|
Téma: Az Istenkeresők Globális Egyháza
|
|
john batky |
Válasz | 2009. szeptember 03. 14:55 | Sorszám: 1347 |
|
Olyasmire gondolsz, ahogy egy sima makkban benne van a későbbi tölgyfa, ugye?
|
|
|
|
john batky |
Válasz | 2009. szeptember 03. 14:07 | Sorszám: 1346 |
 A parcdiff nagyon elméleti? Csak két félévig hallgattuk  Nagyon érdekes, amit írsz, csak emésztenem kell, lassú a felfogásom... Mandelbrot könyvét nem olvastam. Rész és egész. Gestalt? Amit meg gondolunk a világról - az talán mind readers` digest. Amit az olvasó megemészt.
|
|
|
|
honfi |
Válasz | 2009. szeptember 03. 13:47 | Sorszám: 1345 |
Akkor miért a parcdiffel akarod ?
Általában nincs formája a leképezésnek, mindig csak speciálisan.
Ne a formalizmust keresd, a karfiolt se tudod egyszerüen leírni.
De egy if utasítás után általában ismét egy komplett végrehajtható program jöhet, tehát ua. mint amiben az if benne foglaltatik.
Meg ugye a fraktálokra csak rá kell nézni. A nagy almaemberkén ülnek a kisebbek, és ugyanolyanok.
Általában persze nem is kell valóban ugyanolyannak lennie, inkább csak az egymásba ágyazott struktúráltság a lényeg.
De olvasd már el egy Mandelbrot könyvet, ha még valóban nem tetted meg.
Te mondod idönként, hogy a kicsiben benne van az egész. Ha nem is egészen ugyanúgy.
|
|
|
|
john batky |
Válasz | 2009. szeptember 03. 12:53 | Sorszám: 1344 |
|
Köszönöm, de a nagyon elméleti matematikához (is) kevés vagyok... Önhasonlóság. Nem egészen tudom, ez mi. Egy kollégám, aki néha lökéshullámokkal is foglalkozik, olyasmit mondott, önhasonlóságnál a parcdiff egyenlet megoldását olyan függvényként keresik, amelynek független változója a tér és az idő valamely kombinációja. Ilyet láttam én is pl. lecsöppenő vízcsepp szimulációjánál. Mi szerinted a rekurzív leképezés általános formája -csak hogy jobban képben legyek...-? Ilyesmi: a(n)=f(a(n-i),...,a(n-k))?
|
|
|
|
honfi |
Válasz | 2009. szeptember 03. 12:47 | Sorszám: 1343 |
Maguknak a géneknek is van ilyesféle struktúrája.
De ez valahol természetes, hiszen már egy egyszerü program - vagyis az automata - rekurzív felépítése is olyan.
Ha keményet akarsz olvasni, akkor vedd elö Péter Rózsa rekurzív logikai függvényeköl írott müveit.
A világnak alapvetö tulajdonsága az önhasonlóság, s még sok meglepetést fog okozni.
|
|
|
|
john batky |
Válasz | 2009. szeptember 03. 11:51 | Sorszám: 1342 |
|
Vajon van-e lehetőség kilépni az automatizmusból? A történelem azt mutatja, globálisan nem nagyon. Egyénileg - esetleg. PS1: egyszer megkérdeztem egy barátomat, mit gondol arról, hogy bár az elemi részeket eloszlásfüggvényekkel írjuk le, makroszkopikusan mégis determinisztikusnak tűnő törvények írányítják az anyagot, koncepcióinkra alapozva. Azt mondta, nagyon sok részecske esetén a fázistér nagyon-nagyon sok dimenziós, az anyag mutathat determinisztikusnak látszó tulajdonságokat. PS2: a minap olvastam egy cikket a gondolkodásról és kapcsolatáról a két agyféltekével. Nagyon sűrű anyag volt, ami kiderült belőle: a gondolkodásnak van egy önhasonló-, fraktál-jellege. Rólad/Neked jutott eszembe.
