Új téma  Új hozzászólás

Gondola főoldal | beállítások | regisztráció | keresés | GYIK | fórum főoldal | moderáció
  előző téma   következő téma
»  gondola Fórum   » Kultúra   » Költészet. (2. oldal)

 
A téma oldalai: 1  2  3  4  5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  16  17  18  19  20  21  22  23  24  25  26  27  28  29  30  31  32 
 
Fórumunkon a regisztráció szünetel
Téma: Költészet.
alexander
  Válasz | 2011. október 20. 08:55 | Sorszám: 770
A VILÁG URAI
(Arab tavasz)

Amit Kolombusz egykor nem vélhetett,
ama szomorú-bátor kezdeteket,
indián holokárral jelöltetett -
s most csillagos-sávos lobogók alatt
mohó seregek életet oltanak.

Beszélni akarok veled Jerikó,
távol az égi, arabus légió,
keresztúti bomba robban a porban:
omajják népe fut égve, veszetten,
hazudós fényt hoz a lőporos reggel

Fogytán már ideje régi szavaknak,
csókoljuk a kezét mai uraknak,
erejük a pénz, a fegyver, erőszak,
halálos csapda a múló pillanat:
maga az élet a bűnös cáfolat.

Hiábavaló fájdalmak születnek -
júdás seregek szitává lövetnek -
jogszerű a hasadt beteg elme:
holokausztot fest a tömegeknek:
feni fogát a ferde - ejnye-ejnye!

Manipulálják az emberiséget
ahol Te élsz? már démoni az ember,
kamat-kufárok mérgezik a népet,
media játék a halálos fegyver,
árad a pénz, a vér, miként a tenger.

Országuti krisztus sír a kereszten,
mammon helytartója kényszeredetten
eme szörnyű véghez nem falazhatott:
fejünkre gyújtva a júdási aklot,
mossa kezeit Pilátus – láthatod?!

Olaj profitért tombol az erőszak,
háborút szül a forró sivatag,
a tegnapi tolvaj gépfegyvert ragad -
táncol a nap az arab jázminokkal:
profitot lájmol a véres pokolban.

Már tudjuk, ki hozza ránk a gyalázatot -
jeruzsálemi csillagok tövében,
az önkényes hatalom fegyverével,
Kajafás…Heródes fajvédő vádja
szegezte fel Jézust a keresztfára.

nereus
  Válasz | 2011. szeptember 08. 18:35 | Sorszám: 769
Botár Attila:

APOKRIF ASZÁLY


Az ágon birsfanyar napok
csillagokkal keverten.
Elindul most a kert felém
s indulok át a kerten

Máriák hava Szűz hava:
két évszak senkiföldje –
kő-, szirom-, levélmorzsalék
szállong s tapad tüdőmre.

Kátrányoz, őrjít, meszesít
s férkőzve nyers velőhöz
bénít az apokrif aszály,
szomjan hal ág, gyümölcsös;

tó-darabok mögül kilép,
balta-pofát cirógat:
ágyásra birsfanyar napok,
csillagok, földek rogynak.

Léckapu hárfáján kezem
nyers, nyári dallamot ráz –
bennem a kert, s a kertben én:
jeltelen tücsökcsontváz.

nereus
  Válasz | 2011. szeptember 08. 18:35 | Sorszám: 768
[b]Botár Attila:

APOKRIF ASZÁLY[b]


Az ágon birsfanyar napok
csillagokkal keverten.
Elindul most a kert felém
s indulok át a kerten

Máriák hava Szűz hava:
két évszak senkiföldje –
kő-, szirom-, levélmorzsalék
szállong s tapad tüdőmre.

Kátrányoz, őrjít, meszesít
s férkőzve nyers velőhöz
bénít az apokrif aszály,
szomjan hal ág, gyümölcsös;

tó-darabok mögül kilép,
balta-pofát cirógat:
ágyásra birsfanyar napok,
csillagok, földek rogynak.

Léckapu hárfáján kezem
nyers, nyári dallamot ráz –
bennem a kert, s a kertben én:
jeltelen tücsökcsontváz.

Rendes Kis
  Válasz | 2011. július 04. 13:57 | Sorszám: 767
Örményország

„Az én édes Örményhonom napzamatú nevét vágyom, / Ó hegedőnk sirámzengő, könnycsordító húrját vágyom, / Vérszinlelő virágoknak és rózsáknak hő illatát, / És naíri leányoknak üdén hajló táncát vágyom.

