|
Téma: Nyelvédesanyánk.
|
|
mandala |
Válasz | 2005. május 02. 11:52 | Sorszám: 86 |
|
Igen, erre van utalás az 1975-ös értelmező kéziszótáramban(#74) is, "[?tör]" formában ...
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2005. május 02. 11:28 | Sorszám: 85 |
Akkor jó.
A sőreg ősi török szó, abból a korból, amikor a török népek még nem éltek szlávok szomszédságában.
Úgyhogy a szavak hasonlósága vagy a véletlen műve, vagy a szlávok vették át valamelyik türk nyelvből, esetleg a magyarból.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2005. május 02. 10:25 | Sorszám: 81 |
|
"Csak annyit, hogy a magyarban sőregnek nevezett hal valószínűleg ugyanaz, mint amit az oroszok "sevrjuga"-nak neveznek" Na most mindjárt elkezdek káromkodni!!! 
Ezt a marhaságot egy Franz Miklosich nevű szlovén nyelvész találta ki, aki a "szláv összehasonlító nyelvtudomány" ( ne nevessetek, állítólag ilyen létezik! ) jeles képviselője.
Ritka nagy baromságokat képes papírra vetni Miklosich.
Ez a sevrjuga-sőreg egyezés kábé annyira helytálló, mint ahogy a skandináv városokat is a magyarok alapították, lást Stockholm ( Istók-halma ) és Koppenhága ( Kappan-hágó ).
|
|
|
|
mandala |
Válasz | 2005. április 29. 23:44 | Sorszám: 80 |
Nu, mindenesetre én alkoték egy új szót: sőregér.
Ez egy Sőregen honos nagyon kedves cicafajta ... 
|
|
|
gajo |
Válasz | 2005. április 29. 23:13 | Sorszám: 79 |
Az Állathatározó /1969.Tankönyvkiadó/:
-sőregtok
-színtok
-vágótok
Szerintem a sőreg valami tulajdonság lehet, illetve azt
jelölő szó.
Magyar helynevek: Sőreföld
Sőreg /ma Szlovákia/
Sőregpuszta
Sőrekúttanya
Lehet, hogy visszafelé érdemes összefüggést keresni ! A magyarok korábban éltek a tokfélék "hazájában" mint az oroszok! 
És egyre tökéletesebb lesz!
|
|
|
|
mandala |
Válasz | 2005. április 29. 22:54 | Sorszám: 78 |
|
__ http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/aszegj.htm - Arany János - A SZEGÉNY JOBBÁGY "...
Tántorogva ballag a két kajla sőre,
Alig tetszik rajta, hogy mozog előre,
Méla mind a kettő, mintha gondolkoznék:
Hány ízben hozott már és hány ízben hoz még?
... A négy szürke lónak a két kajla sőre
Nagykeservesen tud kitérni előle,
Pedig félni, félnek; mert az isten-adták
Bírnák csak a jármot, mindjár' elragadnák.
..." .. 349.sőre: hízlalásra fogott szarvasmarha. "
|
|
|
|
mandala |
Válasz | 2005. április 29. 22:03 | Sorszám: 77 |
|
" A "sevrjuga"-val érdemes összefüggést keresni ? " Csak annyit, hogy a magyarban sőregnek nevezett hal valószínűleg ugyanaz,
mint amit az oroszok "sevrjuga"-nak neveznek ... (Állatani összefüggés.)
ls.: #71 A képet nem sikerült betennem mert van az URL-ben egy szóköz,
de egy browser-ablakba bemásolva látszik ... Olyasmi, mint a leírásban. " A magyar nyelv értelmező szótára, 1980.V.kötet. Nem szerepel benne a szó. " Az orwell-i rendszer tökélesedett
|
|
|
|
gajo |
Válasz | 2005. április 29. 21:29 | Sorszám: 76 |
A magyar nyelv értelmező szótára, 1980.V.kötet. Nem sze-
repel benne a szó.
