A vízeresztés nagyrészt gravitációs úton, a Balatonba történő visszapótlás műszaki létesítmények közbeiktatásával történne...

Tavasszal a tó vízszintje megemelkedik, s ilyenkor a partmenti sáv víz alá kerülne, ha nem lenne vízeresztés.

1998-2000 - ben pl. 1,2 milliárd m3 vizet negedtünk le a Sió csatornán keresztül a Dunába!

Az elmult évtizedekben hasonló mennyiségű vizeresztés volt évente...
Az utóbbi két évben a tó alacsony vízszintje miatt (2001. 09. 03-án: + 55 cm, 2002. 10. 11-én: + 37 cm. volt a vízszint magassága!) nem volt vízeresztés.

Az új víztározókat nem a "Sión", hanem a Sió csatorna mentén, a csatorna gerincfolyásától számítva, légvonalban 15-50 km-re javasolom megépíteni.

Azt mondják a Sió csatorna zárva van hosszú évek óta.

Nem értem azt sem, hogy ha létrehozunk pár víztározót a Sión akkor abból hogyan pótoljuk vissza a Balatont. Ti. a víz rendesen csak lefelé folyik, felfelé nem.

Évek óta szorgalmazom, hogy a Sió csatorna mentén, az adófizetők pénzéből építsünk víztározókat és ezekben raktározzuk el a Balatonból leeresztett kiváló minőségű tóvizet. (Az igaz, hogy az utóbbi két évben nem volt vízeresztés!- de...)

Évente 600-700 millió m3 kiváló minőségű "tóvizet" engedünk le a Dunába, immáron évtizedek óta! Amennyiben ezt a vízmennyiséget raktároznánk, a forró nyári napokon, ill. májustól - szeptemberig folyamatosan pótolni tudnánk a naponta elpárolgó cca. 6 millió m3 tóvizet. A Balaton vízszintje nem süllyedne 70 cm alá.

Javasoltam, s konkrétan is kidolgoztam annak tervezetét, hogy az előbbiekkel egyidejűleg, a Dunántúlon építsünk további 8 - 10 víztározót!
Ezeknek költsége cca. 125 mrd. Ft lenne.

A tét nagyon nagy! - mert prognosztizálható az, hogy a Dunántúl szép lassan "ki fog száradni"...
(A Szlovákok 40 km. hosszban saját országukba terelték át a Dunát és azóta csupán a 20 - 30 %-át adják át a korábbi Dunai vízhozamnak! Minden kétoldalú, ill. minden nemzetközi megállapodásra fittyet hánynak...)

Beleértendő a szóbahozott negatív folyamatba a két nagy tó sanyarú sorsa, a folyók siralmas helyzete, (a Rábában juliusban bokáig ért a víz!), kiskertek, a mezőgazdasági- és erdőgazdasági földek, a halastavak (a halgazdasági halaknak nyáron alig jut friss víz, mivel cca. 50 %-át tudják csak biztosítani az optimális vízmennyiségnek!) Elképesztő állapot? - igen.

A jelenlegi kormány nemrég határozta el, hogy nem a Dunántúlon, hanem a Tisza mentén épít 125 mrd Ft-ért 8-10 nagy víztározót!

E döntés helyességének vitatásába most nem bonyolódom bele, mégis hozzáfűzök egy megjegyzést: ..."árvízmentesítésre" nem fog megoldást hozni a tározók megépítése, ezt ki is számítottam..., (naívság azt gondolni, hogy "tárolni" tudjuk a Kárpátokból alázúdúló víztömeget!! Egyébként pedig, sajnos lehet egy nagyon is v e s z é l y e s más következménye ennek az elhibázott döntésnek! -, mégpedig az, hogy addig, amíg külföldről "érkezhetnek" pl. a ciánszennyezéshez hasonló katasztrófák, életveszélyes a víztározók megépítése, mert nem csak a Tiszát éri el a méreghatás!!, hanem egész tájegységeket, a Nemzeti Parkokat, stb...

Visszakanyarodva a Dunántúlra, konkrétan a Velencei tóhoz. 1974-ben, ill. 1979-ben a Zámolyi és a Pátkai víztározók üzembehelyezésétől azt várták Szabó miniszteri biztos Úrék, hogy megoldódik a Velencei tó vízpótlása. Nem oldódott meg, mert a "csapadékvízre" alapozva építették meg a két tározót. A meleg nyári napokon a táozók szinte üresek, azokból vízeresztés nem lehetséges...