|
|
|
|
honfi |
Válasz | 2009. szeptember 03. 11:39 | Sorszám: 1341 |
|
A tudat - szerintem - csupán egy szochasztikusnak tünö automata. ( A véletlenben nem vagyok biztos, talán csupán deteminisztikusan kaotikus. )
|
|
|
|
john batky |
Válasz | 2009. szeptember 03. 11:17 | Sorszám: 1340 |
|
"Az agyunk bizonyára a világ egészen alapvetö tulajdonságait használja." Ezzel egyetértek, minthogy valamennyire kénytelen is, talán. Gondolom, ha a mikrovilág is determinisztikus lenne, nehéz lenne megmagyarázni az intuíciót. (Akkor esetleg a legfontosabb kérdés mégis az, hogy a fizika jelenségei hogyan hatolnak be a gondolati világba, hogyan generálják a tudatot, ha generálják.)
|
|
|
|
honfi |
Válasz | 2009. szeptember 02. 22:14 | Sorszám: 1339 |
A négy alapmüveletre való hivatkozás lyan városi legenda.
A müveletek - operációk - nem csak a számok halmazán kerülnek végrehajtásra. Mondjuk egy felsöhatár függvény nehzen található meg az ujjainkkal.
Az agyunk bizonyára a világ egészen alapvetö tulajdonságait használja. Nem csak a matematikán keresztül, hanem a megérzések, a becslések, a kreativitás terén. Ebböl kövekezhet, hogy a tudat által felépített modellek se tünnek nagyon rossznak.
|
|
|
|
john batky |
Válasz | 2009. szeptember 01. 21:19 | Sorszám: 1338 |
|
Mindenesetre úgy néz ki: igen, az általunk kitalált logikai konstrukciók mélyen vannak.
|
|
|
|
john batky |
Válasz | 2009. szeptember 01. 21:17 | Sorszám: 1337 |
|
Valamifajta neoplatonista húrokat pengetsz? Az számomra valamennyire rejtélyes, hogy a matematika miért olyan alkalmas a világ leírására, amilyennek tapasztaljuk. Az ember felír 1-2, valóságos megfigyelésen alapuló egyenletet, ezeket sokszor olyan módszerrel oldja meg, amelynek nincs látható nyoma a környezetünkben (mindenféle integrál- vagy egyéb transzformációkra, terekre, stb. gondolok, aztán a végeredmény visszajön a valóságba és csodák csodájára elég pontosan alkalmazható. Talán Kronecker mondta, hogy Isten csak a természetes számokat teremtette meg, a többi jött magától. Hogyan/hová van bedrótozva a számtan? Egy kollégám mondta, hogy minden csak összeadás, kivonás, osztás és szorzás, számolni meg tudunk az ujjainkkal Majd Madelon talán megmondja, honnan ered az általad kérdezett "manifesztáció"...
|
|
|
|
honfi |
Válasz | 2009. szeptember 01. 19:01 | Sorszám: 1336 |
|
Most akkor a Való a matematika realizálódása, vagy sem?
|
|
|
|
john batky |
Válasz | 2009. szeptember 01. 17:13 | Sorszám: 1335 |
off
Egyszer Heisenberg olyasmit mondott, hogy nem tudja, az elektron egy fizikailag létező objektum-e, vagy csak egy pont a négyzetesen integrálható függvények terében.Szerintem induljunk ki az utóbbiból... 
on
|
|
|
|
john batky |
Válasz | 2009. szeptember 01. 17:03 | Sorszám: 1334 |
|
..."végtelen sor összege"... ennyire azért nem biztos, hogy matematikai jellegű ez az egész szerkezet... fűrészfog: végtelen, ha olyan, mint az a bizonyos függvény, amire gondolsz (Weierstrass? talán). Ha meg nem olyan, akkor van legrövidebb ismétlődés. Mire gondolsz az önhasonlósági tulajdonságokkal? Rutherford(?) befuccsolt a naprendszer-szerű atommodellel. Vagy létezhet a mikor- és a makro ilyetén "ellentétének" feloldására valamilyen elképzelés? A kaoticizmus... vesszőparipád
|
|
|
|
honfi |
Válasz | 2009. szeptember 01. 16:52 | Sorszám: 1333 |
A Planck idő szerintem csak csak egy nagyobb fürészfog.
