Idézet:

---

Tagathon írta:
Abban nem kételkedek, hogy a régiek asztrologikusan gondolkoztak, erre van elég bizonyíték. De azt nem értem, hogy jön 1999-es konstelláció Krisztus megfeszítéséhez, amely emlékezetem szerint kicsit korábban történt.

---

Ha egy kicsit figyelmesebben olvasnád, akkor nem kellett volna ezt a kérdésedet feltenned...

Jézus illetve a halottak "feltámadása".

Idézet:

---

Távlatok- A Magyar Jezsuiták Folyóirata(1999)(249.old.) A misztériumvallások meghaló és feltámadó istenségeinek halála=természet ciklusainak szimbóluma! A halála és a feltámadása egy és ugyanazon dolog. Szinte minden vallás szoros kapcsolatot lát a halál és a bűn között. Jézus halálában a bűn teljes ereje összpontosul!

---

Ebben az idézetben minden benne található, ami a feltámadás misztériumára nézve lényeges. Természetesen a valóságban nem képes senki feltámadni. A feltámadás fogalma olyan kifejezetten negatív szellemi hatású égi konstellációkkal van kapcsolatban, ahonnan már csak "felfelé vezethet az út", azaz a szellemi "sötétség" ezután "világosodni" fog...

Jézus keresztre feszítése:
25.04.01. 22:19 UT +2.00 Jeruzsálem
Nap-Mars konjunkció: 9,8°/10,8°kos; Szaturnusz konjunkció: 4°Kos; Hold oppozíció: 9,8°Mérleg; Uránusz quadrat: 9,7°Rák; Neptunusz-Plútó oppozíció: 12,7°/9°Bak;

1999.08.11. 11:09 UT
Nap-Hold konjunkció:18,4°Oroszlán; -Uránusz oppozíció:14,7°Vízöntő; -Mars quadrat:16,9° Skorpió; -Szaturnusz oppozíció:16,9° Bika
(teljes napfogyatkozás!)
-A "holtak feltámadása".
-A zsidó Messiás, Immánuel születése. Az "új mennyei Jeruzsálem landolása" a Bakonyban.

Jézus kereszthalálakor egy kifejezetten negatív szellemi hatású kozmikus kereszt realizálódot. Ennek jegyében feszíttették keresztre egy vallásos rituál keretében, "az első szövetség alatt elkövetett bűnök váltságáért" (Pál levele a zsidókhoz 9,15), véresáldozat (pászkabárány) gyanánt (Pál levele a zsidókhoz 9,22-24) a peszách ünnep előkészületi napján a szanhedrin követelésére.

Az 1999 augusztus 11.-i napfogyatkozással hatásfokozott kozmikus kereszt pedig az elmúlt évezredek legnegatívabb szellemi hatásával rendelkezett az asztrológiai szabályzók szerint.

Idézet:

---

Ez kb. olyan, mintha azt mondanánk, hogy az egy a sok dolog egysége. De ez a logikai analfabetizmus határán áll. Ahhoz ui., hogy sok dolog legyen, mindenekelőtt kell lennie egynek, egységnek, azonosságnak. A tévedés ősi, de kezdetleges, és azok követik el, akik nem tanultak gondolkodni.

---

Az emberi lélek a Folyamatosan Változó Szellemi Való hatásának a következménye, ami a születés pillanatában keletkezik, de kifejezetten élő szervezethez van kötve.

Idézet:

---

Nézzük meg először, hogy mit ír pl. Babits Antal a Bibliai nevek és fogalmak című művében a szentségről:

"Alapjelentése: elkülönítetten élni. Szent az, amit kiemelnek a mindennapi, világi használatból, és szent célra rendelnek. A szentség eredete Istenben van, és azoknak a tárgyaknak, helyeknek és személyeknek tulajdoníttatik, akik ill. amelyek az Ő szolgálatában állnak; Isten megköveteli, hogy népe szent legyen (4Móz 15,40-41; 5Móz 7,6). Jézus Istennek Szentje (Mk 1,24; Lk 4,34; Jn 6,69)."

---

Idézet:

---

Nekem testfüggetlen lelkem van.
Neked semmilyen lelked nincs,
max. egy végső szellentésed
A véleményed lényegtelen.

---

A válasz egyszerű is és bonyolult is, néhol nevetséges.

A kvantummechanikának sokféle interpretációja lehetséges, ha jól tudom. A plato.stanford.edu-n is láttam néhányat, sokat foglalkozik a rejtett paraméter kérdésével, esetleg az MWI-vel, hátha egyéb universum-ok feltételezésével kilőhető a statisztikus jelleg.

(Fizikus barátom szerint ezekre vélhetően nincs szükség.)

