|
Téma: Az Istenkeresők Globális Egyháza
|
|
john batky |
Válasz | 2009. április 16. 20:18 | Sorszám: 697 |
|
Szingularitás... végtelen nagy sűrűség, hőmérséklet és végtelen kis méret nincs... Szingularitás inkább az, ha 1 vagy 2D térrész van a 3D-sben. Ez a tészta... mire gondolnak? Akkor már volt tér mai méretében? Vagy a tészta vitte magával határait kifelé? Én mindent el tudok képzelni...  (azt, hogy jobb élet lesz itt, vagy nagyarányú fizetésemelést: no, azt nem...)
|
|
|
|
Madelon az eb |
Válasz | 2009. április 16. 18:45 | Sorszám: 696 |
Dehogy nem lehetett ősrobbanás. Csak, mint már többször írtam volt, manapság a csillagászok a felrobbanó szingularitással szemben inkább a felrobbanó rétestészta elméletét preferálják. Mondjuk a végtelen világegyetemet is nehéz elképzelni, de egy eleve végtelent, amelyik még tágul is, azt még nehezebb. 
|
|
|
|
honfi |
Válasz | 2009. április 16. 17:02 | Sorszám: 695 |
|
Gyermekkorom nagy élménye volt az "Utazás Plútóniába" c. könyv.
|
|
|
|
honfi |
Válasz | 2009. április 16. 17:00 | Sorszám: 694 |
A sajátcentrikus világképemben kifelé. Vagyis elfele.
Nem tudunk centrumról, de ha van olyasféle határ, amiröl Bátky ír, akkor attól - bármely pontjától - mifelénk van a befele, mert mi benne vagyunk. No meg ha forog, akkor valamiféle forgásközéppontnak is kellene lennie.
|
|
|
|
john batky |
Válasz | 2009. április 15. 21:25 | Sorszám: 693 |
|
Sirály. Kellő résztvevők egy csillagászati szimpoziumhoz. Akkor szerinted nem lehetett ősrobbanás? Az egyik jelének a 2.7K-es háttérsugárzást tartják, amelynek felfedezéséért Penzias és Wilson '78-ban Nobel-díjat kaptak. Lehet erre más magyarázat, mint a Big Bang? (valami rémlik, utána fogok nézni) A tágulás másik bizonyítéka a hozzánk érkező fény vöröseltolódása. Ha egy pillanatra elvetnénk az égi objektumok távolodásának doktrináját (sajna az egymáshoz képesti mozgásról már tudunk...  ), akkor a nagysűrűségű universum-gömbhéj gravitációja okozhatna-e ilyen Doppler-hatást? Még valami... már szó volt róla, de nagyon jópofa: az üreges Föld-elmélet. Pl. leírás, érvek és ellenérvek itt: http://en.wikipedia.org/wiki/Hollow_earth Az elfogadott és tanított kép az, hogy a Föld egy gömbszerű test, belül kb. 5000 C-os folyékony vas, nikkel, kobalt maggal, stb., a felszínét tengerek és hegyek, síkságok stb. tarkítják, ezen élünk. Az üreges Föld-hit szerint a Föld egy "konkáv" gömb, mi a gömb belső felszínén élünk, etc. ezen belül van maga az universum. A megfigyeléseink azért olyanok, amilyenek, mert a fény geodetikus pályákon mozog, etc. Egy fizikus szerint ez az elmélet nagyon szokatlan, de nem megdönthető. Ha esetleg igaz, a nagy meglepetéseket nem űrhajón utazva találjuk, hanem ha átfúrjuk lábunk alatt a talajt. Akkor a belső universum-ból kijutunk a külsőbe. Egyelőre a Kola-fészigeti legmélyebb fúrás, ami segíthetne a kérdést eldönteni, kb. 15 km-es. Csak a tréfa kedvéért
|
|
|
|
Madelon az eb |
Válasz | 2009. április 15. 21:03 | Sorszám: 692 |
Nincs kifelé és befelé. Mert azok meghatározható irányokat tételeznének fel.
