Új téma  Új hozzászólás

Gondola főoldal | beállítások | regisztráció | keresés | GYIK | fórum főoldal | moderáció
  előző téma   következő téma
»  gondola Fórum   » Kultúra   » Költészet. (26. oldal)

 
A téma oldalai: 1  2  3  4  5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  16  17  18  19  20  21  22  23  24  25  26  27  28  29  30  31  32 
 
Fórumunkon a regisztráció szünetel
Téma: Költészet.
nereus
  Válasz | 2007. június 21. 14:58 | Sorszám: 170
Vagy:
http://www.irodalmiakademia.hu/scripts/DIATxcgi?infile=diat_vm_talalatok.html&locator=/dia/diat/muvek/html/NAGY/nagy00001/nagy00001.html&oid=114001&session=425135640
nereus
  Válasz | 2007. június 21. 14:57 | Sorszám: 169
http://www.irodalmiakademia.hu/scripts/DIATxcgi?infile=diat_vm_talalatok.html&locator=/dia/diat/muvek/html/NAGY/nagy00001/nagy00001.html&oid=114001&session=425135640
nereus
  Válasz | 2007. június 21. 14:55 | Sorszám: 168
No, Nagy László Hordószónok I. című verse érdekes átmenet a képvers és az egyszavas vers között...

Vagy:

"ITT NYUGSZIK A 39. GYALOGEZRED"

bojtár
  Válasz | 2007. június 21. 12:05 | Sorszám: 167
Kedves jó Nereus!

Engem ez a hőség nagyon,de nagyon megvisel,ezért egy kissé késtem a válasszal.
- Nincs nekem Weörös költészetével különösebb gondom.
Mint ahogyan minden költőnek,úgy neki is vannak jó,sőt
kiemelkedő művei, de bizony vannak szép számmal gyengén sikerűltek is.Ezt mondom még édesapám esetében is.
Bár vele kaocsolatban nekem is, de főleg édesapámnak nagyon szomorú személyes tapasztalata van. No, de mindent
a maga helyén!
- Előzőleg felsoroltam néhány magyar költőt,mondván,
hogy a műveiket ma már sokan idejétmúltnak,elavultnak tekintik.Ezek voltak Petőfi,Arany,Ady,József Attila,-és
hozzátettem azt is, hogy-több más neves hazai költő műveit is.
Midez nem jelenti azt,hogy én a későbbi és a mai költők
műveit nem ismerem.Tévedett kedves Neurus,mert nem csak
olvasom a verseiket,hanem kozülük többjüket személyesen is ismerem,sőt mondhatom azt is,hogy Tornai Jóskához és
Csoórihoz baráti kapcsolat is fűz.Nagy Lászlóval és feleségével Szécsi Margittal édesapámnál többször is találkoztam, végig hallgattam a költészettel és a napi politikával kapcsolatos vitáikat, sőt őrzök egy rajzot
amit Nagy László édesapámról készített.Hozzá teszem még,Hogy Nagy Gáspár, Tornai és én hoztuk annak idején létre a Sinka István Alapítványt is,amely Magyarországon
tanuló erdélyi fitalokat anyagilag támogatott.Tornaival
sokszor együtt szerepeltem irodalmi rendezvényeken is.
Gondolom hát, hogy a munkájukat,a verseiket is ismerem némileg.
- Kedves Neurus!Írásának az utólsó előtti bekezdésében van egy mondata,ami elgondolkoztatott,amire itt most csak
röviden válaszolok.
Fiatal koromban a Népi Ifjúsági Mozgalomban dolgoztam,
annak a radikálisabb szárnyához tartoztam, ezért bizony meghívást is kaptam az ÁVÓ börtönébe.Édesapám mindíg csitítgatott,mondhatnám azt is,hogy erősen korholt.Mikor
az említett eset történt hazakerűltem a következőket mondta:Fiam,jegyezd jól meg, hogy mi magyarok mindíg is
befogadó nemzet voltunk.Jöhetett hozánk,országunkban letelepedhetett bármilyen náció.Mondhatjuk azt,hogy itt
szabadon gyakorolhatta anyanyelvét,vallását,szokásait.
Ápolhatta kulturáját,hagyományait stb. Mi magyarok mindíg is tudomásul vettük, hogy a jött magyarok között
sokan vannak akiknek a szívét- bár már évszázadok óta itt élnek - még mindíg a Rajna, vagy a Jordán vizének csobogása dobogtatja meg.Ez nem baj - mondta édesapám -
bizonyos szempontból helyes is.Ám ha a magyar föld áldásait eszik és isszák is, amikor arra szükség van
hallják meg, értsék meg a Duna,Tisza,Körözsök és a Kárpátok zúgásait is....stb.Édesapám szavai sokszor a
fülembe csengenek, különösen így van ez napjainkban.Ám ismerem a nagy magyar gondolkodó írását is:
- Szebt István a vegyes nemzetiségű országot mondotta erősnek.Aligha van tizenkét éven felüli gyermek akinek
a fejébe ezt a tételt ne kalapálták volna be.Líra: akik terjesztik más országból jöttek.S azt akarják bizonyítani,hogy milyen jól járt velük a magyar nemzet.
Egy középkori és egy modern ország viszonyait azonban így összelírizálni dúrva hamisítás.A középkori állam nemzetiségeinek ugyanis külön alkotmányuk,külön elhatárolt létük volt,külön kockák voltak egy mozaikban,
a magyarságba a hazafi színe alatt nem lophatták be magukat.Csoport érdekeiket és ellenséges lírájukat rá nem erőszakolhatták.Mernénk mi azt a világos helyzetet követelni ami Szent István vegyes fajú államában volt!
Nos ezt sem felejtem el.
/Kelet Népe 1939 dec.15. Főszerkesztő:Móricz Zsigmond,-
a cikk írója pedig Németh László./
- Valóban a vers bennem is különös , elgondolkoztató,
lesújtó, vagy felemelő érzéseket tud támasztani. Ez a
költészet szent célja.
Példaként hozom íme Nagy Imre versét:

..".Úgy jott haza holtdermedten,
csak a két bús szeme mosolygott,
s virág helyett kötőjében
egy kis halott pacsírtát hozott."

Óh,mennyivel másabb ez a vers a NEONCSÖND-nél!Mennyivel felemelőbb érzést támaszt az emberben.
Úgyhogy a költészettel kapcsolatban fenntartom az előzőleg már leírt véleményemet.

Szertettel:Bojtár.

bojtár
  Válasz | 2007. június 21. 10:09 | Sorszám: 166
Ismerem,Tornai még kézíratban megmutatta nekem.Elolvasni ugyan nem tudtam,így hát ő olvasta fel.Az édesapámhoz írt verseket gyűjtöm,mert szeretnék egy bővített kiadást megjelentetni,-ha találok rá kiadót.-Ugyanis 1997-ben már Bényei József Debrecenben "A vesztesek királya" címmel adott ki hasonló könyvet.Tornai verse még nincs benne.Nekem már több mint 200 hasonló témájú versem gyűlt össze.
Érdekes,számomra felemelő versek ezek.
nereus
  Válasz | 2007. június 21. 07:43 | Sorszám: 165
fejfámra írják majd e versemet,
hogy a homok csak homokot temet
gajo
  Válasz | 2007. június 20. 22:10 | Sorszám: 164
Az egyenlőbbek könnyű homoktemető-t, a többiek meg agyagtemető-t kapnak.
gajo
  Válasz | 2007. június 20. 22:07 | Sorszám: 163
Most volt időm elolvasni, az elejétől. Teccik
gajo
  Válasz | 2007. június 20. 19:18 | Sorszám: 162
"ez szőrszálhasogatás."

