Olyan mindennapi apró dolgokkal kellene (először) törődni, amelyek megoldhatóak, pénzügyileg kivitelezhetőek és nem csak a környezettudatos keveseknek okoznak lelki örömöt.

Néhány példa:
- fűtéskorszerűsítés, épületszigetelés
Miért jó a környezetterhelés csökkentélsén túl? Mert a tulajnak kevesebbe kerül fenntartani, mert az importfüggőségünk csökken, mert a külkereskedelmi egyenlegünk javul, stb.
- használt kiskocsik behozatalának megkönnyítése, nem kívánt hazai darabok (Trabi, Wartburg, stb.) "leadása" esetén támogatás. Miért jó a környezetterhelés csökkentélsén túl? Mert nem kell szagolni őket, mert biztonságosabbak és korszerűbbek, mert kevesebbet fogyasztanak, stb.*
- használható kerékpárutak építése
Miért jó a környezetterhelés csökkentélsén túl? Mert csökken az üzemanyagfogyasztás, ami csökkenő költség, mert a mozgás egészséges, mert egyszerűen kerékpározni jó és így biztonságos is, stb.
- biogazdaságok létesítése
Miért jó a környezetterhelés csökkentélsén túl? Mert egészséges ételt biztosít, mert kurrens cikk nyugaton, stb.
- stb.

Ezek olyan dolgok, amelyek nem igényelnek forradalmi méretű társadalomátalakítást, viszont azonnali javulást hoznak és sokakat érintenek.
A közvetlen demokráciával és a képviselők visszahívatóságával egyelőre nem hiszem, hogy éppen egy ződnek kéne foglalkoznia. A szememben az "A lila politika", mikor egy párt fő célkitűzése kapásból a forradalmi méretű reform az élet minden területén. Ehhez ugyanis többezer szakértő hosszas munkája is csak kísérleti forgatókönyvet produkálhat, megvalósítható programot nem.

Egyébként egy-egy üzem telepítéséhez kapcsolódó népi kezdeményezés mögött sokszor ott van a konkurencia ügyködése, felbujtó tevékenysége. Ezért nem biztos, hogy jó volt a példád. Pl.: Tudom, hogy a Garéi hulladék ügye azért lett országos ügy mert két különböző érdekcsoport akart Baranya megyében veszélyeshulladék égetőt létesíteni. Az egyiknek politikai kapcsolatai voltak a másiknak jelentős tőkéje. A végén kiütötték egymást.

Az Új Magyarország kifejezést igaz használta egy újság, de hol van már az, továbbá politikai párt még nem használta, sőt hasonló nevű sem volt.

A Kiss Károly megkereshető, ő elméleti dolgokhoz ért, de másokat is be kell vonni pl.: Pavics Lázárt, Kerekest stb.

Jónak látom a gazdaságpolitikai programot nem világmegváltó egységként megszülni, hanem a legfontosabb napi dolgokhoz kapcsolódóan emelni ki több témát és arra keresni a megvalósítható megoldást.

ÚJ MAGYARORSZÁGÉRT

jelszó

TISZTA MAGYARORSZÁGOT!

ideológiai képlet, vagyis értékrend:

Ha már létezne az ÚJ MAGYARORSZÁGÉRT PÁRT akkor ennek a nyilatkozatnak a szellemében sok-sok lépési lehetőségünk lenne.

BÁRMI HASONLÓT TALÁLTOK TEGYÉTEK ERRE A TOPICRA ÉS VITASSUK MEG.

Dr. Eva Maria Barki állásfoglalása arról, hogy a magyar kormány megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezménye 11. és 3. cikkelyét

A 2002. július 4-i tüntetések jogszerűek voltak.

Aggodalom és megdöbbenés kényszerít állásfoglalásra a múlt heti eseményekkel kapcsolatban.

A tüntetőket ütlegelő rendőrök félreérthetetlenül jelzik azt, hogy az államszervezet nem működik rendeltetésszerűen. Utoljára Grósz Károly alatt 1988 március 15.-én és november 15.-én vertek szét tüntetést erőszakkal, de akkor sem ennyire durván. A mostani események engem erre emlékeztetnek. A különbség csak az, hogy ma Magyarország demokratikusként határozza meg magát. Demokráciában azonban ilyen túlkapások megengedhetetlenek, mivel a jogállamiságot kitöltő alap- és szabadságjogok semmibevétele a demokrácia alapjait semmisíti meg.