Vágyom a mi barna egünk, tiszta erünk, fényes tavunk, / Nyári napunk és a téli sárkányzajos hóviharunk, / Sötétségbe vesző kunyhót, vendégűző, kormos falút, / Régesrégi városaink ezeréves kövét vágyom.

Bárhol legyek, nem feledem sirámhangú énekeink, / Nem feledem imává vált vésettbetűs bőrkönyveink, / Miként a kard, szívem sebzik téli sárkányzajos hóviharunk, / Árván, vérzőn is csak az én Örményország-nejem vágyom.

Az én levert szivem szerint egyetlen más beszély sincsen, / Narekaci-, Kucsak-szerű fénykoszorús homlok nincsen, / Járj világot: Araráthoz illő ezüst orom nincsen, / Mint el nem ért dicső fokot: én csak Maszisz hegyét vágyom.”

Jeghise Csarenc sorait olvashatod, ha Garni felé elhagyva Jerevánt, megállsz fejet hajtani az Ararát előtt.

... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=94742&cim=ormenyorszag

alexander
  Válasz | 2011. június 27. 17:42 | Sorszám: 766
ARVISÚRA
Schmidt Éva gyűjtése nyomán

Oldozz nyergelj Ménes táltos
sámán járta fehér város
erdők mezők szép határán
Kerka folyó kies partján
medve bálvány sötétségén áthatoltam
nemlét hátán fordulóján álom voltam

Első napon
táltosommal lovagoltam
szentvárosi öreg szellem
nótájával szállt a lelkem
üveg hegyen járt a múltam
tejet ittam vizet ittam
álmot láttam Ob ugorban
a jövőket megidézni mégsem tudtam

Másod napon
Ob melléki dobra dalra
dobbant lábam: csitulj falka!
felfénylik a tundra napja
kapa fogu boszorkányok
táncolták a seprő táncot
himes álom tarka-barka héthatárán
özönvízzel tűzözönnel jött a sárkány

Harmad napon
napnyugaról jött az ármány
híres állat három hírét meg az egyet meghallottam
erdő zúgott, szikla hullott segítségért kiáltottam
öreg szellem ősi jegyben mindenekkel este reggel
medvetoros Hétvárosi Szellemekkel törte lelkem
repülj sólyom pohár koccan bennem a kedv majd kicsattan
túlcsordul az idők java megszólal a sámán szava

Negyed napon
hetvenhétszer szúrtam vágtam
ördögűzten Vitust jártam öklendezve körbe körbe
félelmemet fogvacogva bezártam a szívgödörbe
4 napig én nem aludtam tüzet raktam havat hordtam
étlen szomjan Ob ugorban sámánokhoz imádkoztam
jöttem-menten fájt a lelkem szél rántott a magos égbe
csodaszarvast lovagolván –
felhők fölött üldözött a hold lidérce

Ötöd napon
rontó időn uralkodván
velem volt a híres bálvány
holdnagyszemű napnagyszemű öreg szellem
kinőtt fogú fiú faló lányemésztő idők szárnyán
ordas sámán űzte testem
este-reggel árvák lelke sírt felettem

Hatod napon
4szer láttam hétszer láttam 77szer körbe jártam
napra szálltam holdra szálltam 9 téli éjszakában
halált vártam sorsfordító szellemlázban
sárga házban arvisúrás táncot jártam –

Heted napon -
teherhordó jószág módján
kit hoztam el mostan néktek?
mily neves hős atyját hívtam
mely nevekkel sosem éltek obi népek?
pünkösd napi sámán atyák
holdnagyszemű napnagyszemű
uralkodók Árpád népét
szentvárosi öreg szellem
égzengéses teremtőjét
amazonok király szkíta felmenőjét
újhold reggel megidéztém

Tápláló Ob középtáján futó ló formájú város
medvetoros éjszakákon teliholdat faló táltos
havaseső rémeivel meggyalázott délibábos
Hold szarván a napkeleti szivárványos
Mag-urali Pártiából elhozta a nappalástot

Melegvizek birodalma
Folyóvizek birodalma
tundrák erdők hegyek népét
égbekapta földrerakta
Ataízisz unokáját Anyahita ős ösvényén
szólongatták medve torra!