De bármerre tekintünk, azt látjuk, hogy minél távolabb van egy csillag, annál nagyobb sebességgel távolodik tűlünk, mégpedig iránytól függetlenül. Ha lenne kifelé, akkor lenne egykor kiindulási pont is, ezesetben viszont irányfüggő lenne a sebességváltozás.
|
|
|
|
honfi |
Válasz | 2009. április 15. 20:28 | Sorszám: 691 |
|
Fáj a gondolkodás, de ha kifele halad valami akkor csökken a szögsebessége, úgy gondolom az égimechanikából, még akkor is, ha valami vonzás van kifelé. De valszeg semmit se tudunk még a dolog lényegéröl.
|
|
|
|
john batky |
Válasz | 2009. április 15. 20:20 | Sorszám: 690 |
|
Nagyon érdekes területet boncolgacc. Hogy volt? Teknős-elefánt-Föld? Idióta... arra mondták a görögök, akit nem érdekelt a politika. Barbár... ezt meg arra, aki nem beszélte görög! Hol lehet a menny? A poklot már ismerjük. Fizikailag létező hely? Hely egyáltalán? Vagy állapot?
|
|
|
|
szopornyica |
Válasz | 2009. április 15. 19:50 | Sorszám: 689 |
Idióták!
A Föld egy korong alakú tárgy a menny és a pokol között.
Még egy hülye beírás és máglyát rakok alátok!
|
|
|
|
john batky |
Válasz | 2009. április 15. 18:59 | Sorszám: 688 |
(Okoskodó, buta sügér vagyok...  )
|
|
|
john batky |
Válasz | 2009. április 15. 18:57 | Sorszám: 687 |
|
Forgás. Lehet, nem tudom. Egy 100,000 fényév átmérőjű, kb. 30,000 fényév vastag normál spirálgalaxisban, mint a miénk, lehet úgy 100 milliárd csillag. A galaxisok jóval ritkábbak a térben és a héj ki tudja milyen gyorsan foroghat. Igen, az az állandó egy furcsa dolog, amely a tágulásért "felelős"...
|
|
|
|
honfi |
Válasz | 2009. április 15. 16:39 | Sorszám: 686 |
Ha forog, akkor a galaxiskarokhoz hasonló képzödmények jönnek létre. Tudtommal nincsenek ilyen struktúrák.
Azt viszont úgy tudom kimérték, hogy messze tölünk aránytalanul gyorsan távolodnak a supernovák. Mintha valami taszítaná vagy vonzaná öket kifelé
|
|
|
|
john batky |
Válasz | 2009. április 15. 10:48 | Sorszám: 685 |
|
Önmagában a tágulásra létezhetnek egyéb magyarázatok, mint egy robbanás. Pl. vegyünk egy sima tojást, amelynek a belsejébe, középtájra, valahogy vasreszeléket juttatunk. Ha a közepén egy pici robbanás történik, a reszelék megindul minden irányba a héj felé. De mi történik, ha nincs robbanás, hanem a tojást egy tengelye mentén megpörgetjük? A reszelék ismét elindul kifelé. (forgó universum) Most tegyük fel, hogy a héjat bevonjuk valami mágneses anyaggal. A reszelék újra elindul kifelé. Ha az universum pereme valami nagyon sűrű anyag, az gravitációjával maga felé szippanthatja a benn lévő anyagot. Kvázi egy üreges fekete lyukon belül élnénk, mi picikék... Persze egy csillagász azonnal megmondaná nekünk, melyik valószínűsíthető a három eset közül inkább, vagy akár még ezer elképzelést felsorolna... Engem nagyon érdekelne, hogy a keletkezéselmélettel hogyan magyarázható, hogy az irdatlan teljesítményű kvazárok miért vannak a legmesszebb (térben és ezért időben is)...
|
|
|
|
john batky |
Válasz | 2009. április 14. 22:35 | Sorszám: 684 |
|
Amit írtam, kiindulási pont lehet egy további spekulációhoz ép elménk elveszítése nélkül. Ha a végeredményt úgy képzeljük, hogy ennyi nagyon kis kockából lehet kirakni a belátható universum-ot, és minden kis kocka lehet fehér vagy fekete, akkor a végső szám azt mutatja, hányféle universum létezhet. A mienk 1 a 2 a 10 a sokadikon közül. Namost, a mienk valóságos universum, a többit nem látjuk, a mi szempontunkból virtuálisak. De vajon léteznek-e valójában, lehet-e köztük és a miénk között fizikai vagy akár logikai kölcsönhatás? Elbújhat-e a többiben olyasvalami, amiben sok ember hisz, itt-ott a különböző egyelőre virtuálisnak feltételezett universum-okban? A megválaszolást -egyelőre- az Olvasóra kell, hogy bízzam.
|
|
|
|
john batky |
Válasz | 2009. április 14. 12:24 | Sorszám: 683 |
off
Olyasmit olvastam, hogy az universum "téridő-pontjainak" száma nagyjából tíz a késztázhetvenediken. Bináris információt beleképzelve a lehetséges konfigurációk száma kettő a tíz a kétszázhetvenediken. Szép kis szám.