Az alapvetö szabadságjogokhoz tartozik a gyülekezési jog (- magában foglalja a békés tüntetés megtartásának jogát) - és a kínzás és az embertelen bánásmód elleni védelem joga, amelyek az Emberi Jogok Európai Egyezményében vannak rögzítve, amihez Magyarország csatlakozott. A tüntetés feloszlatásával a 11. Cikkely, a rendőrség brutális bánásmódjával a 3. Cikkely sérült meg.

Alapvető tévedés, hogy a tüntetés pusztán azért, mert nincs bejelentve, jogszerűtlen és szétverhető. A be nem jelentett tüntetés is az egyezmény 11. Cikkelyének védelme alá tartozik, és nem oszlatható fel. Egy spontán tüntetés esetében például egy időben történő bejelentés nem is lehetséges.

Valamely gyülekezés feloszlatása csak az egyezmény 11. Cikkelyének 2. Bekezdésében megnevezett esetekben lehetséges, de ezek közül ez a tüntetés egyiket sem valósította meg, a közbiztonság nem került veszélybe, a rend nem borult fel, a bűnmegelőzés nem került veszélybe, egészségre veszélyes tevékenység nem fenyegetett, a közerkölcs nem sérült, mások szabadságának védelmében a rendőrségnek nem kellett fellépnie. A tüntetés békés, erőszakmentes volt, senkit sem fenyegetett. A közlekedés megzavarását, a közutak egy részének elzárását, a gyülekezés és véleménynyilvánítás szabadságjogának érvényesülése érdekében, a nyilvánosságnak tűrnie kell.

Aggodalomra ad okot, hogyan reagáltak a politikusok, akik a gyülekezés és tüntetésszabadság jogát nyilvánvalóan félreértelmezik.

A gyülekezés szabadsága a legszorosabb összefüggésben van a véleménynyilvánítás szabadságával és azzal a joggal, hogy nyilatkozatokat, információkat, véleményeket hatósági beavatkozások nélkül a nyilvánosság elé terjeszthessenek. A politikai vélemények csak akkor hatékonyak, ha a széles nyilvánosság tudomására jutnak. Bizonyos esetekben ez csak tüntetések által lehetséges. A tüntetések ezért az elfogadott európai normák közé tartoznak, amelyek betartását Medgyessy Péter követelte. Ezért fel kell hívnom a figyelmét az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatára, amely rámutat a szoros összefüggésre a véleményszabadság és a gyülekezési szabadság között és azt hangsúlyozza, hogy a gyülekezési szabadságot a véleményszabadság fényében kell látni. A Bíróság rámutat arra is, hogy jogsértések leginkább akkor történnek, amikor a hatóságok reagálnak a tüntetők véleményeire és követeléseire. Budapesten most pontosan ez történt. A tüntetést elítélték, mert a tüntetők véleménye nem egyezett az országgyűlési választások tisztaságát illetően a kormány véleményével. Az ellenvélemény nem kívánatos a kormány számára.

Aggodalomra ad okot, hogy egyetlen politikus sem hivatkozott a véleményszabadság- és gyülekezési szabadságjogára, még a budapesti Főpolgármester Úr sem, aki egyszer saját maga is egy ilyen embertelen politika áldozata volt.

Aggodalomra ad okot az is, hogy a rendőrség durva eljárását, a tettlegességet, a testi sérüléseket, a könnygáz használatát stb. egyetlen politikus sem ítélte el, sőt dicsérték. Lamperth Mónika belügyminiszter július 5.-i nyilatkozatában köszönetét és elismerését fejezte ki "a rendőrség csütörtöki egésznapos munkájáért". Ez igencsak elgondolkoztató. A belügyminiszter dicsérete az erőszakot alkalmazó rendőrségnek azt a súlyos vádat jelenti, hogy a magyar kormány nem tett eleget az Emberjogi Egyezmény 3. Cikkelyében foglalt kötelezettségének.