Maga egy mai quantum is lehet még egy végtelen sor összege.
Bár olvastam Planck életregényét, s erre nem emlékezem.
( A fürészfognak ugye végtelen sok "periodusa" van. )
Úgy gondolom, a világ önhasonlósági tulajdonságai adják valahogyan a kulcsot. Az nem lehet, hogy annyi kaotikus munka, s akarat, ne hozza meg a felismerést.
|
|
|
|
john batky |
Válasz | 2009. szeptember 01. 15:31 | Sorszám: 1332 |
|
(El lehet gondolkodni a fordítottján is... ha a lélek az elsődleges, nem a lélek kvantáltsága okozza-e az anyagét... )
|
|
|
|
john batky |
Válasz | 2009. szeptember 01. 15:05 | Sorszám: 1331 |
|
Várj csak, nem egészen értelek. Darabokban minden világos ugyan, amit írsz... Legyen, egy pillanatra tegyük fel, hogy a szellem valamilyen kölcsönhatásban van az anyaggal. Az anyag pedig kvantált, úgy tudjuk, minden jel erre mutat. A megfigyelés sűrítése... az idő is, úgy tűnik, kvantált. Tehát az időbeli fűrészfogad peiódusa kisebb, mint a Planck-idő. Ilyesmire gondolsz? Vagy szerinted a fűrészfog periódusa függvénye a mintavételinek?
|
|
|
|
honfi |
Válasz | 2009. szeptember 01. 11:53 | Sorszám: 1330 |
Mondhatnánk, hogy egy véges diszkrét automata?
A szellemet is az anyag hordozza. Én úgy gondolom, hogy az állapotfüggvénye mindig folytonos, de sehol sem differenciálható. Ezért ugrál, minta fürészfog, s ezen nem segít, ha a megfigyelést sürited. Mi persze nem tudjuk folytonosan megfigyelni.
|
|
|
|
john batky |
Válasz | 2009. szeptember 01. 11:39 | Sorszám: 1329 |
|
(Szerintem legalábbis Diszkréten Változó Szellemi Való. Mit gondolsz, a szellemi világban létezhet folytonosság?)
|
|
|
|
honfi |
Válasz | 2009. szeptember 01. 10:32 | Sorszám: 1328 |
Nem tudom mi van a fejében.
Helyesebb lett volna azt mondanom, a kinyilatkoztatott hite zavar.
|
|
|
|
john batky |
Válasz | 2009. augusztus 31. 10:55 | Sorszám: 1327 |
|
Ha zavar a hite, fogadd el, hogy neki ez a hite.
|
|
|
|
honfi |
Válasz | 2009. augusztus 30. 23:33 | Sorszám: 1326 |
Nekem semmi bajom azzal, hogy az asztrológia és a vallások közötti kapcsolatokat vizsgálja. Nem értek ugyan mindenben egyet vele, hiányolom a szantorini vulkánkitörés bibliai következményeinek felismerését - nem minden az asztrológiából következett -, de az egész konstrukciót elképzelhetönek tartom.
Engem csak a hite - ha ö hiszi - az zavar.
|
|
|
|
mpd |
Válasz | 2009. augusztus 30. 19:51 | Sorszám: 1325 |
Nekem tetszik a dolog. Sokkal alkalmasabb Klausz prófétának, mint Macisajt, aki amúgy is dezertált.
Javaslom, csak módjával cáfoljuk a nézeteit, legyünk tekintettel arra, hogy tényleg sokat tud a hittörténetről.
Ez se rosszabb terület, mint a jog, vagy a közgazdaság(ál)tudomány.
|
|
|
|
Madelon az eb |
Válasz | 2009. augusztus 29. 23:58 | Sorszám: 1324 |
|
Feltételezve, hogy Imánuelt Keresztelő Szent Klausz fogja megkeresztelni, nem nyúlhatnak hozzá, bármennyire szeretnének is.
|
|
|
|
john batky |
Válasz | 2009. augusztus 29. 22:53 | Sorszám: 1323 |
|
Á. A te mondataidból kiderül, hogy semmiféle nyereségvágy nem vezérel. Még akkor sem, ha nincs igazad
|
|
|