Számomra nem. Gyerekként sokszor láttam ezt a tevékenységet, néha én is segítettem. Kukoricát 30 fokban... ezért ütött mellbe.

nereus
  Válasz | 2007. június 19. 20:24 | Sorszám: 161
Tornai József:

SINKA ISTEN-MÁMORBAN


Isten arany-hálója megfogta végül
a te nagy, vad kálomista lelked,
az enyém, a katolikus kamaszé, menekült
és szétszakadt, így találkoztunk valahol
az ombolyos vízpartok alatt, árnyak
a túlvilág sikáros mezőin: szájak, melyek
nem tudnak csak hallgatni. Ami a mi fülünknek
szól, nem emberi és nem isteni: vérünkben, íme,
a Teremtés-mögötti dörömböl, sorolja elviselhetetlen
titkait, amiket halott vagy élő nem ért,
„csak titkon érző lelke ohajtva sejt.”
Ó égi sötétség és világosság küldöttje, szállj meg
minket, elveszettek vagyunk, „modernek”,
mint annyi földi agy lángja, mely csak
a zűrzavar szelére libben meg. Magyarországon
„most tél van és csend és hó és halál.”

nereus
  Válasz | 2007. június 18. 17:58 | Sorszám: 160
Kedves Zoltán Bátyám!

Vörösmartynál a Délszigetben valakinek négy árnyéka volt. Nem valami noprmális, sőt hátborzongató ez a négyárnyékúság, de mit tehetünk? Főleg, ha egy Vörösmarty ír ilyesmit. S lám-lám: Weöres Sándor meg olyan tanácsot ad Takács Gyulának: „Szép, ha a költő szíve az elnyomottakért dobog; csak ne a karkötőóra helyén dobogjon. Amilyen kitartóan véreztek Ábrányi Emilék és Kozma Andorok a honért, éppolyan kitartóan véreznek ma egyesek a nincstelenekért; nagyszívűségük és szent önfeláldozásuk olyan kötelező magatartássá kezd válni, mint amilyen kötelező volt a hazafias lelkesedés a millenium idején…”. (1938 I. 7-én datálta idézett levelét Csöngén.) Vannak egyéb kijelentései is, de most hagyjuk, csak annyit, hogy a líra egyoldalúan nemzeti, egyoldalúan szociális, egyoldalúan individuális, egyoldalúan szenzitív, netán intellektuális, egyoldalúan modernkedő-kísérletező túlhajtottságától igyekszik óvni – barátját?..., saját magát?

A költő nem más, mint a Kozmosz fia, tehát nem különbözik (ne is különbözzék) akármelyikünktől.
S azt hiszem, a továbbiakban nem is annyira a költővel, mint azzal, amit hagy maga után, kell nekem is foglalkoznom. Alapjában a vers olyan világokat nyit meg bennem, amelyek – enyhén szólva – kiforgatnak magamból. Legyen az egyszavas (ilyen nincs, igazából több nyelvtani fejlemény eredményeként jelennek meg, koruk jóval a posztmodern előttre tehető, ha érdemes így korszakolni), legyen egysoros vagy legyen a Szigetek könyve, vagy az Isteni Színjáték.

„Este van, este van, ki-ki nyugalomba’ „ (Arany János)


NEONCSÖND – írja valaki városlakó, szétnézve az üres városi utcán, ahol egy szál neonon kívül semmi orientáló fény. Én azt gondolom, hogy mindkettő költészet. S ha kicsit el is járt fölöttük az idő, nem tagadható meg tőlük bizonyos plaszticitás, sűrítettség, zene. Némi nyugtalanság sem. S valamely bizarrság az utóbbi esetben, hiszen generált alakról, két szó fúziójáról van szó (amely elég „németes” eljárás, de ez legyen az utolsó, amit germanizmusokat illetően mi magyarok átveszünk...).

A másként nem mondható konkrét jelentés vidékén tartok akár ezt az idézetet, akár amazt nézem. Művészet. Jelen esetben: vers, illetve a lírai élmény.

Arra fel kell hívnom Zoltán Bátyám figyelmét, hogy ahogy létezik egyféle "művészet a művészetért" (látom, még mindig elmarasztaló) elv, létezik ugyanitt a nemzeti öncélúság elve is, amely mellőzi a művészet belső és éppen időszerű problémáit, és vizslatja és számon kéri a "nemzetit" akkor is, ha az ott az orra előtt, csak éppen ellenségesen idegenszerű ahhoz képest, amiben felnőtt.