Szeretném mint példát, a Bécsi gyakorlatot bemutatni. Az Emberjogi Egyezmény és az alkotmánybíróság joggyakorlata értelmében, Bécsben minden nem bejelentett demonstrációt tolerálnak. A Schüssel kormány hivatalba lépése óta minden csütörtökön tüntetnek. A skandált kormányellenes rigmusok ilyenek voltak: "Widerstand" "Schüssel, Haider an die Wand", azaz: "Ellenállás" "Haidert és Schüsselt falhoz állítjuk!" Egy tüntetés sem volt bejelentve és egyet sem oszlattak fel. A rendőrség azonban minden alkalommal nagy létszámban a tüntetés biztosítására vonult ki.

A magyar kormány eljárása kétségkívül nemcsak a belső stabilitásra van kedvezőtlen hatással, hanem Magyarország nemzetközi megítélésére is. Magyarországot eddig úgy tartották számon, mint az alapvető emberi és szabadságjogok kiharcolásának színterét, elismerve, hogy ez az ország mennyire hatékonyan járult hozzá ahhoz, hogy a kommunista diktatúrák megszűnjenek. Most pedig az a vád éri, hogy az európai csatlakozás küszöbén semmibe veszik ezeket a szabadságjogokat. Magyarország nem ezt érdemli.

Bécs, 2002. Július 7.

Nagyon fontos a külömbségtétel a mozgalmi és a pártpolitika között. A környezetvédelmi mozgalom minden pártot meg akar győzni és a ZÖLD pártot konkurenciának sőt ellenfelének tekinti. A hazai legfőbb mozgalmárok (direkt nem említek neveket) sajnos szinte kivétel nélkül ellenfélnek tekintik a ZÖLD pártot és ellene agitálnak. Erre élő tpasztalatom van. Ez az ellentét később sem valószínű, hogy fog oldódni, mert a politikai pártnak nyílt kompromisszumot kell kötnie, hiszen a szavazásnak nyoma van. Viszont a mozgalom titkos paktumokat köt. A mozgalmaknál a titkosság lehet írásos, de lehet kézfogásos hallgatólagos is. Ezt akkor lehet észrevenni, amikor egy-egy kérdés mellett elsiklik az adott egyesület, míg más ügyet meg vehemensen támad.

A környezetvédő egyesületek látni fogják a mi döntéseinket, mig mi az ő titkos paktumait nem látjuk. Mi kell hogy döntsünk adott ügyben, de neki nem kötelessége véleményt nyilvánítani. Ő minket minden döntésünkről mindig számon fog kérni, de saját szemében a gerendát nem fogja észre venni

Az ökoszociális piagazdaságnak mennyi hívőt fogok támasztani? Remélem sokat. De erről valószínű több topicot kell majd indítani, azon a weboldalon ami a miénk lesz.

Örülök, hogy az ökoszociális piacgazdaság mint célkitűzés eddig mindenki számára elfogadható.

Na? Megtalálta valaki azt az külföldi emberjogi nyilatkozatot ami a tüntetéshez kapcsolódóan születet és leírja, hogy EU normát sértett a magyar rendőrség?

A név kötelez, névnek tudatalatti hatása van, hítet és keretet ad, lehetőséget teremt.

Legyen ez egy igazi parlamenti munkára alkalmas sokarcú de elsődleges értékrendjében zöld elveket érvényesítő párt.

Ne féljetek ez a név nem jobboldali, nem baloldali mert le tudjuk ír el tudjuk mondani, hogy a 10 millió honfitársunkkal együtt milyen ÚJ MAGYARORSZÁGOT szeretnénk teremteni.

ÖKOSZOCIÁLIS PIACGAZDASÁG

A 90-es évek elején, de ma is a zöldek körében ez a fogalom ismert. Mit jelent? Hosszú! Néhány gondolat:

Mit érthet egy politikus az ökológiai alatt? Biztos sok baromságot is (Mint ahogy a szabadságon, testvériségen, nemzeten, szolidaritáson szoktak érteni), de ezen kívül azért a politikus is megérti, hogy vannak
-- kimeríthető és "kimeríthetetlen" erőforrások és a kimeríthetőkkel különösen takarékosan kell bánni, a kimeríthetetlenhez pedig az egyenlő hozzáférés jogát biztosítani kell.
-- Vannak megújítható és megújíthatatlan erőforrások, ezeket sem lehet a piac szabad prédájává tenni.
-- A közgadászok által hírdetett "láthatatlan kezet" mint piaci szabályozó erőt alkalmazni és abban hinni, katasztrófális hatású.
-- stb.