Védelmezőt hoztam íme!
belső házam pitvarába imént mikor bevonultunk
tejet ittunk vadhúst ettünk
vésztől óvó öreg szellem
védelméért esedeztünk –
tűzbe köptünk párás szemmel
tűzhelyt őrző füstös bálvány
tűzcsikaja vágtatott el szentvárosi fellegekkel

Áldozó tűz parazsára
Nyirfa gyökér rőzsét dobtak
Rókadombon csordakútnál
Áldoztak a napnyugatnak
Ó-kút mellett körbe ültek
Lapkumáni kendert szőttek
Gyermekeknek énekeltek
Látó holló táltos asszony
Káltesi jós Boldog asszony
Puszták felett Szelet vetett
Ob melléki embereknek
Aki csak élt így keresett
Szentvárosi szellemeket

NTK Horváth Sándor

paraszt
  Válasz | 2011. június 27. 17:10 | Sorszám: 765
Gavallér János

A becsület örök


Magyar vagyok,
magyarnak születtem.
A szívemben rend, csend van:

Hálaadó félhomályban,
fák árny-hűsében illan
az idő, boldogságágyat
ringat felém a nyár,
susogó fűszálak közt
tücsök muzsikál,
s csicsereg az ágak közt
a fészekrakó szerenád,
csermely csörgedez,
ájer simogat,
érzem, itthon vagyok,
s bár hajtók fésülik át honom,
itthon maradok,
az igát itt húzom,
ahol apám álmodott.

Űzött őzek csapása,
vaddisznó túrása,
lapály fölött úszó ház,
- utam világörökség,
akár a Hortobágy,
rezervátumkerítés
jelzi: Nincs jogom, vágyam.
Hazám fölött baljós-árnyak,
bujkál bennem a lélek
s a médiák, azt közvetítik: Élek!

Rekettyésben, sás közt,
katakombákban,
szellemarcokon könnyként,
él szívem örökké!
De rabként, soha senki
bohóca nem leszek, nem leszek!

2011. 06. 27.

alexander
  Válasz | 2011. június 27. 08:44 | Sorszám: 764
QUO VADIS DOMINE
hajnali révülés

Minő különös groteszk küldetés?
Az ember nyüzsgő hangyabojban él –
Nem tudván, hová megyünk? Kik vagyunk?
Sodródunk a létezés tengerén.

Ember! Mi végre hát a teremtés?
Milyen küldetés vezet vagy taszít
Az élet-halál keresztútjain,
Úr Jézus-Krisztus trónusa elé?

Te édes Isten! Felfoghatatlan
És Örökkévaló Első Semmi,
Tőled jövünk és ha hozzád megyünk,
Nem tudjuk, miért is kaptuk életünk.

De mindenek mélyén él a remény:
Minden semmi – Magasztos tünemény,
Tudva tudván, Te vagy a JÓK Ura,
Kérünk Téged, váltsd lényünk valódra!

Rendes Kis
  Válasz | 2011. június 24. 06:39 | Sorszám: 763
Figyelmeztesd az Istent…!


... A nyírségi Nagykálló nem csak elmegyógyintézetéről, vagy az itt gyűjtött „Kállai kettős” motívumairól híres. Az 53-éves korában elhunyt egyenesderekú nagykállói könyvtáros – Ratkó József - annak idején a város nevezetességévé vált versei, publicisztikái, drámái révén, s irodalmi zarándokhellyé tette munkahelyét, a Krúdy Gyula Járási Könyvtárat.

... A Görömbei András irodalomtörténész, valamint Nagy András László színházi rendező közreműködésével szárnyára bocsátott adással bizonyítani kívánták, hogy van Szabolcsban, Szatmárban, Beregben annyi szellemi erő, amely éltetni tud egy magas színvonalú folyóiratot. A havonta elkészülő negyven perces "folyóiratszám" a Magyar Rádió Nyíregyházi stúdiójának adásában hangzott el minden hónap utolsó vasárnapján a délelőtti műsorban. Adásaikat a határainkon túl élő - Partiumbéli, kárpátalji, kelet-szlovákiai - magyarok is hallhatták „Jelenléte nem tűrte a nyegleséget” – jellemezte Antall István lapidáris tömörséggel Ratkó Józsefet, majd átadta a szót a József Attila-díjas költő testvéröccsének, dr. Ratkó István matematikusnak, aki ...