A Lázár kormány az 1970 es években nagyobb összegű támogatást adott a Velencei tó környékének fejlesztésére!

Mit gondoltok mi lett belőle? - nos, körbebetonozták az egyébként is halódó, "vizes zsacskó" szerűen működő, vízcserére képtelen, halódó Velencei tavat! ( Pl. a befolyó mosószer és méreganyag évtizedek óta nem tud eltávozni a szerencsétlen sorsú tóból!) Nagyon rossz döntés volt...

Remélem, hogy a most beharangozott "Balatoni partszabályozás" nem egy ehhez hasonlatos, szintén elhibázott döntést jelent?!

Sajnos benne van a pakliban ez a nem kívánatos jelenség is, mivel a szereplők (szakértők!) ugyanazok! Az új szellemiséget hozó, viszonylag új szereplő Bóka Istvánt leváltották, rá se hederítenek, észérveit válasz nélkül hagyják! Pedig rólunk van szó, az ott élő lakosságról és az adófizetőkről, ill. a bizalmat szavazó állampolgárokról...

A Balaton vízpótlására az utóbbi 50 évben 6 "nagy" vízpótlási terv született.

Ezeknek három közös jellemzője volt, az alábbiak:

Egyébként fura ötlet. De lehet úgy is megvalósítani, hogy jó legyen és úgy is, hogy rossz.

Egyébként az EU-ban valóban vannak jó környezeti szabályozások, de az elsőség a gazdaságé és pedig a multiké.

EU - A Jobbik Magyarországért a környezetvédelemről

Budapest, 2003. március 26.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom jelenleg nem látja biztosítottnak az Európai Unió strukturális alapjainak teljes körű kihasználását. A legjelentősebb uniós források tekintetében nincs biztosítva a megfelelő intézményi és informatikai háttér, ami alapvető feltétele a pénzeszközök lehívásának.

A JMM fontosnak tartja, hogy a jelenlegi uniós szabályoknál szigorúbban kezeljük a légszennyezést és az erdővédelmet. A szomszédos országokkal történő adatcsereforgalom (pl. Románia) megnehezül a csatlakozás következtében, amely nagymértékben megnöveli a harmadik országokból származó környezetszennyezés kockázatát.

A csatlakozási szerződés környezetvédelmi fejezete továbbra sem hozzáférhető az érdeklődők számára magyar nyelven, ami a népszavazás előtt két héttel elfogadhatatlan.

Ádám Kata
Minisztériumi ígéretek szerint március végéig elkészül a Balaton partszabályozási terve. A környezetvédelmi szervezetek szerint a Balaton több százezer négyzetméterrel kisebb lesz az új partvonal meghúzása után, és a parti sétányok, új vitorláskikötők építése miatt veszélybe kerülnek a nádasok.

– Március végéig elkészül a Balaton partvonal-szabályozása, s ezt követően azonnal indulhat a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv kidolgozása – jelentette be Gerzanics Anna, a Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetője a Balaton vízpótlásával foglalkozó hétvégi konferencián.

A part-rehabilitációs terv kidolgozását az úgynevezett Balaton-törvény írja elő; a jogszabály alapján a partvonal-szabályozási terv elkészítésének végső határideje 2002 december 31. volt. A szakemberek véleménye e témában megoszlik; egyes civil szervezetek képviselői szerint ugyanis a Balaton több százezer négyzetméterrel kisebb lesz az új partvonal meghúzása után, és a parti sétányok, új vitorláskikötők építése miatt veszélybe kerülnek a nádasok. A rehabilitációs tervet készítő VÁTI irodavezetője szerint a rehabilitáció éppen a nádasok megóvását szolgálja, mivel úgy kívánják meghúzni az új partvonal határát, hogy a partközelben közösségi terület legyen. – A magántulajdonosok többsége ösvényeket vág a nádba, stégeket, csónakkikötőket épít, a vízben is kiirtja a nádtöveket – érvelt a konferencián Nagy Ágnes.