Mit ért a politikus a szociális alatt? Ebbe a fogalomkörbe tartozik a testvériség, szolidaritás, vagy ökológiában használatos altruizmus, de önfeláldozás, a szeret is, sőt az egymást segítő szolgálat is. Mi a lényege? Az ember egyedül gyenge, mindenki gyenge, de vannak közöttünk akik a másik segítségére jobban rá vannak utalva. Az emberek együttműködve tudják segíteni a gyengét és az emberi szeretet meg is követeli, hogy segítsük egymást.

Mi a piacgazdaság? Na ezt a legnehezebb egy zöld számára meghatározni, de Pavics Lázár, Kiss Károly stb. közgazdász barátaim ezt biztos érzékkel képviselik. Tudom viszont, hogyha a piacgazdaságot abszolult értelemben elutasítjuk, akkor el sem tud a pártunk indulni, mert beleesünk az előző két párt hibájába.
--------------------------------
Kérlek figyeljétek a különböző fórumokat és topicokat és hordjátok össze, soroljátok fel erre a topicra az összes olyan témát amit a mai Magyarországon egy zöld politikusnak képviselnie kell.

Én például a közvetlen demokrácia körébe azt a témát és azt a külföldi nyilatkozatot, amiben a Kossuth téri és Ezsébet hídi tüntetés jogszerűnek tekintik, feltétlenül ide tartozónak tartom. Alapvető emberi jogaink sérültek akkor, amikor a két tüntetést szétverték.

Egyik olvtárs igérte ugyan, hogy nyit egy ilyen rovatot, valami találkozós-félét, de nem tette. Megtehetnéd helyette! (De még véletlenül se emlékeztessen PFT-re!)

"Javasolom az új zöld pártnak a következő nevet:"

Ez az, tegyünk javaslatokat. Névre, logora, programra, stb...
Gyűjtögessünk, és ha összeállt, akkor a nexusra felteszem. (Vagy máshova, mind1.)
Az Új Magyarországért név nekem nagyon teccik, de nem fogják rögtön rásütni, hogy szélsőjobb? Ilyen nevet ugyanis baloldali párt/mozgalom tuti nem ad magának.

Logo javaslatom: egy zöld színű kézben a Föld (esetleg Magyarország kiemelve). Ha tetszik, megcsinálom. De jöhet más 5let is.

Az ökoszociális piacgazdaság viszont tökéletes. Mondhatni kúl. Ez saját szerzemény, vagy létező fogalom?

"Viszont válasszunk ki egy időpontot a politikai mozgalom elindítására."

Mondjuk, amikor összeállt az anyag, és felkerül a netre.

"Mi monhatjuk azt, hogy aki a sorainkba lép annak nyilatkoznia kell, hogy az állampárt idejében működött III-as ügyosztályhoz jelentéseket nem írt, valamint annak alkalmazásában, megbízásában nem dolgozott. Amennyiben a tag hamis állítást tesz, úgy az etikai bizottság megvizsgálja és megalapozottnak tekinti, akkor azt nyílvánosságra hozza, a tag pedig a szervezetben elveszíti minden tisztségét. "

Ez természetes. Egyetértek.
És rögtön nyilatkozom is: semmiféle ügyosztály tagja, besúgója nem voltam. Nem is lehettem, mert a rendszerváltáskor voltam 18 éves.

kyu

Biztos kell egy weboldal, de a nálam rutinosabbak tudják, hogy hol kell ezt elindítani.

Javasolom az új zöld pártnak a következő nevet:

ÚJ MAGYARORSZÁGÉRT

jelszó

TISZTA MAGYARORSZÁGOT!

ideológiai képlet, vagyis értékrend:

ÖKOSZOCIÁLIS PIACGAZDASÁG

A szervezet elindulásának időpontját még nem határoznám meg, mert az az egyik legfontosabb taktikai kérdés.

Viszont válasszunk ki egy időpontot a politikai mozgalom elindítására.

Fontos, hogy tanuljunk az eddigi indulások hibáiból és kellően pontosan határozzuk meg magunkat, de az önmeghatározásunk ne legyen elriasztó hatású.

Ha az önmeghatározás nem jó, akkor nem lehet hozzá pénzt szerezni és el sem tudunk indulni.