... Ratkó József „egyszerre tudta az élőbeszéd, az anyanyelv tisztaságát, a teljes érzelmi és indulati mélységet és filozofikus összetettséget megfogalmazni”. Esetében nem a közönségére sandítás, de az ember örök erkölcsi kényszere íratta le a sorokat. Az „Ami kimondható” c. váteszes verse mai gondjainkat vetíti előre. Lapidáris tömörségű költeményét egy manapság bennünk is felszakadó kívánsággal zárja: „Figyelmeztesd az Istent, / teremtsen újra mindent!”


... http://www.gondola.hu/cikkek/76849-Figyelmeztesd_az_Istent%26%238230%3B_.html

bojtár
  Válasz | 2011. június 08. 15:11 | Sorszám: 762
Páratlan CD.lemez! Sinka István költő saját verseit mondja? összesen harminchatot. Hat verse pedig megzenésítve hangzik el.

Megrendelhető: 1 410-2790 telefonon.

john batky
  Válasz | 2011. május 17. 09:50 | Sorszám: 761
1907.05.17 - 104 éve történt
Megszületett Dsida Jenő költő.
Békáscity
  Válasz | 2011. május 01. 21:01 | Sorszám: 760
Kibédi Ervin:
Ahogy a napok rövidülnek...


Ahogy a napok rövidülnek
Úgy érzem mintha köd borulna rám,
Ahogy az éjjelek lehűlnek
Mind gyakrabban jut eszembe anyám.

Mit oly sokszor elhalasztottam
Elmondanám, mert úgy érzem, hogy vár
Jóvá tenném mit mulasztottam,
De nem lehet, mert Ő már messze jár.

Ó mennyi mindent nem tettem meg!
Még nem késő, te még megteheted
Megőszülve is maradj gyermek
Mondd meg neki mennyire szereted.


Két keze érted dolgozott csak
Mindennél jobban szeretett
Az éjet is nappallá téve
Óvott téged és vezetett
Míg lehetett, míg lehetett.
Most vár valahol megfáradtan
Nem kér sokat csak keveset
Hát szaladj hozzá, mondj egy jó szót
Egy vigasztaló kedveset
Tán még lehet, tán még lehet.

Amit akkor elfelejtettél
Talán még jóvá teheted
Hát menj, rohanj és simogasd meg
A téged védő két kezet
Amíg lehet, amíg lehet.
A szíve érted dobogott csak
Amíg belebetegedett
De Ő titkolta nem mutatta
Nem mondta el; hogy szenvedett
Csak mosolygott és nevetett.

S ha olykor nagyon elfáradtál
Ő hozta vissza kedvedet
Ő tanított beszélni téged
Nyitogatta a szemedet.
Mert szeretett, úgy szeretett.
Bárhol is vagy, hát fordulj vissza
Az ember másként nem tehet
És csókold meg amíg nem késő
Azt az áldott édes szívet
Ha még lehet, ha még lehet.

nereus
  Válasz | 2011. március 21. 15:36 | Sorszám: 759
Szepesi Attila:


BUTA NÓTA

Eleim, ti kutya szászok,
sárgult csonton harsonázók.

Barangoló kósza morvák,
ruszin, pemák, hetyke horvát.

Kolontos vándorként jegyzett
mindenféle kótya szerzet.

Nyalka rácok, gót szőrmókok,
birkasubás jámbor tótok.

Vizenjárók bús malaszttal,
meg akiket völgy marasztal.

Donnerwetter, istenuccse –
nem magyar ez, gót se, tót se.

Világít a bélyeg rajta:
itt is, ott is kóbor fajta.

Békáscity
  Válasz | 2011. március 18. 20:33 | Sorszám: 758
Tanulják meg. Vagy tanuljanak meg magyarul.
gajo
  Válasz | 2011. március 18. 20:30 | Sorszám: 757
Ö,ő nincs a tótoknál. Most mihez kezdenek?
gajo
  Válasz | 2011. március 18. 20:28 | Sorszám: 756
"Szlovákosították Petőfit
Nagy felháborodást váltott ki a szlovákiai magyar pedagógusok körében az egyik írásbeli érettségi vizsgatesztjével kapcsolatos hivatalos útmutató, amely az egyik feltett kérdésre egyetlen helyes válaszként ©ándor Petőfit tüntette fel – szlovák helyesírással, lágyító jellel."
http://nol.hu/kulfold/szlovakositottak_petofit
paraszt
  Válasz | 2011. március 17. 16:04 | Sorszám: 755
Gavallér János

Ne add el tiszta lelkedet!