on
|
|
|
|
john batky |
Válasz | 2009. április 14. 11:18 | Sorszám: 682 |
|
PS: Másfelől... nekem van egy korrekt 100-as iq-m. Ha a feltételezett entitásnak van egymilliárd, el tudom képzelni, hogy sokáig tud értelmes tevékenységgel, feladatokkal szolgálni számomra. Van mit fejlődnöm, tanulnom
|
|
|
|
john batky |
Válasz | 2009. április 14. 11:16 | Sorszám: 681 |
|
Nem tudom. De az eddig élt emberek "feltámasztásához" - ha Szt János Jelenéseit egy pillanatra elfogadjuk igaznak - szükség van memóriára, amely alapján a művelet elvben lehetséges. Ha a csomókhoz (proton, neutron, elektron és a belőlük felépülő nagyobb együttesek) tartozó csóvák behálózzák a kozmoszt, ilyen leképezések egy feltételezett lényegi entitás bárhol tud a kipuval másolatot készíteni. A Jelenések könyvében nem testi születésekről van szó, ahol várni kellene talán sok évtizedig, amíg az egyedek megnőnek, hanem kész állapotokról. Akkor pedig a másolás jöhet szóba "Szeretnél-e végtelen idökig test nélkül filózni a világ folyásán? Akár valahogyan összecsatolva, együtt a többivel?
Elég unalmas lenne, s céltalan." Ez igen jó kérdés. Játékkal hosszú idő eltölthető, művészetekkel talán még több. Újabb teremtésekben részt vállalni, együttműködni szintén izgalmasnak és nagy kihívásnak hangzik. Nem tudom természetesen, hogy lesz. Ha semmi, akkor lesz időnk kifújni magunkat Ha van folytatás, a megismerésnek talán nincs határa. Ez nagy kihívás lenne.
|
|
|
|
|
|
honfi |
Válasz | 2009. április 13. 23:00 | Sorszám: 679 |
A biztonsági másolatnak mi értelme lenne?
Modellekröl beszélünk, csak próbálkoznék a valóság modelljeiröl beszélni. Mert csak úgy, a hecc kedvéért, még jó istenekröl is beszélhetnénk.
Szeretnél-e végtelen idökig test nélkül filózni a világ folyásán? Akár valahogyan összecsatolva, együtt a többivel?
Elág unalmas lenne, s céltalan.
|
|
|
|
borzsa |
Válasz | 2009. április 13. 21:22 | Sorszám: 678 |
|
(Disszidáltál? Nemrég még magyar neved volt! )
|
|
|
|
john batky |
Válasz | 2009. április 13. 20:38 | Sorszám: 677 |
|
Még valami, a haláltól nem félek, sőt. A halálhoz vezető út persze riaszt. Aztán remélem, megmérettetek...
|
|
|
|
john batky |
Válasz | 2009. április 13. 20:37 | Sorszám: 676 |
Szomorúan konstatálom, hogy nem érted, modellekről van szó. Milyen lelkemet adnám el, ami szerinted egyáltalán nincs?  A személyiség-transzferről szó sem volt. Az ego miért menne át bárhová is, ha értéktelen salak, gagyi?
|
|
|
|
honfi |
Válasz | 2009. április 13. 19:59 | Sorszám: 675 |
|
Látom, mindenre hajlandó vagy, hogy ne kelljen megsemmisülnöd. Még Klausnak is eladnád a lelkedet. Ha valami intelligens terv lenne az élet mögött, akkor a személyiséghez közödö információ el lenne választva a firmwaretöl. Akkor át lehetne tölteni egy másik hardwarebe. Úgy néz ki, hogy nem úgy néz ki. A bélfájdalmak nagymértékben befolyásolják a személyiségedet.
|
|
|
|
SenKyse |
Válasz | 2009. április 13. 18:23 | Sorszám: 674 |
Köszönöm, hogy megköszönöd.
Ajándék volt, nem válasz.
#602 bejegyzés nem tartalmaz kérdést.
*
|
|
|
|
john batky |
Válasz | 2009. április 13. 14:36 | Sorszám: 673 |
|
Ha nem biztos, hogy volt ősrobbanás, akkor a nagy reccs sem biztos. Ismerjük a tömegenergia-megmaradás tételét, de vajon az információ 100%-ban mindig elvész?
|
|
|
|