Amit most írni fogok, nem lesz szakmai, mert magam dilettáns, bár kicsit matematikai affinitású ember vagyok és az a barátom, akivel hónapokon át tárgyaltuk a Sch-e. kérdését, nos, ő is ezen a szakmán kívüli. De széles látókörű, nagyon művelt, jó humorérzkű ember és kiváló matematikus

Tehát így tudtommal sehol nem olvasható, csak e-mail-ekben, levelezéseinkben.

A lényeg egyszerű. Nézz rá a QM Schrödinger-egyenletére simán matematikai szemszögből. Azt látod, hogy az nem más, mint egy elég különös diffúziós egyenlet. Mint akár a hőtranszport egyenlet is.

Gyakorlatilag a következő kérdések segítenek:

Mi az, amit matematikailag tudhatunk egy ilyen parabolikus pde-ről?

Hogyan lehet, lehet-e analógiát felismerni a hő- és diffúziós egyenlet és a Sch-e. között?

Lehet-e hasonlítani ezen egyenletek megoldásait?

Mit csinál egyes próbafüggvényekkel?

Elárul-e az egyenlet komplexitása valamit a téridőről?

A normálási feltételnek milyen köze lehet a téridő szerkezetéhez? Mit jelent egy komplex fv. abszolút értékének négyzetét integrálni és azt 1-gyel tenni egyenlővé?

Lehet, hogy egy fizikus röhögne, vagy két perc alatt helyretenné a kérdések 95%-át... de akkor is maradna 5%

Ez a kérdés érdekel, de sajnos nem értek hozzá. Fizikus barátom sokat foglalkozott a kérdéssel az universum vonatkozásában. Az ő egyik legfontosabb kérdése az volt, vajon miért nem axiomatizálható a fizika. Ha jól emlékszem, ez volt Hilbert 6. problémája. Egy kérdés, amely jó 100 éve kérdés. Állítása szerint az universum nem halmaz, bár úgy néz ki, halmazokra bontható és részben ez teszi lehetővé a halmazelméletre épülő matematika páratlan sikerét a leírásokban.

Megmutatta, hogy a határozatlansági reláció szerint a valóságban nem létezik pont. Így a pontokból képzett halmazok is idealisztikusak, végül a különböző sokaságfogalmak is.

A leírás térre és testekre bontja a tapasztalatot. De ebben a platóni sokezer éves felfogást követi ma is a tudomány: test az, ami nem tér, és tér az, ami nem test. Ez nem korrekt definíció, az világos.

Ha mai ismereteink alapján ítéljük meg a kérdést... (ha jól értem) -a kvantummechanikai leírást, elveket helyesnek és mérvadónak tekintve- hétköznapi nyelven kimondva a normálási feltételt, egy részecske 1 valószínűséggel van az universum-ban. A kétrés-egyrészecske kísérlet értelmezhető úgy, hogy pl. egy részecske makroszkopikus objektum. Ebbő az a furcsa kép rajzolódik ki, hogy a kozmosz tészta-, vagy térbeli szőttessszerű: a részecske csomó a tésztában, de önmaga a tészta is. Eszerint a plátóni definíció nyilvánvalóan komoly átgondolásra szorul, a dolgok nem szeparálhatóak olyan könnyen, a szétbontás halmazokra önkényes. Mégis elég jól működik tapasztalataink szerint...

Nem emlékszem minden gondolati elemre, de az sül ki, hogy a kozmosz egységes entitás, nem halmaz, részhalmazokra bontása legfeljebb jónak, alkalmazhatónak tűnő közelítés.

Ezért voltam bátor Klausnak azt írni, várjunk a vallási csodák megítélésével, legalább addig, amíg tér és anyag viszonya nem tisztázódik jobban. Én úgy gondolom, nemcsak a fizika fog változni, az magával ránthat minden egyéb elképzelést, amit a világról megállapítottunk.

Azt, hogy a Gestalt nem vezethető le a részekből. Egyébként szó szerint szinte Platón is ezt mondja, mert különbséget tesz a halmaz és az egész között (szükség esetén kikeresem a részt). A Gestalt (attól függően, melyik felfogását vesszük) átvezet egy teljesen más ontológiához, melyben a halmaz, a részek összessége alkalmat ad az egész megnyilvánulására (lehetővé teszi ezt, az az alak, Gestalt), de az utóbbi nem vezethető vissza a halmazra és nem eredeztethető belőle. A Gestalt sajátos a priori: mindig az adott összefüggés feltételként és betetőzéseként jelentkezik. Az alaklélektan aztán belefolyt a behaviorizmusba, de ez az eredeti felfedezések elkenése.

Kvantumközelítések a tudatossághoz (Vitiello-ig és Penrose-ig -...- anyag és tudat, mint duális aspektusok)
http://plato.stanford.edu/entries/qt-consciousness/

Azt írtam, érdekes, nem azt, hogy igaz. A Stanford elméleteket is feltesz.