A "sevrjuga"-val érdemes összefüggést keresni ?
|
|
|
|
mandala |
Válasz | 2005. április 29. 21:13 | Sorszám: 75 |
|
a sevrjuga: [img]http://www.gastronews.cz/pictures/poradna/2003-10-11_A- SEVRUGA.jpg[/img]
|
|
|
|
mandala |
Válasz | 2005. április 29. 21:10 | Sorszám: 74 |
|
Vszi. nem érdemes összefüggést keresni a sőre és a sőreg szó között ... Egyébként az én értelmező kéziszótáramban (Akad.,1975-ös kiad.) ez van: " sőreg fn Áll A tokfélék családjába tartozó, hosszú orrú, nyúlánk testű hal
( Acipenser stellatus ). [?tör] "
|
|
|
|
gajo |
Válasz | 2005. április 29. 20:37 | Sorszám: 73 |
Igazad, nem mondom, hogy nincsen! Én nem az internettről
néztem ki.
A sőr és a sőre biztosan azt jelenti, jelentette amit leírtam.
Ha azt mondod, hogy átvett szó akkor felrobbanok!BUMM
|
|
|
|
mandala |
Válasz | 2005. április 29. 20:14 | Sorszám: 72 |
|
" Vizipárducz "
|
|
|
|
|
|
gajo |
Válasz | 2005. április 29. 19:38 | Sorszám: 70 |
|
Ezt kár volt kurziválnod ! (Bocs!)
|
|
|
|
gajo |
Válasz | 2005. április 29. 19:35 | Sorszám: 69 |
Szerintem túlerőlteted a hajót.
Egyszerűbb a haj-hajlik /ível/,vagy a héj szóból levezetni. /Te említetted valahol Varga Csabát !/
|
|
|
|
gajo |
Válasz | 2005. április 29. 19:28 | Sorszám: 68 |
"sőreg"
Nem hiszem, hogy e szónak köze van a halakhoz.
Tápiószentmártonhoz tartozik egy Sőregpuszta.
Régebben a "sőr" rövidszarvú ökörfajtát jelentett.
Az értelmező szótár szerint, hizlalni befogott tinó a "sőre".
|
|
|
|
Bigel |
Válasz | 2005. április 29. 17:59 | Sorszám: 67 |
Szerintem az örmény források kutatása csak ezután fog beindulni.
Egyébként szavahihetőbbnek tartom őket,mint a bizáncia-
kat.
Jut eszembe: az egyik barátom mondta, hogy a 80-as években eljutott Alma-Atába.Ott mondták neki a kazahok,hogy mivel ő magyar, így az ő rokonuk, mert a magyar a legnyugatabbra jutott török nép.
Én Isztambulban hallottam ugyanezt a törököktől, csak ők a legészakabra jutott törököket látták bennünk.(nézőpont kérdése )Mégsem vagyunk egyedül!!
|
|
|
onogur |
Válasz | 2005. április 29. 09:58 | Sorszám: 66 |
Tudomásul kell venni, hogy az örmény források hetven éven keresztül politikai okokból nem voltak kutathatóak.
Vagy a Szovjetunióba nem lehetett eljutni, vagy a magyar kommunista hatalomnak nem állt érdekében a kutatás.
De hogy az utóbbi tíz évben semmilyen lépés nem történt ebbe az irányba, az az utolsó három (négy ) kormány bűne.
Persze baskíriai expedíciókra és ásatásokra van állami pénz, pedig azt a hülye is tudja, hogy ott semmit sem fognak találni.
Gondoljunk csak arra, hogy a fehér hunok az örmények szomszédságában voltak és intenzív kulturális-kereskedelmi kapcsolat volt a két nép között. Ez a kapcsolat jól dokumentált, csak minket a téma nem érdekel...(?)
|
|
|
|
Szana |
Válasz | 2005. április 29. 09:42 | Sorszám: 65 |
Végig olvastam a fejtegetéseket. Kicsit mindig elszomorodom, mert a tanítások sok esetben okafogyottak, belemagyarázók és áltudományosak. Soha nem a folyamatosságot tekintik, hanem megakarnak határozni egyes helyzeteket, állapotokat és úgy rögzíteni mint egy kövületet. A nyelv és a zene nem kövület. Állandóan változó, képlékeny anyag, átvesz innen-onnan és ÁTAD. Erről az átadásról feledkezünk meg sokszor és csak arról beszélünk, ha ismerős szavakat, vagy motívumot fedezünk fel, hogy átvettünk. Én ma már ott tartok, ha bizonyos "idegen" szavakat kiegészítek, akkor értelmezni tudom és sok esetben megértem, sőt ugyanazt értem alatta.