Tehát lehet szeretni, mást ne mondjak: Wass Albertet, szabad ízlés és döntés dolga, de kár hallgatni, vagy mondjuk: bizonyos tájékozódási energiát kellene szentelni Nagy Gáspárnak, Nagy Lászlónak, Csoóri Sándornak, Weöres Sándornak, Kányádi Sándornak, Király Lászlónak, a Lászlóffy-testvérekről, Tornai Józsefről - és a sort folytathatnám - nem is beszélve. Nem biztos, hogy a magyar irodalom megállt Petőfinél, Adynál, Józsefnél, legfeljebb az ízlésünk feledkezett ott.

Szeretettel: Nereus.

bojtár
  Válasz | 2007. június 18. 13:43 | Sorszám: 159
Kedves jó Nereus!

A költészettel kapcsolatos felfogásomat (valamikor hasonló témából írtam az egyetemi szakdolgozatomat is)
adott esetben pedig az egszavasokról véleményt alkotni
a fórum adta szűk lehetőségek között bizony nagyon nehéz.
Talán ez volt az oka annak is,hogy a közölt szavakról,ami
állítólag vers is,indok nélkül, a fórum adta lehetőséget
kihasználva írtam meg a véleményemet.
Az említettek miatt is igyekszem a témát a lehető legrövidebbre fogni.
Előljáróban megemlítem,hogy az ember a bírálatba hiába
adja bele minden, a témába beleérző képességét,igazából sohasem értheti meg a bíráltat,így az egyszavasok íróit
sem, mert minden ember, az író is szuverén lélek; de nem
csak a megbírált az, hanem a bíráló is,az is csak a saját
lelkén keresztül ábrázol és ítél is.Tökéletes és értő
bírálat hát sohasem volt és sohasem lesz.
Nos hát rövidre fogva,szinte slágfortokban;ezek a versnek mondott szavak szerintem nem mások, mint az új,
a posztmodern és dekonstrukcionista iskola egy újabb
kísérleti magyar példányai.Ez az irányzat a magyar
hagyományostól eltérő másfajta ízlés és értékvilágot helyez előtérbe./Weörös is kísérletezett ezzel,mondván,
hogy a magyar lírának is haladni kell az idővel/
E témában érdemes elolvasni Németh Lászlónak 1939-ben
megjelent "Kiforgatnak a múltunkból" című cikkét.
Szerintem a Magyarországon megjelent egyszavasok nem
mások,mint példája az idegenlelkületű modernkedést /ám
csak álmodern/ fitogtató kedvteléseknek.És ha jól nézem
ezek szerzőinek aligha van közük a nemzetismerethez, a
magyar néphez, a legmélyebb értelembe vett magyar kulturához.
Lám,lám az idegenlelkűletű kritikai,irodalomelméleti
irányzatok és azok követői elérték azt,hogy Magyarországon, elsősorban az értelmiség körében ma már
sokan idejétmúltnak,elavultnak tekintik Petőfi, Arany,
Ady,József Attila és más neves hazai költők műveit, és
természetesen azok követőit is.Hogyan lehetséges ez?:

Míg hazám magyarjai
tanakodnak az őszi must
ízéről:ím éneklem én,
én a magyar Parnasszust -
hisz múzsám örök panaszai
azt a hírt sírják felőle,
hogy megcsúfolták e szent helyet
s ma barmok kövér legelője.
Mert bizony a parnasszi táj
szabad puszta, ó szabad.
Megszállták hát füvét az ökrök
s meg a kiabáló szamarak.