"nem objektum, szubjektum" Szívemből szólsz. Általános relativitáselmélet?? Ott a megfigyelő nem hat kölcsön a rendszerrel, csak tárgy, műszer, robot.

Javaslat: általános szübjektivitáselmélet, amely a megfigyelő szerepét nem különíti el a megfigyeléstől...

Az első nemklasszikus elmélet, amely számot ad arról, hogy megfigyelés nélkül nem tudunk mit mondani, de ha megfigyelünk, az bezavarhat. A megfigyelő nem tárgy, nem robot, része a megfigyelésnek. Ez nagyon-nagyon súlyos megállapítás. Annyira, hogy efelől közelítve a távol-keleti bölcseletek is közelebb kerülhetnek hozzánk.

Bocsánat, de ez a cikk egy blődli, úgy, ahogy van.

Azt mondani, hogy ""I" am an object, such as Earth, cat, etc." egy akkora ökörség, hogy ezért kár volt megszületni.

Az én nem objektum, hanem szubjektum. S nem objektumszubjektum, hanem szubjektumszubjektum.

Anélkül hogy a magyar nyelv Arany mellett legnagyobb művészét megbántani akarnám, halkan megjegyzem: a szentségre nézve mélyebb eszmefuttatásokat is olvashatunk:

1. R. Ottónál
2. G. v. der Leeuwnál
3. Heideggernél

Én is érdeklődéssel olvasom, különösen azt, amit a Reutersnek mondott, mert az közérthetőbb. De a cikk is elég világos, ha alaposan végigolvassuk.

Az a lényeg, hogy (Márai utolsó naplójából idézve): "minden másképp van", mint amit lokálisan tapasztalunk.

S ez egybevág egyéb sejtéseinkkel is a matematikában, a művészetben, a vallásban, hogy ui. van egy összefüggés, amit innen belülről egyszerűen nem fogunk fel (Gödel).

Idézet:

---

Klaus Matefi 2009.04.14 17:57:13 © (591)
Nekem a meggyőződésem kedves prophet1, hogy az emberi élet egyszeri és megismételhetetlen sajnos. Az, hogy a szegény kínhalált halt Názáreti Jézusról utólag miket találtak ki az evangélisták Pál (Saul rabbi) vezetésével, az engemet nem tud meghatni.

A lélek egy tény, de csak a születésünktől a halálunkig létezik, azaz testfüggő.

A legenda egyértelműen testi feltámadásról tesz említést, ami ki van zárva a véleményem szerint:

---

Nekem testfüggetlen lelkem van.
Neked semmilyen lelked nincs,
max. egy végső szellentésed
A véleményed lényegtelen.

prophet1 2009.04.13 17:08:50 © (579)
Azt mondja Jézus neked is, Klaus Matefi: "Azért tévelyegsz, mert nem ismered az Írásokat, sem az Istennek hatalmát."

Talán majd a te elképzelésed szerint fog feltámadni, vagy fel nem támadni, az Isten Fia?! Nem beszélve arról, hogy nem is e világi életre támadt fel...

Klaus Matefi 2009.04.13 18:20:45 © (582)
Nem ismered kedves prophet1 saját hited alapjait ezek szerint:

Lukács evangéliuma
24,36 Jézus megjelenik a tanítványoknak
Miközben ezekről beszélgettek, maga Jézus állt meg közöttük, és így köszöntötte őket: "Békesség nektek!"
24,37 Azok megrettentek, és félelmükben azt hitték, hogy valami szellemet látnak.
24,38 Ő azonban így szólt hozzájuk: "Miért rémültetek meg, és miért támad kétség a szívetekben?
24,39 Nézzétek meg a kezemet és a lábamat, hogy valóban én vagyok. Tapintsatok meg, és lássatok. Mert a szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van."
24,40 És ezeket mondva, megmutatta nekik a kezét és a lábát.
http://www.ujszeged.ref.hu/bongeszo/cikk/megtalaltak.php
Szeged-Újszegedi Református Egyházközség
A támadás harmadik eleme - s tulajdonképpen ez a legfontosabb - az, hogy Jézus nem támadt fel. Nos, a bibliai beszámolók Jézus Krisztus testben való feltámadását egyértelműen megerősítik - ezért csontjait sehol nem találhatják meg. Egyébként a zsidó nép akkori vezetői komolyan vették Jézusnak a saját feltámadásáról szóló szavait, s hogy tanítványai el ne lophassák Jézus holttestét, eltemetése után őrséget állítottak sírjához. (Mt 27,62-66) Jézus azonban testben feltámadt és kijött sírjából.