"A nyelvek együttélése pedig kétirányú hatást eredményez: még a Kaukázusban élő oszétok ( alánok, azaz iráni nyelvű nép ) nyelvében is vannak a magyarból származó jövevényszavak! " Örülök ennek a megállapításnak. Nem régen a tv-ben, az örmény népről készült filmben elmondták, hogy több ezer! éves krónikájukban az ott élő magor népről írnak, annak csodálatos népművészetéről, de ez csak egy kisebb csoport volt és tudták, hogy nyugatra egy még nagyobb magor nép él.(akik később befogadták őket a török mészárlások elől 1914-18-as években ugyan úgy, mint korábban 1600-1700-as években) elején. És így tovább lehetne folytatni. Tudjuk azt is, hogy uralkodók idegen népekből származó zenészeket és művészeket, de el lehet mondani egyéb dolgokban is, embereket tartottak, akik nyilván hatottak a befogadók kulturájára, vagy átvették azt. Ezért óvatosan kell fogalmazni.
Én a honfoglalás elméletét nagyon sántának érzem, főleg most, hogy a volt NDK területén megtalálták ugyanazon jelképeket hordozó pajzsot, amelyen királlyá (királ, köráll, körön állóvá) avatták a vezért a hunok lakta összes területen. Ez a jelkép a Nap, a Hold és az Esthajnalcsillag. Gondoljatok bele. Bronzkori pajzs!A süllő: nagyon érdekes, még nem néztem utána. A süllő a fogas gyermeke. Felnőtté válással lesz fogassá. Szerintem a süger félék inkább. De, utána nézek azonnak!
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2005. április 28. 11:38 | Sorszám: 64 |
Népzenei kultúránk "törökségéhez" kétség sem férhet, erről Kiszely és mások már sok bizonyítékkal szolgáltak.
De nem kell túl sok jelentőséget tulajdonítani ennek.
Hiszen nézd meg a mai pop-rock zenét, ha születik egy fülbemászó dallam az angol nyelvterületen, azt hamarosan "magyarítjuk" és valamelyik előadó elénekli magyar nyelven.
Ugyanígy történhetett az évszázados türk-magyar együttélés során. Mindez csak azt bizonyítja, hogy a magyar és az ujgur ( közelebbről: jugar ) nép hosszú ideig élt egymás mellett.
|
|
|
|
Bigel |
Válasz | 2005. április 28. 10:58 | Sorszám: 63 |
A török alatt nem az egységes török nyelvre gondoltam
Viszont úgy tudom, hogy a jövevény szavak jelentős része bolgár-török, onogur(ezt neked mondjam ).
Ezerötszáz évvel ezelőtt a török nyelvek is közelebb álltak egymáshoz,mint ma.Egy török nyelv is vehet át szavakat egy másik törökből.
Egy másik topikban írtam(szerintem már olvastad) a magyarok zenei kultúráját.Az törökös,vagy inkább török, és nálam okosabbak állítják, állították, hogy egy népnek ez a második anyanyelve.
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2005. április 28. 10:18 | Sorszám: 62 |
Olyan, hogy török jövevényszó: nincs.
A török egy nyelvcsalád.
Még a csuvasos jellegű török nyelveknek is több változatát ismerjük.
A magyar nyelv nem a török nyelvcsalád egy nyelvének nyelvjárásait vette át, hanem a több mint 600 éves együttélés folyamán sok török nyelv még több nyelvjárásából vett át szavakat.
Ezért elképzelhetetlen, hogy a magyaroknak lett volna egy korábbi, török nyelve, vagy hogy nyelvváltás történt volna.
A több mint háromezer éves magyar nyelv csak egy nagy számú, erős néphez köthető, hiszen különben elveszett, más nyelvi közegben feloldódott volna.
De nem veszett fel és nem oldódott fel.
A nyelvek együttélése pedig kétirányú hatást eredményez: még a Kaukázusban élő oszétok ( alánok, azaz iráni nyelvű nép ) nyelvében is vannak a magyarból származó jövevényszavak!
|
|
|
|
