ("üdés"-nek) még annyi jelentése sincs, mint a "frisses"-nek ...
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2005. december 11. 14:06 | Sorszám: 156 |
Semmi, csak a "szögedies" tájnyelvi alakot átvette az irodalmi nyelv.
Engem a fölszabadulás, föltámadás is halálra idegesít.
Bár a tejfölt elfogadom, de azért tejfeles túrós csúszát eszek, nem tejfölöst.
|
|
|
|
gajo |
Válasz | 2005. december 11. 14:01 | Sorszám: 155 |
|
Mi a baj az "üdvössel ?
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2005. december 11. 12:57 | Sorszám: 154 |
Tulajdonképpen logikus.
A Szabadságharc környékén még "üdves czélok eléréséről" beszéltek...
|
|
|
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2005. szeptember 17. 19:29 | Sorszám: 152 |
|
Műveit kivétel nélkül németül vagy angolul írta, s roppant kiterjedt levelezésében - ez a megállapítás érvényes a honfitársaival folytatott levélváltására is - csak ritkán akad magyar nyelvű. Ugyanakkor gyakran említi, hogy gondolkodását, álmait át- meg átszőtte a magyar nyelvhez való ragaszkodás, ami főleg abban jutott kifejezésre, hogy ha csak tehette, magyar barátaival, honfitársaival magyarul beszélt. Erről tanúskodnak - többek között - Mikes György, Ignotus Pál, Németh Andor, Déry Tibor, Gábor Dénes, Fejtő Ferenc, Faludy György és Hatvany Lajos emlékező sorai. ttp://www.matud.iif.hu/05sze/03.html és
A "magyar" Koestler (Kösztler http://forum.gondola.hu/cgi-bin/ultimatebb.cgi?ubb=get_topic&f=2&t=006904
|
|
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2005. szeptember 14. 17:15 | Sorszám: 150 |
Hali!
Széthullott a gépem, de már müx.
|
|
|
|
gajo |
Válasz | 2005. szeptember 14. 17:12 | Sorszám: 149 |
|
Szerbusz! Aszittem, hogy megevett a parlagfű!
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2005. szeptember 14. 16:20 | Sorszám: 148 |
A bolgár török nyelvű nép volt és csak egy kisebbik részük érkezett a mai Bulgária területére, ahol elég hamar beolvadtak az őslakosságba. A mai bulgárok között már szinte kimutathatatlan a turáni embertípus.
De itt nyelvekről beszélünk, nem?
Hiszen szláv nép nem létezik, csak szláv nyelv.
|
|
|
|
gajo |
Válasz | 2005. szeptember 10. 21:36 | Sorszám: 147 |
|
Látod ezt meg kellene néznem. De valaki majd "bekeni" ide az egész bolgát történelmet és genetikát.
|
|
|
|
mezeiegér |
Válasz | 2005. szeptember 10. 21:29 | Sorszám: 146 |
|
Elvileg az egész balkánra igaz hogy csak átvették a szláv nyelvet. A bolgároknál is nagyobb súllyal van jelen a thrák genetika mint a türk.
|
|
|
|
gajo |
Válasz | 2005. szeptember 10. 21:23 | Sorszám: 145 |
|
Azért kérdeztem a bolgárokat, mert ők nem szlávok, csak átvették a nyelvet. A bolgárok azt emlegetik, hogy rokonok vagyunk.
|
|
|
|
mezeiegér |
Válasz | 2005. szeptember 10. 21:21 | Sorszám: 144 |
|
Mondjuk ez számomra rejtély. A jelek szerint a balkánon az őslakos, számszerűelg nagy többségben levő, letelepedettebb életformájú őslakosság vette át a "jöttment", kiszámú, félnomád szláv betelepülők nyelvét.
|
|
|
|
mezeiegér |
Válasz | 2005. szeptember 10. 21:19 | Sorszám: 143 |
|
viszont szvsz a román hangzásra nagyon szlávos. kb. mintha oroszok beszélnének tört olaszt
|
|
|
|
gajo |
Válasz | 2005. szeptember 10. 21:18 | Sorszám: 142 |
Nem tudom, hogy "tudományosan" /oh! ha itt lenne Merkurius/ ez mérhető e ?
A románok szerint mi magyarok ugatunk. Lelkük rajta ! Egyem azt a csókos dák pofijukat!
|
|
|
|
mezeiegér |
Válasz | 2005. szeptember 10. 21:16 | Sorszám: 141 |
|
horvát, szerb, de abolgár is. kb. az összes Mindenhol a szlávok előtti genetikai-antropológiai típus van túlnyomó többségben. Illír, thrák, stb. típusok. A bolgároknál persze bejátszik a török is, de számszerűleg csak kicsit.
|
|
|
|
mezeiegér |
Válasz | 2005. szeptember 10. 21:14 | Sorszám: 140 |
|
A német-holland stimmel, de szvsz az olasz-görög eléggé karakterisztikusan különbözik. A görögnek nincs meg az a dallama ami az olasznak.
|
|
|
|
gajo |
Válasz | 2005. szeptember 10. 21:13 | Sorszám: 139 |
|
Melyik balkáni szlávokról beszélsz ? A bulgárokról ?
|
|
|
|
gajo |
Válasz | 2005. szeptember 10. 21:11 | Sorszám: 138 |
|
Nem én kezdtem ! Kérdezd meg a Túlnyomásos Akadémiát. Nem véletlen, hogy Kiszely is kilépett!
|
|
|
|
mezeiegér |
Válasz | 2005. szeptember 10. 21:08 | Sorszám: 137 |
|
Én nem, de ez a ki rokon, ki nem rokon öntudat elég fura. Genetikailag pl. még a balkáni szlávok is messze vannak az északi szlávoktól.
|
|
|