...

prophet1 2009.04.13 22:40:01 © (586)
Kedves Matefi!
Ez miért cáfolná az általam mondottakat? Talán arra gondolsz, hogy én "szellemre" gondoltam? - Nem. Én arra, hogy valóságos emberi testben ugyan, de úgynevezett "mennyei testben", vagy más szóval: "megdicsőült testben" támadt fel, ami azt jelenti, hogy nem abban, amiben meghalt, még akkor is, ha látszottak a szegek helyei, stb.

Ez a bibliai kijelentés, és az elbeszélésben nem véletlenül olvasható, hogy "más alakban" is megjelent. Tehát Jézus, feltámadása után nem csak egyféle alakban jelent meg, és nem a külső alakjáról ismerték meg elsősorban a tanítványai, hanem a belső lelkületéről, stb. Ennek a Tamás-féle történet sem mond ellent, hanem éppenhogy megerősíti. Azt a testet már nem korlátozták a tér-idő korlátai.

Én legalábbis így értelmezem.

Klaus Matefi 2009.04.14 17:57:13 © (591)
Nekem a meggyőződésem kedves prophet1, hogy az emberi élet egyszeri és megismételhetetlen sajnos. Az, hogy a szegény kínhalált halt Názáreti Jézusról utólag miket találtak ki az evangélisták Pál (Saul rabbi) vezetésével, az engemet nem tud meghatni.

A lélek egy tény, de csak a születésünktől a halálunkig létezik, azaz testfüggő.

A legenda egyértelműen testi feltámadásról tesz említést, ami ki van zárva a véleményem szerint:

Lukács evangéliuma
24,36 Jézus megjelenik a tanítványoknak
Miközben ezekről beszélgettek, maga Jézus állt meg közöttük, és így köszöntötte őket: "Békesség nektek!"
24,37 Azok megrettentek, és félelmükben azt hitték, hogy valami szellemet látnak.
24,38 Ő azonban így szólt hozzájuk: "Miért rémültetek meg, és miért támad kétség a szívetekben?
24,39 Nézzétek meg a kezemet és a lábamat, hogy valóban én vagyok. Tapintsatok meg, és lássatok. Mert a szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van."
24,40 És ezeket mondva, megmutatta nekik a kezét és a lábát.

A történet megható és felemelő, sőt arra is alkalmas, hogy reményt adjon az embereknek. De az a kérdés, hogy érdemes-e, vagy van-e értelme hiú reményekben ringatnunk magunkat?...

Annyi biztos, hogy Jézus nem jöhetett vissza másodszorra, helyette Immánuel született meg (1999.08.11.), az ószövetségi legendák betervezett messiása...

prophet1 2009.04.14 21:32:35 © (592)
Nem vitatkozom. "A hit Isten ajándéka." Én 20 éves voltam, amikor megkaptam Tőle ezt az ajándékot. Ennek 35 éve. És nemhogy megrendült volna a bizonyosságom Őbenne, hanem még inkább erősödött az évek folyamán - szenvedések és örömök közt egyaránt.

Klaus Matefi 2009.04.15 22:09:43 © (600)
Nézzük, hogy miként fogalmazza meg Babits Antal, a Bibliai nevek és fogalmak című könyvében a hit fogalmát:

"A Bibliában aktív és passzív értelemben használatos. Az előbbi egy személyhez vagy ígérethez való hűségre vonatkozik; az utóbbi egy másik személy kijelentésége vetett bizalomra"

Mint láthatod, a hit az emberi hiszékenységre bazírozik. Ezzel kapcsolatosan egy érdekes eszmefuttatás:

Hinni és elhitetni

Az emberi hit tehát egy valamibe vetett bizalom, aminek persze vagy van alapja, vagy nincsen...
Ha nincsen, akkor is erősítheti az embert pszichikailag, hisz önszuggeszció által az ember valósnak alkotja meg a maga számára.
Ebből adódóan, ha én akár a "Szűz" Máriához, akár Pallasz Athénéhez, vagy a sarki pékhez imádkozom, erőt fog adni a számomra, mivel hiszek benne. A hit tehát nagy dolgokra képes. Ezért is szükség van rá feltétlenül, persze azért érdemes reális dolgokba vetnünk a hitünket, mert a végén esetleg lóghat az orrunk. Az utóbbi mondjuk elmarad a soha be nem váltható túlvilági ígéretekbe, vagy vallások által megjelölt istenekbe, Istenbe vetett hit esetén, mivel az életünk végéig nem jöhetünk rá az esetleges nemlétükre, vagy a valódi kilétükre, ha nem kutatunk céltudatosan utánuk... Mivel pedig az emberi élet egyszeri és megismételhetetlen, így nem lesz módunk a nem létező túlvilágon se csalódnunk bennük...

Isten (Folyamatosa Változó Szellemi Való) léte tény, de nem úgy fest, mint ahogy azt az eddigi vallások lefestették a hívő tömegeik számára...