Ha a béklyó már elenyész,
ha illúzió a remény,
ha a Sátán előtt térdelsz,
ne kérj kegyelmet, kenyeret,
ne add el tiszta lelkedet!

Ha kiszárad az őstenger,
ha kihal az összes ember,
ha a Sátán előtt térdelsz,
ne kérj kegyelmet, kenyeret,
ne add el tiszta lelkedet!

Ha vérrel mossák az eget,
ha keresztre feszítenek,
ha a Sátán előtt térdelsz,
ne kérj kegyelmet, kenyeret,
ne add el tiszta lelkedet!

Ha csillog előtted a fény,
ha hófehér igaz’ a vér,
ha a lét a halálba tér,
ne kérj kegyelmet, kenyeret,
ne add el tiszta lelkedet!

Ha a pénzisten arra kér,
ha szívéből ömlik a vér,
ha a lét a halálba tér,
ne kérj kegyelmet, kenyeret,
ne add el tiszta lelkedet!

Ha bomlik a világ rendje,
ha üvölt majd a félelem,
ha a lét a halálba tér,
ne kérj kegyelmet, kenyeret,
ne add el tiszta lelkedet!

Ha vérrel mossák az eget,
ha keresztre feszítenek,
add át Istennek testedet,
ne kérj kegyelmet, kenyeret,
ne add el tiszta lelkedet!

2011. 03. 15.

SenKyse
  Válasz | 2011. március 17. 00:29 | Sorszám: 754
Gavallér Jánosnak,aki szívében érzi Istent


„halántékod mint a gránátalmagerezd
a fátyolod mögött”

„A természet rejtekezni szeret”


gránátalma dal

betegen vackolódván vigaszul
ajándék gránátalmát kaptam
csak nézegettem sokáig csöndben
sebzett szám varrottan szótlanul –

bontva a piros páncél gömböcske
mint tündöklő ékkőragyogás
szunnyadozik némán a sok kis mag
rubintos cseppekben gyöngyözve

arany fényét hő napsugaraknak
fán ringatózva begyűjtötte
szélsimogatta vegykonyhájára
értőn csillagok bólintgattak

míg énekek éneke hangozna
gyümölcsök gyümölcséről zengne
mint hajnalok hajnalán sugarak
hullámok hárfáján dalolva


-ky 2010 november
*

paraszt
  Válasz | 2011. március 14. 20:29 | Sorszám: 753
Gavallér János

Próba


Soha senkit nem bántottam.
Próbáltam adni, szeretni!
Sokan ütötték a hátam,
próbáltak bűnnel betörni.

Soha semmit sosem kértem.
Próbáltam adni, szeretni!
Elvették az örök hitem,
próbáltak bűnnel nevelni.

Soha embert nem ütöttem.
Próbáltam adni, szeretni!
Szerettem voln életemben
a sorsot látni, nevetni!

Bocsássa meg bűneimet,
ki sosem látott nevetni,
minden ember kit szerettem,
próbáljon mégis szeretni!

2011. 03. 14.

Gyöngy
  Válasz | 2011. március 05. 16:51 | Sorszám: 752
Hoffmann, E. T. A.:
Mágikus lánc fonódik életünkre
(Szedő Dénes fordítása)

Mágikus lánc fonódik életünkre,
hogy szétdúlt elemeit összetartsa;
a Démon ezt a láncot törni gyönge.
Napfényre jut mindjárt sötét hatalma
Költészet tiszta varázstükörében:
leleplezi tüstént a szín, a forma.
A mágus bízva belső erejében
hermeszi zártól tapodtat se hátrál.
S szellem-kapu tárul szavára készen.
Te vagy a mágus, ki lelkembe láttál?
Ki énhozzám űrön átvágva szállott?
Ki szívem forró vágyban megragadtad?
Te vagy! Láncoltak hozzád édes álmok;
szeretetem, gyűlöletem te tudtad;
feltárultam mindenestül szemednek.
A varázs tart, tőlem el nem szakadhatsz,
kínom és üdvöm vallhatod tiednek,
szóba azt öntöd, mit valóban érzek.
Zsákmánya lehetsz-é az őrületnek?
Nyűgözheti-é szellemed igézet?
Rászedett-é valaha csalfa játék?
Nem! Mi a lelket legbelül vezérli,
törjön fel bátran, hogy messzire lássék.
Önnön varázsát egy mágus se féli.
A szívemet immár meghitt vidékre
remény s kívánság tőled messze tépi.
Odafenn büszke csillag gyúl ki égve,
Hű zálogom (te írtad le különben)
fogadd el tőlem, a percet idézve,
mikor te voltál vágyam és szerelmem!
Amit találsz, rögtönzött kép merőben,
a képzelet vigyen dús színt beléje.
Milyennek látod, hirdesd vakmerően.