– A partvonal-szabályozás, illetve a tó életébe történő beavatkozás akkor támogatható, ha a tervek kidolgozása során figyelembe veszik a Balaton ökoszisztémáját, és minél kevesebb mesterséges beavatkozást tesznek – mondta az MNO-nak Droppa György, a Duna-kör ügyvivője. A szakember emlékeztetett arra: a tóval kapcsolatban felmerült minden egyes probléma – mint a tömeges angolnapusztulás, az alacsony vízállás – nagymértékben az emberi beavatkozásoknak volt köszönhető.

– A Balatonnak természetes vízingadozása van; amikor az alacsony vízállást egyesek katasztrófaként állítják be, elfelejtkeznek arról: voltak ennél súlyosabb esetek is, mint például a Velencei tó kiszáradása, ami még a múlt században történt – magyarázta Droppa György, hangsúlyozva: a tó ökoszisztémájára igen károsan hatna, ha – mint egy feszített víztükrű medencét – csordulásig tartanák vízzel. – Gyakran hivatkoznak arra, hogy az utóbbi években nem engedtek le a Balaton vizéből. A siófoki zsilipet valóban nem nyitották meg már két éve, előtte azonban igen. Ha annak idején hagyták volna „túltölteni”, akkor ma több víz lenne a tóban – hangsúlyozta a környezetvédő, aki szerint e káros folyamatnak most isszuk a levét.

– A Balaton életében akkor következne be minőségi változás, ha növekedne a természetes élettér, illetve a nádasok tömege. Ha a tó feltöltése folytatódik, ha kibetonozzák a partokat, ellenkező előjelű változások várhatók – jelentette ki Droppa. Mint mondta: a partrendezések során azt kell megvizsgálni, hogyan tud a tó ökológiailag minél több eredeti értéket felmutatni. – Ez a szempont a gazdasági érdekekkel is összefügg, hiszen a Balaton – és környezete – minőségi romlása az idegenforgalomra is kihat.

A vízpótlás szükségességét a környezetvédők ugyan vitatják, ám a Balaton Fejlesztési Tanács ezt a mesterséges lépést sürgeti. A vízügyi tárca a Magyar Tudományos Akadémiához fordult állásfoglalásért, ami várhatóan még idén tavasszal megszületik – tudósít a Népszabadság Online.

Szabó Mátyás miniszteri biztos a hétvégi rendezvényen hangsúlyozta: a tapasztalatok ismeretében elmondható, hogy minden tizedik-tizenötödik esztendő után bekövetkezik egy száraz időjárási periódus a Balaton környékén, ami az átlagosnál lényegesen alacsonyabb vízállással jár. – Ez eddig két-három év alatt elmúlt, s a tó medre újból feltöltődött. Csak az elmúlt három évben fordult elő először, hogy a tóba befolyó vizek mennyisége kevesebb volt, mint amennyi víz elpárolgott a mederből – szögezte le a vízügyi szakember. Szabó Mátyás elmondta azt is: a Balaton területe a part-rehabilitációt követően összességében tíz hektárral lehet kisebb. – Ebből legalább öthektárnyi területet vesznek el azok a már most is létező, illegális magánfeltöltések, amelyeket a terv közösségi célokra hasznosíthatónak tart. További öt hektárt azért töltenének fel, hogy kedvezőbb áramlási viszonyokat hozzanak létre a mederben, lehetőséget teremtsenek a parti sétányok kialakítására – mondta a szakember.

Illés: Kóródival az őskáosz jött
2003. március 13. 12:59

Magyar Nemzet
Kóródi Mária színrelépésével „őskáosz” köszöntött be a környezetvédelmi minisztériumban –fogalmazott Illés Zoltán, a környezetvédelmi bizottság fideszes alelnöke. Illés az adatvédelmi biztoshoz fordul, amiért a minisztérium nem ad betekintést számára a 64 millió forintért, egy SZDSZ-közeli vállalkozás által készíttetett tanulmányba.

– Hogyan értékeli Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszter tevékenységét?

– Sajnos nem nehéz választ adni. Már az első bizottsági meghallgatásán elmondta: ő nem ért a környezetvédelemhez, majd megtanulja. Egyelőre nem sikerült neki. Több főosztályvezetővel, de alacsonyabb beosztású szakemberrel is beszéltem a minisztériumból, akik azt mondják, hogy Kóródi Máriával az őskáosz köszöntött be a környezetvédelmi területen, vagyis a Pepó nélküli Pepó-korszak. Nem gondoltam volna, hogy ezt is alul lehet múlni. Anyagilag és szakmailag is jobb lett volna a magyar adófizetőknek, ha olyan ember kerül a környezetvédelmi tárca élére, aki ért is ehhez a területhez. Akkor talán nem kellett volna 64 millió forintot fizetni egy SZDSZ közeli embernek egy tanulmány elkészítéséért. Sajnos a minisztérium a zöld szervezetekkel sem egyztet már. Kóródi Mária és tanácsadói csak egy dolgot végeznek jól, nevezetesen a média elhárítását.