Azonban az igazi költő mellett aki a saját korát, a
dolgokat,népe bánatát és örömeit is érthetően és nem
talányokban szólaltatja meg,amellett sohasem húz el a
történelem,mert ő maga is történelem lesz.
Ezek után röviden arról is szólanék,hogy milyen művet
tartok én költészetnek.
Ezzel kapcsolatban megemlítem Móricz Zsigmond jelenlétemben mondott véleményét is."Verset jót, vagy rosszat,érthetőt,vagy akár érthetetlent is, minden átlag-
múveltségű ember is tud írni,de az,hogy költő legyen valaki, az csak igen keveseknek adatik meg."
A továbbiakban azzal folytatnám,hogy mindenek előtt
a forma, a tartalom,versmérték,izmusok,stílusok előtt van
szerintem a költő egyénisége,az eredeti teremtő egyéniség
Az, hogy átvett formában szól,vagy egészen új formát teremt,teljesen mindegy;lényeg a kifejezés érvényessége:
ami nem más, mint a költői varázslat!Nos, van ilyen az
egyszavasokban? Számomra egyértelmű, hogy nincs ilyen
varázslat.És gondolom azoknak a versszerető embereknek sincs kiknek a vers nem játék a szavakkal,betűkkel,képekkel,hangzókkal,a vers nem találós kérdés stb.,hanem kifejezése valami mélynek,eleminek,valami nagy közös ügynek és valami soha
eddig nem hallottnak.
Az egyéniséggel kezdtem,most hadd folytassam a minden
művészet alapjával, - az élménnyel - azzal, hogy a verset
író mit ad, milyen élményét nyujtja át a versszeretőknek.
Az élménynek ahogy én is látom és talán élem is,
sorrendi fokozatai vannak:

- Vannak valóságos,testileg-lelkileg személyesen megélt
megszenvedett élmények. Az egyszavasokba ilyesmit még
utólag belemagyarázni sem lehet.
- Vannak sajátos egyéni lelki élmények, minden embernél
mások.Az egyszavasokban ezt sem találom.
- Vannak végül kifejezetten szellemi élmények is.
Az első,a legelső,a legfontosabb mindíg,mindenhol és
mindenkinél a valóságban megélt élet. Csak aztán jön az
impresszió, a külső látásélmény,a szemlélés,megfigyelés.
a rácsodálkozás lelki élménye.Az egyszavasokban ezeket sem találom.
Ezek közül ritkán van meg bármelyik is tiszta formában,
hiszen a legtöbb ember szintétikus lény, így az író is.
- Ám a szemályes élményt is lehet rosszúl megírni,hiszen
ha nem így volna,mindenki költő lehetne.De csak az igazi
a hivatott költők élik mélyen a személyes élményeket,a
lelki szenvedést is csak ők tudják általános érvénnyel
kifejezni és a szépség fátyolával azt beborítani.
Egy igaz költő nem kívánhat szebbet és jobbat,mint azt
hogy versében a valóságos élményeit lélekkel,szellemmel
és szépséggel tudja telíteni!
Szerintem ez a költészet,költőtől az olvasója többet nem is követelhet. De kevesebbet sem! Ez a mérték! Majd ha az egyszavasokat lehet így mérni,akkor mondhatjuk rá,hogy
azok jó, vagy rossz versek.

Kedves Nereus! Sok dologról nem szóltam.Ugyanis a költészet megítélésében fő kérdés szerintem az, amit a teljesség igénye nélkül megkíséreltem összefoglalni.

Rendes Kis
  Válasz | 2007. június 17. 22:08 | Sorszám: 158
De, télleg aszondtam, hogy vers
Rendes Kis
  Válasz | 2007. június 17. 22:07 | Sorszám: 157
Nem mondtam, hogy vers.
Azt mondtam, hogy költészet !
gajo
  Válasz | 2007. június 17. 21:46 | Sorszám: 156
Egy szó - bármennyire bonyolult asszociációra késztet - nem lehet vers, hisz a versnek léteznek bizonyos műfaji kötöttségei./Igaz egyre kevesebb/.
Ezek a szavak inkább egy nyelvújítási szótárba tartoznak.
Játék a szavak képzésével, új összetételek....
gajo
  Válasz | 2007. június 17. 21:46 | Sorszám: 155
Egy szó - bármennyire bonyolult asszociációra késztet - nem lehet vers, hisz a versnek léteznek bizonyos műfaji kötöttségei./Igaz egyre kevesebb/.
Ezek a szavak inkább egy nyelvújítási szótárba tartoznak.
Játék a szavak képzésével, új összetételek....
gyöngyvirág
  Válasz | 2007. június 16. 22:45 | Sorszám: 154
Kedvelem ezeket az elgondolkodtató asszociációkat. A Tojáséj a kedvencem.
Egy időben gyűjtögettem hasonlókat vagy humoros összetételeket. (Kéjszaka, Korompörkölt