paraszt
  Válasz | 2011. február 21. 19:51 | Sorszám: 751
Gavallér János

Lélegző hajnal


Arcok nélküli harc. Statisztikák.
Törvények. Nyakatekert trend-rend vár,
hogy elfojtsa a lélegző hajnalt…
Privát galibák kacsingatnak
- Ne láss!-, kiállt őrzőangyalod,
- Gyalog galopp- fel ne add a harcot!
Csacsiság titkot játszik, vakol,
elsimítja látszatát – zokogó majom-,
az asztal alatt csúsztatott akták
bizonyítékokat hallgatnak el,
a félelem mindent elhallgat, s mernek
a szemünkbe hazudni, verőlegények,
zsarnokok, hízott rühes pofák,
- az igazság odaát van – s mi vakok, gyávák,
nem merjük szemükbe mondani:
Pusztuljatok sehonnai bitangok,
miattatok zúgnak a lélekharangok!
Magunkra maradtunk, mi és a csend,
az éjszakai álom, a rettegés:
- Ezek, ha kell ölnek!- szenvedés
arcukra nézni, a hazugság gnóm
ábrázatával szembesülni.
Bűn-trösztök malmában őrölnek,
mérget a lisztbe, sózott abrakot etetnek,
- Ne szólj!-, csendít a sugallat,
- Gyalog galopp- a harcot fel ne add!
Svihák hitvány imát mormol a bíró,
a demokráciaringlispíl jogforgató,
s gyomorforgató szolgáltatást nyújt
az igazságszolgáltatás helyett a jog.
A félelem mindent elhallgat, s mernek
a szemünkbe hazudni, verőlegények,
zsarnokok, hízott rühes pofák,
- az igazság odaát van – s mi vakok, gyávák,
nem merjük szemükbe mondani:
Pusztuljatok sehonnai bitangok,
miattatok zúgnak a lélekharangok!
Mernek a tiszta lélekkel szembe szállni!
Bagatell a sajgás, az érzés szingli,
hatalom ittas az elitkaszt,
halálos bűn senkit nem riaszt,
sorvad az ember, az igazság, a vigasz.

2011. 02. 21.

nereus
  Válasz | 2011. február 18. 10:33 | Sorszám: 750
Botár Attila:

TÉLVÉG

Madáriratos az ég.
Madáriratos a hó.

A part homokján
kifelé táncol, ősi lejtés,
kifelé táncol a hullám.

Odabent vékony papír
leperget minden betűt
holnapra üres a henger –

Szemünkbe patakzol, ég!
Szemünkre olvadsz, hópehely!
Gyerekhangon az eresz csilingel.

vanna7
  Válasz | 2011. február 17. 15:53 | Sorszám: 749
Sík Sándor:
Láthatatlan őzikék

Zöld bársony hegyi rét,
Nyugalmas, mint egy falusi vasárnap.
Mondják: az őzikék
Minden hajnalban inni idejárnak.

Kabóca és a gyík,
Nyúl, meg a mókus régi jó barátom:
Ha addig élek is,
Meg kell a szomjas őzikéket látnom!

És mentem is le már.
Zenélő hajnal, tiszta csoda-kék menny.
Csillámló napsugár
A patakon. Minden, csak őzikék nem.

Késő! -
...

vanna7
  Válasz | 2011. február 17. 15:52 | Sorszám: 748
...ki mindig rávilágít az igazságra, lámpásnak neveztetik ....
nereus
  Válasz | 2011. február 17. 12:57 | Sorszám: 747
Gyöngy
  Válasz | 2011. február 16. 17:16 | Sorszám: 746
... de ugye, nem késő ?

Időzóna: CET
A téma oldalai: 1  2  3  4  5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  16  17  18  19  20  21  22  23  24  25  26  27  28  29  30  31  32 
 

Új téma  Új hozzászólás       előző téma   következő téma
Ugrás:

Email a webmesternek | Gondola