– Több, mint tíz tagozat megalakulása várható a Fideszben, a párt áprilisi kongresszusa után. Várható környezetvédelmi csoport létrehozása, illetőleg hangsúlyosabb szerepet kap-e a Fideszben ez a terület?

– Orbán Viktor jelezte, hogy létre kell hozni egy környezetvédelmi tagozatot, amelynek a többihez hasonlóan pártonkívüli szakemberek is tagjai lennének. Akár többezer embert is magában tudna foglalni, jelenleg ugyanis nagyon sokan, mintegy 300 ezren tartják a legfontosabb feladatnak hazánkban a környezet- és természetvédelmet, ám jelenleg nincs semmilyen fórumuk, ahol kifejthetnék nézeteiket. Itt majd szakmai konferenciákon, továbbképzéseken vehetnek részt; rendszeres viták lesznek a hulladékgazdálkodástól kezdve a vízügyi témákig.

– Ön lenne majd ennek a testületnek a vezetője?

– Megtiszteltetésnek venném, ha erre engem kérne fel Orbán Viktor. Ez a feladat óriási munkával jár majd.

– Még az uniós csatlakozás ellenzői is elismerik, hogy ha másban nem, legalább a környezetvédelem terén valóban előrelépést jelentene hazánknak az integráció. Bár az elsők között zártuk le a környezetvédelmi fejezetet a csatlakozási tárgyalások során, milyen szabályozásra lenne szükség még ezen a téren?

– Környezetvédelmi kérdéseket illetően négy területen kaptunk átmeneti mentességet az uniótól, ami érinti a szennyvíztisztítást, csatornázást, hulladékgazdálkodást és a levegőszennyezettségi problémakört. Az összes többi területen meg kell felelnünk az elvárásoknak. Tudván azt, hogy a környezeti problémák nem az elmúlt 40 évre tekintenek vissza, hanem az ipari fejlődés elmúlt 100-120 éves időszakára, a magyar társadalom nem tudná elviselni a környezetszennyezés felszámolására fordítandó költségterhet. Ezért Magyarországnak az az érdeke, hogy hozzájusson az európai uniós kohéziós alapok pénzeihez. A nagy baj az, hogy Kóródi Mária, mint a kormány leggyengébb láncszeme bejelentette, hogy átszervezi a minisztériumát. Jelen pillanatban, amikor főosztályvezetők nem tudják, mi lesz a sorsuk, amikor nincs szervezeti és működési szabályzat, amikor nem tudni, ki kinek a főnöke, és milyen jogkörökkel bír, senki nem azzal foglalkozik a tárcánál, hogy uniós programokat, pályamunkákat alkosson. Így félő, hogy elveszik a remélt pénz is. Ebben az országban akkor lesz környezetvédelem, ha a szaktárca megtalálja a közös hangot a gazdasági érdekcsoportokkal, ha összekapcsolja a munkahelyteremtést, a szociálpolitikát és a környezetvédelmet, mint ahogy ez Bajorországban is működik már idestova tizenöt éve. Jelen pillanatban a minisztérium vezetője felkészületlen, „túlságosan nagy neki a zakó”. A cégeket pedig meg lehet győzni, hogy jobban figyeljenek a környezetvédelemre. Ha másként nem, termékdíjakat, környezetvédelmi adót kell bevezetni. Át kellene alakítani a környezetvédelmi alapot úgy, hogy a vissza nem térítendő támogatásokat a kamatmentes hitelkonstrukciók váltsák fel. Második feladatként be kellene már fejezni a tárca átszervezését. A magam részéről ezt azért is mondom, mert várom Kóródi Máriától azt a tanulmányt, amit 64 millió forintért készíttetett el. Eddig nem engedélyezték, hogy beletekinthessek, így az adatvédelmi biztoshoz fordulok, hiszen közérdekű anyagról van szó, amit az állampolgárok pénzén készítettek.