Tetszenek Weöres egysorosai is:
A dal madárrá avat.
A por siet, a kő ráér.

nereus
  Válasz | 2007. június 16. 21:10 | Sorszám: 153
Kedves Bojtár Bátyám!
Szerintem pirulnia sem, neheztelnie sem kell, mert az ország irodalmában feltüntek az egyszavas versek. Ha már ilyen kétes vidékre vetődtünk, magyar népesség, mint Európa, akkor számolni kellett - többek között - azzal is, hogy nem áll meg asszimilálódásunk a puszta hitbuzgalom terén, itt világképek, formák, stílusok fognak - nem is mindig békésen - megütközni. S ez az egész nem fog megállni a jámbor latin egyházi himnuszoknál, képeknél, építészeti megoldásoknál. És az átmeneti vesztesek is csak mi lehetünk. Azért átmeneti, mert elég sok maradt bennünk keleti szellemiségünkből, nyelvünkből, s az sem szégyen: fizikai szívósságunkból. Most itt állunk egy keleti, balkáni, olykor nyugati balladakinccsel az adathalmazunkban, 2 százezer népdalunk rögzítve kottában, sajátos írásrendszerrel, Európában árva nyelvvel, amely előbb "tudta", mi a görög, a szanszkrit, a római verselés csínja-bínja, mint mondjuk a német. Alkalmas lett ez a nyelv a japán haiku, a provanszál szonett, a maláj pantum (Arany János) megszólaltatására is.
L'auberge espagnole
  Válasz | 2007. június 16. 20:47 | Sorszám: 152
?
Nekem meg ezzel kapcsolatban.
nereus
  Válasz | 2007. június 16. 20:00 | Sorszám: 151
Szárnysötét
Királyország
Remetebál
Liliomszörny
Tojáséj

(Weöres Sándor: Egysoros versek. Kiem. tőlem - nereus )

A poliszémiás "Neoncsönd" Judynak szólt, hátha megtér
(-tör-ik) az Egyszavas Versek Egyházába...

bojtár
  Válasz | 2007. június 16. 19:41 | Sorszám: 150
[/b]

Végig olvastam az egyszavas versnek mondott valamiről folytatott vitát. A véleményem és

magyar turista
  Válasz | 2007. június 16. 13:45 | Sorszám: 149
Judy in disguise. Sose hallottam... Hm.
Rendes Kis
  Válasz | 2007. június 16. 06:48 | Sorszám: 148
Köszönöm
nereus
  Válasz | 2007. június 15. 20:53 | Sorszám: 147
"Nemigaz* kedves nereus, nem vagyok én olyan aki "nem nagyon veszi gondjaiba más ízlését"
Jó éjt, szép álmokat, kedves Jutka!

----------------------------------------------
* Ez a nemigaz kicsit sértő, nem?

Judy álruhában
  Válasz | 2007. június 15. 20:40 | Sorszám: 146
Tudod, hogy ez csak egy nick, ez egy híres együttes, még híresebb slágerének a címe,amit imádtam, imádok, de az az érdekes, hogy az első munkahelyemen Dzsudinak becéztek.
Szép álmokat, rózsás csókokat, kinek- kinek, mikor nyugovóra tér.

Időzóna: CET
A téma oldalai: 1  2  3  4  5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  16  17  18  19  20  21  22  23  24  25  26  27  28  29  30  31  32 
 

Új téma  Új hozzászólás       előző téma   következő téma
Ugrás:

Email a webmesternek | Gondola